Szabad Föld, 2003. július-december (59. évfolyam, 27-52. szám)

2003-09-05 / 36. szám

I 2003. SZEPTEMBER 5. SZABAD FÖLD GAZDÁLKODÁS ~ 1~ —— 1-n j Beszerző és értékesítő szövetkezetbe tömörülve Öntözési tilalomtól féltek a gazdák Tizenöt gazda összefogott, közösen szerzik be a termeléshez szükséges anyagokat, és az értékesítésben is együtt lépnek fel. Szerintük öntözés nélkül már nagyon kockázatos a gazdálkodás. BOZSÉR ERZSÉBET Z­alabéren a régi szövetkezeti iroda­épület bejáratán lakat lóg, udvará­ból karók kacsingatnak kifelé, s nagy táblán hirdetik, az ingatlan el­adó. Ösztönösen itt kerestem a Zala-Gazda Be­szerző­ és Értékesítő Szövetkezetet, de hamar kiderült, hogy az nem a téesz utódja. Egy hely­béli azt tanácsolta, a Szent Antal fogadó gazdá­jához forduljak. Az egykori Guttmann báró rég géthordott kastélyához tartozó öreg főkertészi és cselédházból született hangulatos fogadó udvarán gyönyörködtem a virágokban, a kö­zépen kialakított játszóparadicsomban, ame­lyet fából készített mindenféle mászó-hintázó játékokat fantáziával megáldott alkotója, míg­nem előkerült egyenest a mezőről, a burgo­­nyabetakarítóktól a fogadós, Bangó Sándor. Amúgy agrármérnök és 60 hektárnyi birtok - ebben erdő, gyep is van - gazdája.­­ A burgonya kisegíti a panziót. Tízévnyi burgonyatermésem ment rá - mondta. - An­nak idején azért vettem meg az épületet, mert le akarta bontatni az önkormányzat, és sajnál­tam volna a házat, amelyen most is ott áll Szent Antal szobra. A rogyadozó öreg épületből rendkívül hangulatos étterem, kis panzió született, amely egyben akár múzeum is lehetne, hi­szen régi paraszti munkaeszközök, haszná­lati tárgyak díszítik a falait. A településen is áthaladó borút értékeire egyre többen kíván­csiak, a faluban a turizmus szépen fejlődik, negyven szálláshely fogadja a vendégeket. Kis panziója szűknek bizonyul, s elárulja, hogy huszonöt éves üzletvezetőjével, Zsup­­pán Józseffel közösen a telek végében árvál­kodó cselédépületet is panzióvá varázsolják. Gyors telefonhívás és néhány percen belül a fiatalember is velünk ül a kerti asztalnál. Ő a szövetkezet „motorja”, a pénzügyeket, a pá­lyázatokat, a beruházásokat és minden szer­vezési munkát rábízták. Bangó Sándor pedig az igazgatóság tagjaként a vetőburgonya-ter­mesztést irányítja.­­ A szövetkezetet két éve alapították ti­zenöten, s a termeléssel foglalkozó tagok kö­zött kereskedő is van. Mindannyian beadtunk egy-egy millió forintot, s az volt a szövetkezés célja, hogy a húsz hektár vetőburgonyát biz­tonsággal tudjunk termelni és értékesíteni. Emellett a gazdálkodáshoz szükséges anyago­kat együtt szerezzük be. A szövetkezet igazgatósági elnöke a burgo­nyatárház tulajdonosa is. A korábbi téeszépüle­­tet felújította, két hűtőkamrát is kialakított ben­ne, így a megtermett burgonyát szakszerűen tudják tárolni és értékesítésre előkészíteni. A szakma kívánalmainak megfelelően négyéves vetésforgót alakítottak ki, és az öntözés miatt a Zala folyóhoz közeli földekre ültették a burgo­nyát, hogy a víz szállítása gazdaságos legyen. A tagok természetesen más növénnyel is foglal­koznak, mindenki önállóan gazdálkodik.­­ Ez a második évünk, hogy termést taka­rítunk be szövetkezeti tornában. Egy öntöző­fejjel öntöztük a húszhektáros területet öt al­kalommal. Esőztetőrendszerünk van, de az idén a hőség és a szél nehezítette az öntözést. Burgonyát nem lehet öntözés nélkül termelni, de még így sem lesz annyi, mint amennyinek öntözéssel kellene lennie. Három tonnával számolunk hektáronként, viszont öntözött körülmények között illene meglenni a négy tonnának. Az étkezési burgonya értékesítését a betakarítás után máris elkezdjük, a vetőbur­­■gonyát pedig a tárolóban fémzároljuk. A húsz hektáron túl a szövetkezet tagjai is termeltek étkezési burgonyát. Sikerült a tárház közelé­ben negyven hektár földet apránként megvá­sárolnunk, ami segít a vetésforgóban. Kutat akarunk firtatni ott, hogy ne csak a Zala folyó­ra alapozzuk az önözést. - A beruházásokat folytatni szeretnénk - teszi hozzá Zsuppán József. - A betakarító gé­pet használtan vettük meg a korábbi nagy­üzemtől, vásároltunk egy MTZ traktort, új permetezőt és ültetőt, s az öntözőrendszert. Három évre kaptuk meg a vízkivételi enge­délyt, s szükségünk van az öntözőkapacitás további bővítésére valamint egy-két speciális gépet, így szárzúzót, töltögetőt vásárolunk meg. Kihasználjuk a pályázati lehetőségeket. Most a SAPARD-programban szeretnénk részt venni - mondja Bangó Sándor, miköz­ben útnak indulunk a betakarítókhoz. A Zala folyó völgyében az út mellett dolgozik a bur­gonyakombájn. Száraz a föld, jókora porfel­hőt húz maga után. De a termés szép, a gazdák elégedettek. Bevallják, néhányszor izgultak, nehogy öntözési tilalom lépjen közbe, mert akkor oda az értékes termés. Hektáronként három tonna burgonya KISS FERENC FELVÉTELE Könnyítések a SAPARD-programban LEDÓ ÉVA TV /Megjelentek az új, a korábbiaknál kedve- jel­sőbb feltételeket tartalmazó SAPARD- pályázati felhívások, melyektől egy moderni­zációs hullám kezdetét reméljük - nyilatkozta Németh Imre földművelésügyi és vidékfej­lesztési miniszter. Változás, hogy a pályázati kiírás nem tesz különbséget a termelők kö­zött, tehát biztosítja a szektorsemlegességet, valamint azt, hogy a pénzek átcsoportosításá­val megemelkedtek az eddigi támogatási szin­tek és azok felső határai. A feltételeket lényege­sen könnyítették a gazdaságilag jelképes üzem szigorú és merev meghatározásának el­törlésével - helyette az életképességet pénz­ügyileg állapítják meg. Az önkormányzatok könnyebben hozzájuthatnak a jelzáloghitel­hez, és ezentúl a szükséges saját erőt hitelből is fedezhetik. Újra igényelhető a növénytermesztés va­lamennyi ágára kiterjesztett, negyven száza­lékra megemelt géptámogatás, pályázni lehet továbbá a mezőgazdasági és halászati termé­kek feldolgozásának és marketingjének fej­lesztésére és a vidéki infrastruktúra fejleszté­sére és javítására. Szeptembertől várhatóan újabb jogcímeken - szakképzés támogatása, falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megőrzése és a tevékenységek variálása, alternatív jöve­delemszerzést biztosító gazdasági tevékeny­ségek fejlesztése - is lehet pályázni. A négy évre rendelkezésre álló keretből idén még mintegy százmilliárd forintot ítél­hetnek oda az igénylőknek. Eddig tizenhá­rom és fél milliárd forintot költöttek az öt­­százharminckilenc támogatott pályázatra. A könnyített feltételeknek köszönhetően azon­ban a minisztérium az év hátralévő részében még több ezer pályázatra számít. Az elbírálás gyorsítását a Mezőgazdasági és Vidékfejlesz­tési Hivatal segíti, a szerződést a beérkezéstől számított hatvan napon belül megkötik a pá­lyázóval. A most előcsatlakozási forrásként igé­nyelt uniós pénz csak 2006-ig használható fel, és nem igényelhető együtt a tagoknak járó ori­entációs forrásokkal - ezért olyan nagy gond, hogy két-három éves késésben vagyunk - mondta Németh Imre miniszter. Bízunk ben­ne, hogy az új, kedvezőbb feltételek és a gyor­sabb elbírálás segít majd a felzárkózásban. A pályázati felhívások megtalálha­tók a Magyar Mezőgazdaság és az Agrá­­rium 33. heti számában, a Földművelés­­ügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben és a www.sapard.fvm.hu honlapon. Már jegyzik a kézi birkanyírás koronázatlan királyának rekordját Nyolc óra alatt ötven birkát nyírt meg kézi ollóval idén áprilisban a hatvannégy éves hódmező­vásárhelyi Marton János. Előtte azt mondta: „ebben az évben már tényleg kellene valami nagyot alkotni”. ____________LEPŐ ÉVA __ ___ Sikerült. A Guinness londoni központja július elején küldte az örömteli értesítőt, hogy mostantól ebben a műfajban Jani bácsi a világrekorder, az eredményt pedig feltették az internetre (www.guinnessworldrecords.com - kereső: sheep). A friss világbajnok - aki egyébként „civilben” évtizedek óta a szarvas­­marhák szakértője - „birkaszeretete” régi csa­ládi hagyomány, nyolcéves kora óta gyakorol­ja ezt a tevékenységet. - Évente hét-nyolcszáz birkát is megnyí­rok, előfordul, hogy egy nap több mint ötvenet is, ezért már több éve foglalkoztatott egy re­kordkísérlet gondolata. Valahogy mégis min­dig elhessegettem magamtól. Az idén azonban a cégnél, a Hódmezőgazda Rt.