Szabad Föld, 2010. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)

2010-04-09 / 14. szám

Krónika (Arany)bikaviadal T­ovábbra is kedvezőtlen hírek járnak a nagy múltú debreceni Aranybika szálloda háza tá­járól. Mint arról már beszámoltunk, az Arany­bikát is működtető Civis Hotels Zrt. vezetősé­ge tavaly november végén csődvédelmet kért ellehe­tetlenült anyagi helyzete miatt, így 90 napig nem volt köteles fizetni a hitelezőinek. További, közel 3 hóna­pos moratóriumhoz jutott volna a cég, és a csődeljárás is befejeződhetett volna, ha a mentőövet kínáló orosz befektetővel komolyra fordulnak a tárgyalások. Csak­hogy az orosz üzletember március elején nem érkezett meg Debrecenbe, és a hitelezők sem jutottak a pénzük­höz február végéig, ezért a Cívis Hotels Zrt. ellen el­kezdődött a felszámolási eljárás. A reménybeli orosz vevőnek 800 millió forintos fog­lalót kellett volna letennie ahhoz, hogy a felszámolás ne induljon meg. Csakhogy a külföldi befektető, aki egyéb­ként a budapesti Best Western Hotelt is megvette volna, foglalóként nem, csak előlegként volt hajlandó letenni a kért összeget. Álláspontját azzal indokolta: nem bízik a Cívis Hotels Zrt. fizetőképességében. Az üzlet így nem kötettett meg. A tét viszont óriási, mivel akár 4 milliárd forintra is rúghat a két jó nevű, a hazai és külföldi ven­dégek körében is közkedvelt szálloda vételára. Bonyolít­ja a helyzetet az is, hogy a pénzükre váró hitelezők a feb­ruári egyeztetésen a cseljabinszki befektető által koráb­ban kínált bankgaranciát nem fogadták el. Időközben a dolgozók körében is egyre nagyobb a pánik, hiszen az orosz üzletember hiába ígérte, hogy az alkalmazottak többségét megtartja, most a remény vesz­ni látszik. Ráadásul a tetemes közüzemi tartozások miatt az Aranybikában hosszabb-rövidebb időre már az áramot és a fűtést is kikapcsolták. Az a korábbi 500 milliós uniós pályázati pénz pedig, amit a cég még 2008 novemberé­ben nyert az Aranybika felújítására, semmissé vált. En­nek az az oka, hogy a már akkor is anyagi gondokkal küszködő Cívis Hotels Zrt. képtelen volt a 900 milliós ön­részt felmutatni az 1,4 milliárdos beruházáshoz, így a tá­mogatás elúszott. Dr. Figula Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság saj­tószóvivője érdeklődésünkre a legfrissebb híreket ekként foglalta össze: - Megszületett az a végzés, amely a csődeljárás meg­szüntetéséről döntött, mivel nem jött létre a csődegyez­ség a hitelezők és az adós között. A mintegy 110 hitele­ző, akik eddig hiába vártak a pénzükre, jogorvoslati ké­relmet terjeszthetnek elő, akárcsak a Cívis Hotels Zrt., csakhogy mire a tértivevényes leveleket mindenki kézhez kapja a változásról, s a bírósághoz is megérkezik az ösz­­szes visszaigazolás, az hosszadalmas folyamat. A követ­kező lépés ebben az ügyben a felszámolási eljárás lesz, ha a csődeljárás megszüntetése jogerőre emelkedik. Az adós, azaz a Cívis Hotels Zrt. azonban máris fellebbezett a csődeljárás megszüntetéséről szóló döntés ellen. A cég gazdasági működését most felszámolóbiztos irányítja, aki a hivatalos folyamat végén beterjeszti a felszámolási ter­vezetet, majd a döntés joga a bíróság kezébe kerül. Kíváncsiak voltunk a Cívis Hotels Zrt. véleményére is a kialakult helyzetről, de a titkárságán azt a választ kap­tuk: „Senki nem nyilatkozik semmiről.” Balogh Mária Égi kövek hullottak K­assa mellett a minap megtalálták annak a meteor­nak a darabjait, amely február 28-án éjjel szágul­dott át a Kárpát-medence fölött. A három-négy kilósra becsült égi kő mintegy hatvan darabja került elő, a keresésükben segítő magyarországi csillagászok is kap­nak belőle. Ilyen nagy testű hullócsillagok meglehető­sen ritkán tűnnek fel az égen, de mióta lajstromozzák őket, tudjuk, hogy mifelénk azért elő-előfordulnak. Ter­mészetesen mindenkor nagy riadalmat keltve. Nézzük csak a korabeli krónikákat! Keresztesmező, 1558. május 19. „Magyarországban a keresztesi mezőn pinkest