Szabad Föld, 2011. január-június (67. évfolyam, 1-25. szám)
2011-03-25 / 12. szám
10 Krónika 2011. március 25. ♦ A vidék családi hetilapja Dolgozni szeretnének Borsod legszegényebb térségében, Abaújban is kiütötte a biztosítékot az új közmunkaprogram. (Lapunk már többször foglalkozott a témával.) A nincstelen dombvidéken élők visszasírják a múlt évet, mikor nyolcórás munkáért legalább minimálbért kaptak. Az Ináncsra összetrombitált sajtónak a polgármester elkeseredve magyarázta: az idei változás sokkal rosszabb feltételekkel biztosít önkormányzati közmunkát. Tavaly egész évben 80 embert alkalmaztak napi 8 órában, akik nem tessék-lássék kapirgáltak a faluban, hanem fóliasátrat építve a falu közétkeztetéséhez szükséges majd’ minden zöldségetgyümölcsöt megtermelték. Friss almát, barackot kaptak az óvodások, iskolások, az asszonyok lekvárt főztek, tésztát gyúrtak. A férfiak a vízfolyások tisztítása mellett szakmunkával is besegítettek az általános iskola felújításába. Most viszont hogyan tovább? A közösségi házban összegyűlt érintettek szerint már nemcsak a megélhetésük, az önbecsülésük is lenullázódott. Az egyik férfi azt mondta, a 8 óráért kapott 62 500 forintos minimálbérből, ha szerényen is, de megéltek, ám egy 4 órásból aligha. Sok családban a 27 ezer forintos segélyből már gyógyszerekre se futja, s akkor még nem ettek, nem szólva a gyerekek ruháiról, iskoláztatásáról. Egy asszony teljes csődnek nevezte az új közmunkaprogramot. Ő a gyümölcsösben végzett munkája megszűntével már csak a 38 ezer forint álláskeresési járadékra számíthat, félre pedig a 27 ezres segélyre. Három gyerekkel ez mire elég? Dolgozni szeretnének! Ha eddig képes volt sok embernek nyolcórás közmunkát adni az ináncsi önkormányzat, a település egyetlen munkáltatója, biztos ezután is tudna. Kiss Péter, Ináncs polgármestere szerint ez igaz, de az új program változásaival sajnos mindenki rosszul jár. Idén már csak napi négy óra foglalkoztatásra számíthatnak az emberek, fele pénzért. Ráadásul kéthavonta cserélgetni kell majd őket, mert csak az kaphat bérpótló (korábban rendelkezésre állási) támogatást, aki igazol legalább 30 nap munkaviszonyt. Az amúgy is földbe döngölt önkormányzatok helyzetét tovább rontja, hogy a munkabérhez eddig csak 5 százalékot kellett hozzátenniük, a bérpótló juttatáshoz viszont 20-at. S bár vannak önkormányzatok, ahol valóban kevés értékteremtő munka akad a közmunkásoknak, Ináncsra ez nem jellemző. Itt évek óta szükség volt, s lenne rájuk most is. Egy tavaly még közmunkás településőr szerint beindulnak majd a térségben a lopások, a fosztogatások. Védelem viszont nincs, mert az önkormányzat a településőröknek is felmondani kényszerült. S az encsi munkaügyi központnál is csak az állást keresők tömege nő, nem pedig a munkahelyek száma. K. G. NÉMETH ANDRÁS PÉTER FELVÉTELE EGY LEHETSÉGES MEGOLDÁS. Az álláskeresők számának csökkentéséhez szemléletváltásra lenne szükség a munkaerőpiacon - állítják a Randstad Hungary, a hazánkban munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó egyik meghatározó cég szakemberei. A magyarok még óvakodnak a munkaerő-kölcsönzéstől és a távmunkától is, pedig ezek Nyugat-Európában már beváltak. A KSH adatai szerint 474 ezren keresnek állást, ami 11,2 százalékos munkanélküliségi rátának felel meg. Az idén februárban 18 ezerrel többen kerestek munkát, mint egy évvel korábban. A kialakult helyzetben kézenfekvő lenne a munkaerő-kölcsönzés. A cégeknek előnyös lehet ez az opció, hiszen gyors és rugalmas megoldást jelent például szezonálisan növekvő munkaigény esetén vagy ha betegség, szülési szabadság miatt kell helyettesítés. Az sem elhanyagolható szempont, hogy a munkaerő-kölcsönzés díja szolgáltatásként elszámolható, tehát nem a cég bérköltségét növeli. A munkaerő-kölcsönzés az álláskeresőnek is alternatív megoldást jelenthet. A pályakezdők például elköteleződés nélkül gyarapíthatják tapasztalataikat, ha több cégnél fél-egy éves szerződéssel vállalnak munkát. A kölcsönzés a tartós munkanélküliek és a kismamák fokozatos visszatérését is segítené a munkaerőpiacra. Mivel így a cégek alaposan megismerhetik őket, nagyobb az esélyük a stabil szerződés megkötésére. A munkaerő-kölcsönzés Magyarországon még szinte ismeretlen. Jellemző módon a kölcsönzött munkavállalók mintegy 30 százalékát olyan cégek foglalkoztatják, amelyek külföldi tulajdonban vannak. Ennek legfőbb oka, hogy az átlag magyar munkavállaló csak a hosszú távú vagy határozatlan idejű munkaszerződéseket tekinti valódi állásnak. Magyarországon ma még negatívan értékelik, ha valaki félévente-évente más vállalatnál dolgozik, pedig ez a fajta rugalmasság segíthetne a tartós munkanélküliség elkerülésében. Új sorozatok, régi barátokkal DERRICK szombat és vasárnap TT 9-T 5T hálózat tv a világbarátság Hirdetés