Szabad Föld, 2010. január-június (66. évfolyam, 1-25. szám)
2010-04-09 / 14. szám
Krónika (Arany)bikaviadal Továbbra is kedvezőtlen hírek járnak a nagy múltú debreceni Aranybika szálloda háza tájáról. Mint arról már beszámoltunk, az Aranybikát is működtető Civis Hotels Zrt. vezetősége tavaly november végén csődvédelmet kért ellehetetlenült anyagi helyzete miatt, így 90 napig nem volt köteles fizetni a hitelezőinek. További, közel 3 hónapos moratóriumhoz jutott volna a cég, és a csődeljárás is befejeződhetett volna, ha a mentőövet kínáló orosz befektetővel komolyra fordulnak a tárgyalások. Csakhogy az orosz üzletember március elején nem érkezett meg Debrecenbe, és a hitelezők sem jutottak a pénzükhöz február végéig, ezért a Cívis Hotels Zrt. ellen elkezdődött a felszámolási eljárás. A reménybeli orosz vevőnek 800 millió forintos foglalót kellett volna letennie ahhoz, hogy a felszámolás ne induljon meg. Csakhogy a külföldi befektető, aki egyébként a budapesti Best Western Hotelt is megvette volna, foglalóként nem, csak előlegként volt hajlandó letenni a kért összeget. Álláspontját azzal indokolta: nem bízik a Cívis Hotels Zrt. fizetőképességében. Az üzlet így nem kötettett meg. A tét viszont óriási, mivel akár 4 milliárd forintra is rúghat a két jó nevű, a hazai és külföldi vendégek körében is közkedvelt szálloda vételára. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a pénzükre váró hitelezők a februári egyeztetésen a cseljabinszki befektető által korábban kínált bankgaranciát nem fogadták el. Időközben a dolgozók körében is egyre nagyobb a pánik, hiszen az orosz üzletember hiába ígérte, hogy az alkalmazottak többségét megtartja, most a remény veszni látszik. Ráadásul a tetemes közüzemi tartozások miatt az Aranybikában hosszabb-rövidebb időre már az áramot és a fűtést is kikapcsolták. Az a korábbi 500 milliós uniós pályázati pénz pedig, amit a cég még 2008 novemberében nyert az Aranybika felújítására, semmissé vált. Ennek az az oka, hogy a már akkor is anyagi gondokkal küszködő Cívis Hotels Zrt. képtelen volt a 900 milliós önrészt felmutatni az 1,4 milliárdos beruházáshoz, így a támogatás elúszott. Dr. Figula Ildikó, a Hajdú-Bihar Megyei Bíróság sajtószóvivője érdeklődésünkre a legfrissebb híreket ekként foglalta össze: - Megszületett az a végzés, amely a csődeljárás megszüntetéséről döntött, mivel nem jött létre a csődegyezség a hitelezők és az adós között. A mintegy 110 hitelező, akik eddig hiába vártak a pénzükre, jogorvoslati kérelmet terjeszthetnek elő, akárcsak a Cívis Hotels Zrt., csakhogy mire a tértivevényes leveleket mindenki kézhez kapja a változásról, s a bírósághoz is megérkezik az öszszes visszaigazolás, az hosszadalmas folyamat. A következő lépés ebben az ügyben a felszámolási eljárás lesz, ha a csődeljárás megszüntetése jogerőre emelkedik. Az adós, azaz a Cívis Hotels Zrt. azonban máris fellebbezett a csődeljárás megszüntetéséről szóló döntés ellen. A cég gazdasági működését most felszámolóbiztos irányítja, aki a hivatalos folyamat végén beterjeszti a felszámolási tervezetet, majd a döntés joga a bíróság kezébe kerül. Kíváncsiak voltunk a Cívis Hotels Zrt. véleményére is a kialakult helyzetről, de a titkárságán azt a választ kaptuk: „Senki nem nyilatkozik semmiről.” Balogh Mária Égi kövek hullottak Kassa mellett a minap megtalálták annak a meteornak a darabjait, amely február 28-án éjjel száguldott át a Kárpát-medence fölött. A három-négy kilósra becsült égi kő mintegy hatvan darabja került elő, a keresésükben segítő magyarországi csillagászok is kapnak belőle. Ilyen nagy testű hullócsillagok meglehetősen ritkán tűnnek fel az égen, de mióta lajstromozzák őket, tudjuk, hogy mifelénk azért elő-előfordulnak. Természetesen mindenkor nagy riadalmat keltve. Nézzük csak a korabeli krónikákat! Keresztesmező, 1558. május 19. „Magyarországban a keresztesi mezőn pinkest havának tizenkilencedik