Szabad Föld, 2007. január-június (63. évfolyam, 1-26. szám)

2007-06-29 / 26. szám

121Szabad Föld | A magyar vidék lapja 2007. június. 29... Jó zöldségnek is kell cégér A JÖVŐBEN FÖLDALAPÚ TÁMOGATÁSRA tarthatnak igényt a kertészek. Ez talán a legfontosabb hozadéka az EK­ minap zárult ágazati reformjának. Itthon főként a hazai fogyasztás fellendítésére fordítanának pénzt. De abból kevés van.­ ­, a korábbiaktól eltérő zöldség-gyümölcs közössé­gi marketingprogramot in­dít az unió 2007-2013 kö­zötti új költségvetéséhez igazodva a Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szer­vezet és Terméktanács (nemzetközi rövidítéssel: FruitVeB), valamint az Agrár Marketing Centrum (AMC) Kht. A szlogen ugyan már jó néhány éve hallható (Egyen zöldséget, gyümöl­csöt naponta 3-szor az egészségért!), mégsem sikerült átütő eredményt el­érni. De most erős az elhatározás: több évre, átgondoltan és szervezet­ten cselekszenek - jelentette ki egy sajtóbeszélgetésen Mártonffy Béla, a FruitVeB ügyvezető igazgatója. Noha a kertészeti ágazatot az el­múlt másfél évtizedben nem sikerült a nagyra törő terveknek megfelelően fejleszteni, mégsem ment el a hajó véglegesen. Igaz, jelenleg sem az áruházi láncoknak szükséges meny­­nyiségű, sem az egyöntetű minőségű terméket nem képes előállítani az ágazat. Ám megmaradtak az adott­ságaink. Önmagukban véve az egye­di Kárpát-medencei ízeket emlegetni nem több árvalányhajas romantiká­nál, de most az EMVA forrásainak segítségével hét esztendő alatt meg­teremthető a kielégítő árukínálat. A forgalom élénkítéséhez elsősorban a hazai piacokat kell meg(vissza)sze­­rezni. A számok ugyanis azt mutat­ják, hogy a zöldség-gyümölcs hazai termelése az 1986-90 közötti 3,7 millió tonnáról 2006-ra 2,4 millióra esett vissza, az import viszont az 1997. évi 311 ezer tonnáról 2006-ra csaknem megduplázódott. Az agrár­­gazdaság fejlesztési távlataiban a kertészet mégis előkelő helyen áll. Méltatlanul keveset beszélnek ma Magyarországon a zöldség-gyü­mölcs ágazatról, amely a dinamiz­mus egyik pillére lehet - jelentette ki a földművelésügyi és vidékfejleszté­si miniszter május derekán, Móra­halmon. Gráf József a Homokhát térségi zöldség-gyümölcs feldolgozó hűtőház átadásán hangsúlyozta: a kertészet az exportban már most is az első helyen van, s ez az ágazat ad­hat igazán nagy fellendülést a vidék­nek a következő időszakban. Egyéb­iránt a csongrádi településen 1995- ben alakult meg a Mórákért Szövet­kezet, amelyet 2002-ben az ország­ban elsőként véglegesen elismert zöldség-gyümölcs termelői értékesí­tő szervezetté (tész) nyilvánítottak. A szövetkezet 736 tagja 50 ezer ton­na árut forgalmaz, éves árbevétele pedig 2006-ban 8,2 milliárd forintra emelkedett. Ilyen részből kellene sok, egyelőre azonban csak mutató­ban akad néhány. A magyar fogyasztók meggyőzé­sében sokat segíthet az a tény, hogy a kertészeti termékek 25-30 száza­lékkal csökkenthetik az egészség­­ügyi rizikófaktorokat, így például a rák előfordulását. Mint oly sok min­den mást, a közösségi marketingtá­mogatásokat is másként kell értel­mezni Magyarországon, mint eddig - érvelt Pál József, az AMC Kht. igazgatója. Nálunk ugyanis a támo­gatás százszázalékos, míg tőlünk nyugatra már tíz-húsz százalékot is megköszönnek. Az idén az AMC 85 millió forintot szán erre a célra, amit a FruitVeB legfeljebb 120 millióra képes kiegészíteni. Mérhető ered­ményhez viszont legalább félmilli­­árdra lenne szükség. A termelők anyagi hozzájárulása nélkülözhetet­len, s a marketingprogram csak az egészségügyi és az oktatási minisz­térium bevonásával lehet sikeres. Utóbbihoz meggyőző érvekkel szolgálnak a programhoz csatlakozó OÉTI általános iskolásokkal végzett vizsgálatai. „Az egészséges is lehet finom” jelmondatba foglalt ösztön­zéssel nőtt a gyerekek zöldség- és gyümölcsfogyasztása. A tudósok szerint napi 400-800 gramm közötti zöldség-gyümölcs elfogyasztása lenne tanácsos. Ha Magyarországon a jelenlegi 400 grammos fejenkénti fogyasztás hét év alatt harmadával növekedne, az ötszázezer tonna áru­többletet és 75 milliárd forintos bevételnövekedést jelentene, Így