havának tizenkilencedik napján fényes nappal a tiszta égből három kő esék alá, kik a mértékben huszonnégy fontot nyomának." Miskolc, 1560. júliusa. „Azon nyárban nagy vízszaka­dások lettek a felhőkbül (...) Miskolc városa körül a zá­poresőből öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagy­ságúak voltak, mint az emberek feje; ezek pedig vasszí­­nűek és büdös kénkő szagúak voltak; ezeknek egyike a diósgyőri várban tartatott, emlékezetnek okáért, négy pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsbe.” Kamocsa, 1705. május 13. „Először éjjfél tájban egy kevés ideig oly világosság volt, mintha hirtelen megvir­radt volna, és az égre tekintve, mint annyi égő szövetnek égése világost volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, nagy lövöldözések vagy ahhoz hasonló tónusok hallattak egy újtom­a fehér felhőből az égen ugyanannyira, hogy sokan közülünk lóra akartak kapdosni. Történt pedig ezen dolog a táborunk felett, és a zúdulás által ment nagy ropogással a Dunán, azután megszűnt.” (Réthey György kuruc ezredes levele Bercsé­nyi Miklóshoz.) A legtöbb magyarországi meteorit érdekes módon a XIX. századból származik. Legismertebb a mezőmada­­rasi, a mócsi és a csillagfalvi hullás, melyeknek ezer, il­letve háromezer darabját találták meg Erdélyben, vala­mint Máramarosban. B. G. 2010. április 9. ♦ A vidék családi hetilapja P­etőfi ártatlan! T­úl vagyok életem legeslegjobban sikerült átveré­sén... Bár múlt heti lapszámunk április másodikán került utcára, szerkesztőségünkben már április elsején kezünkbe foghattuk az újságot. Ebben jelent meg a Petőfi megcsalta Júliáját című szösszenetem, amit nyugodtan vegyünk beugratásnak, még ha eredetileg nem is annak szántam. Merthogy magam is hasra estem a „szenzációs” hír előtt... Kolléganőm hívta fel figyelmemet arra, hogy lánglelkű költőnk, Petőfi Sán­dor házas emberként félrelépett egy vándorszínésznő­vel, amit felesége, Szendrey Júlia is sejtett. A hírrel tele volt az internet. Miután már egy csomó kolléga foglalkozott a témá­val, úgy gondoltam, én sem mehetek el szó nélkül mel­lette. Negatív előjelű történetekre különben is hama­rabb felkapjuk a fejünket mi, újságírók, főleg ha egy nagy magyar házasságtöréséről van szó. Ám Petőfi olyan gyönyörű szerelmes verseket írt hitveséhez, hogy nehezen lehetett róla elképzelni a hűtlenséget, én is sajgó szívvel vettem hát a tudósítás „tényeit”. Már belátom: megérte volna telefon után nyúlni... Most nem marad más választásom, minthogy kala­pot emeljek az ötlet kiagyalója előtt. Az eredeti cikk egy internetes honlap, a Kultúrpart irodalom rovatá­ban jelent meg március 22-én. A leírtak heves vitát gerjesztettek, sokan hozzászóltak a témához. Egészen április elsejéig, amikor maga a szerkesztő jelentkezett, és közölte, mindez egy jól irányzott médiahack volt csupán, így akarták ráirányítani a figyelmet P4P kam­pányukra és Petőfi Sándor alakjára, mindazonáltal a szenzációt szenzációra halmozó médiának is akartak egy fricskát adni. Gratulálok: sikerült. Szegény jó Sándorunk meg forog a sírjában. (Khm. Hol is van a sírja?) Az említett honlap Petőfi for President! címkéjű írásait olvasgatva azonnal megálla­pítható, hogy elképesztőbbnél elképesztőbb álhíreket színeztek ki annak érdekében, hogy minél többen ve­gyenek részt a KultúrPárt április elsejére meghirdetett kampánynyitó buliján, ahol egyebek mellett Petőfi Sándor gatyában táncol versenyt és Petőfi-szobrok kö­zötti szépségversenyt is szerveztek a költő jelenlété­ben. Mivel a parlamenti választások első fordulója idén a költészet napján lesz, miniszterelnök-jelöltjük nem is lehet más, mint a 161 év után a magyar politi­kába visszatérő Petőfi Sándor, aki sajtótájékoztatót tartott, exkluzív interjút adott, blogbejegyzésében pedig alaposan beszólt a politikai elitnek. Legfrissebb hírük: „Milliárdokra perli Petőfi leszár­mazottja a magyar államot.” Ennek már biz’ isten nem dőlök be... (borz)

Next