napján fényes nappal a tiszta égből három kő esék alá, kik a mértékben huszonnégy fontot nyomának." Miskolc, 1560. júliusa. „Azon nyárban nagy vízszakadások lettek a felhőkbül (...) Miskolc városa körül a záporesőből öt darab kövek hullottak le, mellyek olly nagyságúak voltak, mint az emberek feje; ezek pedig vasszínűek és büdös kénkő szagúak voltak; ezeknek egyike a diósgyőri várban tartatott, emlékezetnek okáért, négy pedig Balassa Zsigmond úr által Ferdinánd királynak által küldetett Bécsbe.” Kamocsa, 1705. május 13. „Először éjjfél tájban egy kevés ideig oly világosság volt, mintha hirtelen megvirradt volna, és az égre tekintve, mint annyi égő szövetnek égése világost volna az égen. Ez tűzszikráknak szapora lehullásával elmúlván, nagy lövöldözések vagy ahhoz hasonló tónusok hallattak egy újtoma fehér felhőből az égen ugyanannyira, hogy sokan közülünk lóra akartak kapdosni. Történt pedig ezen dolog a táborunk felett, és a zúdulás által ment nagy ropogással a Dunán, azután megszűnt.” (Réthey György kuruc ezredes levele Bercsényi Miklóshoz.) A legtöbb magyarországi meteorit érdekes módon a XIX. századból származik. Legismertebb a mezőmadarasi, a mócsi és a csillagfalvi hullás, melyeknek ezer, illetve háromezer darabját találták meg Erdélyben, valamint Máramarosban. B. G. 2010. április 9. ♦ A vidék családi hetilapja Petőfi ártatlan! Túl vagyok életem legeslegjobban sikerült átverésén... Bár múlt heti lapszámunk április másodikán került utcára, szerkesztőségünkben már április elsején kezünkbe foghattuk az újságot. Ebben jelent meg a Petőfi megcsalta Júliáját című szösszenetem, amit nyugodtan vegyünk beugratásnak, még ha eredetileg nem is annak szántam. Merthogy magam is hasra estem a „szenzációs” hír előtt... Kolléganőm hívta fel figyelmemet arra, hogy lánglelkű költőnk, Petőfi Sándor házas emberként félrelépett egy vándorszínésznővel, amit felesége, Szendrey Júlia is sejtett. A hírrel tele volt az internet. Miután már egy csomó kolléga foglalkozott a témával, úgy gondoltam, én sem mehetek el szó nélkül mellette. Negatív előjelű történetekre különben is hamarabb felkapjuk a fejünket mi, újságírók, főleg ha egy nagy magyar házasságtöréséről van szó. Ám Petőfi olyan gyönyörű szerelmes verseket írt hitveséhez, hogy nehezen lehetett róla elképzelni a hűtlenséget, én is sajgó szívvel vettem hát a tudósítás „tényeit”. Már belátom: megérte volna telefon után nyúlni... Most nem marad más választásom, minthogy kalapot emeljek az ötlet kiagyalója előtt. Az eredeti cikk egy internetes honlap, a Kultúrpart irodalom rovatában jelent meg március 22-én. A leírtak heves vitát gerjesztettek, sokan hozzászóltak a témához. Egészen április elsejéig, amikor maga a szerkesztő jelentkezett, és közölte, mindez egy jól irányzott médiahack volt csupán, így akarták ráirányítani a figyelmet P4P kampányukra és Petőfi Sándor alakjára, mindazonáltal a szenzációt szenzációra halmozó médiának is akartak egy fricskát adni. Gratulálok: sikerült. Szegény jó Sándorunk meg forog a sírjában. (Khm. Hol is van a sírja?) Az említett honlap Petőfi for President! címkéjű írásait olvasgatva azonnal megállapítható, hogy elképesztőbbnél elképesztőbb álhíreket színeztek ki annak érdekében, hogy minél többen vegyenek részt a KultúrPárt április elsejére meghirdetett kampánynyitó buliján, ahol egyebek mellett Petőfi Sándor gatyában táncol versenyt és Petőfi-szobrok közötti szépségversenyt is szerveztek a költő jelenlétében. Mivel a parlamenti választások első fordulója idén a költészet napján lesz, miniszterelnök-jelöltjük nem is lehet más, mint a 161 év után a magyar politikába visszatérő Petőfi Sándor, aki sajtótájékoztatót tartott, exkluzív interjút adott, blogbejegyzésében pedig alaposan beszólt a politikai elitnek. Legfrissebb hírük: „Milliárdokra perli Petőfi leszármazottja a magyar államot.” Ennek már biz’ isten nem dőlök be... (borz)