függ össze a népegészségügyi és a gazdasági cél - foglalta egy mondat­ba a lényeget Mártonffy Béla. T. Dögei Imre A . Ha hét év alatt harmadával nőne a zöldség-gyümölcs fogyasztás, az országosan ötszázezer tonna többletet jelentene AZT A SZÉGYENT kellett megérnünk, hogy zöldség-, de még inkább a nálunk is megtermő gyümölcsfélékből behozatalra szorulunk. Ennyire futotta az elmúlt évtizedben a sok jó termesztési adottságunk kiaknázásából - fakadt ki egy tanácskozáson Csikai Miklós, aki a zöldségtermesztéséről híres szentesi termőtájon évtizedek óta nem középiskolás fokon műveli a szakmát. A miértre is válaszolt egy jó nagy, de éppen ettől igaz közhellyel: „Az összefogás életben maradásunk feltétele.” A vitában megszólalt kertészeti közéletünk ismert személyisége, Bi­tsánszky János is. Javaslata dermesztő: „Egyértelmű ágazati adatbázis kellene végre, hogy tudjuk, hol tar­tunk, s mit akarunk.” A magyar kertészek közül számosan ténykednek a szürkegazdaságban. Csak annyi for­galmat (értsd: adóalapot) vallanak be, amennyi feltétlenül szükséges. Akad olyan kertészfamília - még a gyer­mekkorban lévő unoka is őstermelő benne -, amelyik tiltakozik ugyan az őstermelők adóztatása ellen, ám éves árbevétele meghaladja a százmillió forintot. Úgyhogy az életben maradáshoz némi adómorál is elkelne! Nemzeti kincsünk a tanya A A Szabad Föld és az m1-en futó Pénz­vidék című műsor együttműködést kötött, melyben lapunk vállalta, hogy a műsor legérdekesebb témái közül egyet-egyet bemutat. XIX. század második felében kialakult alföldi tanyavilág vi­tathatatlanul a legnagyobb nemze­ti kincseink egyike. Divatosan szól­va: igazi hungarikum. Az ötvenes évektől pusztulni kezdett a tanya­világ. Akkor egymillióan, ma leg­feljebb kétszázezren élnek tanyán. A rendszerváltás óta a tanyák egy része megújult. A rengeteg szegény család mellett gazdagok is vettek tanyát, s kiköltöztek a városból, így alakultak ki furcsaságok: új je­lenség, hogy szegény és milliomos egymás szomszédságába települ. De az sem egyedi, hogy millio­mosok a „dzsentrifikáció” jegyében kültelki kastélyt, s köré falat építe­nek. Mondjuk is, hogy itt a magyar Dallas. Ám a szélsőségek mellett fejlő­dést, előrelépést is hozott az elmúlt csaknem két évtized. Vannak szép, hagyományos ta­nyák, ahol kezd teret nyerni a biogazdaság, az eredeti tájat is fenntartó új tanyák születnek, kecs­kefarmok létesülnek. Sok új prog­ram is életre kel. Ilyen a Homokhát­sági Célprogram is, ami már hat éve segíti a Bács-Kiskun megyei tanya­világ lakóit. Termelésben, feldolgo­zásban és értékesítésben egyaránt. Kecskés László, a Bács-Kiskun Megyei Agrárkamara elnöke beszá­molt arról, hogy több település LEADER-programot szervezett. Például két évvel ezelőtt elindítot­ták a Kamratúrát, ami valójában egy kis gasztronómiai kirándulás az érdeklődők számára: végignézhe­tik, hogyan állítanak elő egy-egy terméket, meg is kóstolhatják, ami­ből egész napos program is kere­kedhet családoknak, baráti társasá­goknak. Hat év alatt 300 millió fo­rint talált - szó szerint - gazdára. Ám a terület legégetőbb problémá­jára, az elsivatagosodásra még csak papíron van megoldás. A Kárpát­medence két legnagyobb folyója között szomjazik a vidék, és még most is zajlanak az Európai Unióval az egyeztetések, miként, milyen támogatásból épülhet ki egy olyan csatornarendszer, amely pótolhatná a vízhiányt. Indul a bakterház. A törteti Tanyaszínház előadása Európai agrárhírek TÖBB SZÁZMILLIÓ forinttal si­került növelni a zöldség-gyü­mölcs ágazatnak jutó éves uni­ós támogatást - közölte az ag­rárminiszter. Gráf József a töb­bi tagállam szakminisztereivel együtt Luxemburgban tanács­kozott, megállapodtak az ága­zat jövő évi reformjának rész­leteiről. A kompromisszum ér­telmében négy ország külön uniós támogatást kap egyes bogyós gyümölcsök feldolgo­zásához, Magyarország eperre és málnára 1700 hektár erejéig kaphat hektáronként 230 eurót öt éven át. A felesleges gyü­mölcstermés egy részét fel le­het használni a kórházak, a honvédség és más létesítmé­nyek ellátására. Támogatás jár ezenkívül a faiskoláknak.

Next