-nél mindenki nagyon készült a tizedik, jubileumi állatte­nyésztési napokra - meg kellett hát próbálni, írtunk Londonba is, egy héten belül megjött a válasz. Kiderült, hogy a világon m­­ég senki sem vállalkozott ilyesmire, ezért nagyon érdekelte őket a dolog. Elküldték a versenyszabályzatot, amiben pontosan leírták, milyen feltételek tel­jesülésével fogadják el a kísérletet. A legfontosabb elvárás az idő és a minőség szigorú betartása volt Jani bácsi eredetileg úgy tervezte, hogy napkeltétől napnyugtáig nyír, de ilyen időpont nem volt megadva, ezért a nyolc­órás időtartam mellett döntöttek. Az első olló­mozdulatot pontban reggel kilenckor a Juhte­­nyésztők Országos Szövetségének ügyvezető igazgatója végezte és ezzel megkezdődött a ma­ratoni rekordkísérlet A hivatalos közjegyző a Csongrád Megyei Agrárkamarától érkezett, és mindent pontosan jegyzőkönyvezett. - Nagyon komolyan odafigyeltem, hogy a teljes felületet simára nyírjam, nehogy meg­sértsem az állatot és arra is, hogy egyben ma­radjon a gyapjú. A szabályzat egyértelműen kikötötte, ha nem végzek első osztályú mun­kát, nem fogadják el a kísérletet. Az elején ugyan még egy kicsit ideges voltam, de aztán ment minden, mint a karikacsapás. Egy pilla­natig sem kételkedtem, végig az járt a fejem­ben, hogy sikerülnie kell. Jani bácsi mindent meg is tett ennek ér­dekében: egyszer sem tartott szünetet, nem evett, és még vécére sem ment el. Folyadékot is csak úgy vett magához, hogy segítői odatar­tották neki, és ő szívószállal ivott, miközben meg sem állt a keze. Kilenc ollót használt el, és átlagosan tíz percbe telt, amíg gyapjától meg­szabadított egyet a háromtól ötéves, vegyes fajtájú állatok közül. A rövidfarkú birkákhoz 872, a hosszúfarkúakhoz 930 ollócsettintésre volt szükség. Segítői megfogták, és odakészí­tették a mesternek az állatokat, majd azt, ame­lyikkel már végzett, befogták és elvezették. -Mindenki csak rólam beszél, arról, hogy milyen nagyszerű, amit elértem. De szeretném hangsúlyozni, hogy a siker egy összehangolt csapatmunka eredménye. Gondoljuk csak el, mi történik, ha nem lett volna minden olyan pontosan megszervezve, vagy mennyi időt veszthettem volna, ha nem lett volna mindig a következő állat odakészítve. Egyik magánvál­lalkozó barátom biztosította a birkákat, a válla­lat a helyszínt, és ők állták az összes költséget is. Ezek nélkül még csak belevágni is lehetetlen lett volna. - Nekünk az egyetlen nehézség a nyolc óra végigállása volt, míg Jani bácsi megállás nélkül dolgozott - mesélte Varga Sándor, az egyik segítő. Ehettünk, ihattunk, csak arra kel­lett odafigyelnünk, hogy a birkát odakészít­sük, mire Jani bácsi végez. Ott próbáltunk se­gíteni, ahol csak tudtuk. Bár már összeszokott kis csapat vagyunk, azért még lenne min javí­tanunk. Biztos vagyok benne, hogy Jani bácsi meg tudná dönteni a most felállított rekordot. A nevezetes nap folyamán többen is kilá­togattak a helyszínre, olykor százan is szájtát­­va figyelték a villámkezű birkanyírót. Akadt olyan szemlélődő, aki nem volt tisztában az esemény fontosságával, de a legtöbben han­gosan buzdították Jani bácsit. - Nagyon jó érzéssel töltött el, hogy min­denki úgy akarta a sikert, akárcsak jómagam. Az utolsó állatnál már szinte fülsiketítő volt a kiabálás, én meg csak nyírtam, nyírtam és nyírtam. Aztán vége lett. Magasba emeltem a kezemet és integettem. Tulajdonképpen nem is fáradtam el. Azt az egyet sajnálom, hogy nem előbb próbáltam meg. Nem kell egy ilyen kísérlethez semmi rendkívüli, csak akaraterő, ambíció, no meg nagyon jó rendezés. Jövőre szívesen megdönteném az idei csúcsot, persze ehhez nagyon sok feltételnek teljesülnie kell. De ha rajtam múlik, megpróbálom. A sikert követően Jani bácsit felkeresték néhány újságtól, jártak nála a tévések is, az­tán visszatért minden a régi kerékvágásba. Az újdonsült rekorder élete nem változott, továbbra is biciklivel jár dolgozni, ahol min­den figyelmét a szarvasmarháknak szenteli, és szabad idejében, amikor szezon van, bir­kát nyír. Azért ne felejtsük el ezt a nevet: Mar­ton János, mert lehet, hogy nemsokára újra találkozunk vele. * Az elején még kicsit ideges volt ARCHÍV FELVÉTEL

Next