Szabad Föld, 2011. január-június (67. évfolyam, 1-25. szám)

2011-03-25 / 12. szám

A vidék családi hetilapja , 2011. március 25. Még az unokáik is fizetni fognak! N­emrég 46 millió forintos kárté­rítésre kötelezték a Borsod- Abaúj-Zemplén megyei Olasz­­liszkán annak idején brutálisan agyonvert Szögi Lajos tanár gyil­kosait. Tán egész Olaszliszkán sincs olyan ember, akinek ennyi pénze lenne a takarékban, nemhogy a tet­teseknek! Ám a meggyilkolt férfi ügyvédje azt mondta: a halálra vert tanár családjának jelenleg akár havi 50-100 ezer forint is nagy segítség lenne, mert roppant sze­rény, mondhatni, szegényes körül­mények között élnek. Helmeczy László ügyvéd tisztában van azzal, hogy az elítélt alperesek nevén szinte semmi nincs. Legfeljebb lerobbant putrik, rozoga bútorok vagy ócska Ladák. Ennek ellenére mindent elkövet, hogy az áldozat családja - ha hosszú évekig cse­pegtetve is - az utolsó fillérig meg­kapja a számukra megítélt össze­get, s behajtja a kártérítést, melyet tán még a tettesek unokái is fizetni fognak! Az is lehet, hogy letiltatja az elítéltek rabkeresményét, s ebben a büntetés-végrehajtási inté­zet partneri segítségét kéri. Nos, a rabmunkát illetően az ügyvéd úr nyitott kapukat dönget, ugyanis a raboknak, hacsak nem ágyhoz kötött betegek, kötelező dolgozniuk a börtönben. Legyen az krumplihámozás, ágyneműk varrá­sa, mosogatás vagy takarítás, akár állattenyésztés, növénytermesztés is. Vagyis bármilyen munka, amiért havonta a mindenkori minimálbér egyharmadát kapják, ami jelenleg 26 ezer forint. Ebből viszont a BV levonja a rabtartás költségeit, vagyis nem sok marad a Szögi csa­ládnak. Ám az ügyvéd se a falvé­dőről jött le: úgy tervezi, hogy ez az összeg elég lesz az ilyesmire szakosodott behajtóknak, legális profi cégeknek, akik rendszeresen ellátogatnak majd az elítéltek csa­ládtagjaihoz, és lefoglalják az érté­keiket. Mindent, ami valamit is ér, akár egy biciklit is, ami mellesleg faluhelyen nagy kincs. Hogy mind­ez hány évbe telik, fogalma sincs. Addig viszont az általa és az OTP- vezérigazgató Csányi Sándor által létrehozott Áldozatok Védelméért Alapítvány támogatja havi har­mincezer forinttal a Szögi család gyerekeit. Ám nemcsak őket, hanem annak a roma férfinak az özvegyét is, akit a cigányok elleni bűncselekmény-sorozat elköveté­sekor öltek meg. Mert az a roma férfi is egy brutális erőszak áldoza­ta lett. K. G. Krónika V­itán felül áll, hogy a licitálással felvett árra, a bérlemény esetle­ges felújítására és a havi több tízezer forintos lakbér, illetve rezsi fizetésé­re a minimálbérrel vagy az alacsony jövedelemmel rendelkezők aligha képesek. A bérleti díj meghatározá­sakor meghatározó az önkormány­zati lakások komfortfokozata, nagy­sága, elhelyezkedése a városban, valamint a bérlők jövedelmi, szociá­lis helyzete. Önkormányzati bérla­kásra egy esztendőn belül legfeljebb három alkalommal lehet pályázni Debrecenben - tudtuk meg Nyíri Lászlótól, a lakásokat kezelő Cívis Ház Zrt. vezérigazgatójától. Amen­­­nyiben a licitáláson nyertes új lakó nem tartja megfelelőnek a lakás állagát - nyílászáróit, burkolatát, konyha- és fürdőszoba-berendezését -, de más lehetőség híján mégis ezt választja, a saját költségén felújít­hatja a bérleményt. A cég ilyen eset­ben egy éven át 30 százalék kedvez­ményt ad a lakbér fizetéséből. Az elmúlt év végén 83 önkor­mányzati lakást kínáltak az érdek­lődőknek, melyek közt jó állagúak is akadtak. Azért húzták az időt, mert az önkormányzat kérésére la­kásokat kellett fenntartaniuk a be­bukott frankhiteleseknek, hogy ne kerüljenek télvíz idején az utcára. Ez csak azokra vonatkozott volna, akiknél már a végrehajtó is kopog­tatott. Időközben azonban a kor­mány elrendelte, áprilisig senkit nem lehet az otthonából kiköltöz­tetni, ekkor kezdődhetett meg a pályáztatás. S hogy az új pályázati kiírás során a szociálisan rászorulók meg tudják-e fizetni mindazt a költséget, ami a bérlakás elnyerésének a felté­tele? Ez korántsem biztos, holott éppen az alacsony jövedelműek igé­nyelnék az olcsóbb bérlakásokat. A nehéz anyagi helyzetben élők, indo­kolt esetben, szociális támogatást kaphatnak az önkormányzattól. Így, ha ez az összeg hozzáadódik ahhoz, amit a bérbeadó a licitálásnál kér, máris nagyobb esélye van a lakáshoz jutásra egy gyermekes családnak. Főként akkor, ha a férj és a feleség is dolgozik, rendszeres jövedelemmel rendelkezik. Az összbevételnek így is legalább 270-300 ezer forintnak kell lennie a sikeres pályázat érdekében. Erőn felüli, teljesíthetetlen ajánlatot nem érdemes tenni, mert később képtelen lesznek megfelelni a fizetési kötelezettségének. Ezért is fordul elő, hogy a bérlők olykor önként adják vissza a lakást, mert nem tudják azt fenntartani. S persze vannak kevésbé becsületesek is, akik nem fizetnek - miattuk mára százmilliós nagyság­­rendű kintlévősége van a cégnek. Balogh Mária Álom-e a bérlakás? NEMRÉGEN MÉG FESZENGVE beszéltek arról a bérlakásokban élők, ha meg kellett mondaniuk, hogy az otthonuk nem a saját tulajdonuk. Azóta változott a világ: a szegénység furcsa szimbólumának számító bérlakás ma már főként csak azoknak érhető el, akik kellő anyagi fedezettel rendelkeznek. Az önkormányzati bérlakásokra általában három­négyszeres a túljelentkezés. A tapasztalat szerint az a személy tekinthető a licitálás nyertesének, aki a ma­gasabb havi lakbér megfizetésére tesz ajánlatot. A cívisvárosban 10 éve szűnt meg a lakásigénylési rend­szer, így a lakásokat pályázattal, határozott időre, zömében öt évre adják bérbe. A pályázati lehetősége­ket és feltételeket a Cívis Ház Zrt. honlapján lehet nyomon követni. Hirdetés

Next