Szabad Föld, 2012. július-december (68. évfolyam, 27-52. szám)

2012-09-14 / 37. szám

28] Egészségünk Receptre írt zene AMERIKAI VILÁGHÁBORÚS KATONÁKKAL KEZDŐDÖTT: kizenélték magukból a harcokban szerzett lelki sérüléseiket. A zeneterápia negyed évszázada hozzánk is eljutott, mégis kevesen ismerik. Pedig nem csak szorongáson, pánikon, depresszión segíthet, de akár párkapcsolati nehézségek esetén is. Szkotniczky Péter budapesti zeneterapeutával beszélgettünk. - Engedje meg, hogy szemtelen kér­déssel kezdjem: mi szükség van a zeneterapeutákra?Ha jó kedvem van, vidám zenét rakok be a lejátszóba, ha szomorkodom, akkor komorat... - Ha csupán zenét hallgatok, akkor magam is így teszek. A zenete­rápia azonban ennél sokkal több. Ál­tala lelki gondokat tárhatunk fel és kezelhetjük is azokat. A zene nem önmagában gyógyító erő, hanem esz­köz egy-egy behatárolt cél érdekében. - A kliens meghallgatja a zenét, s aztán elmondja, milyen élményeket, érzéseket váltott ki belőle? - Ez az egyik módja a terápiának. A megfelelő légkör kialakulását kö­vetően az első mozzanat a megol­dandó probléma megismerése. Ez­után választom ki a zenét, ami segít a gátak feloldásában: a kliens elkezd beszélni, ami már önmagában nagy lépés a kibontakozáshoz. Máskor meg diskurzus alakul ki, s együtt bogoz­zuk életének egy-egy csomóját. - Munkája tehát hasonlít a pszi­chológuséhoz. - Annál is inkább, mert van olyan pszichológus, aki szintén igénybe veszi a zenét a kezeléshez. De nem csak a pszichológus: nekem például a fogorvosom is ekképpen oldja a szorongásomat, amikor beülök a szé­kébe. De létezik kismamáknak aján­lott zene is. Miközben hallgatja, fi­gyeli, hogy milyen hatást gyakorol a magzatra. Van aztán a zeneterápiá­nak olyan része is, amikor maga a kliens kezd el zenélni. - Velem rosszul járna. Határozot­tan zenei antitalentum vagyok... - Az ilyenekkel a legjobb dolgoz­ni. Aki ugyanis tud zenélni, az ön­kéntelenül is azt kezdi játszani, amit már megtanult. Nekem viszont arra van szükségem, hogy ösztönösen játsszon valaki. Ebből is következte­téseket lehet levonni. - Hogy agresszíven ütöm-e a bil­lentyűket vagy éppen csak pötyögök? - Például. De már az sem véletlen, hogy milyen hangszert választ a ze­néléshez. Ha egyáltalán választ. Mert csilingelhet üvegen, dobolhat az asz­talon vagy akár a saját térdén is. Én pedig ráhangolódom, s együtt zené­lünk, ami még inkább felismerhetővé teszi a megoldanivalókat. - Miért nem lehet a lelki zűröket zene nélkül, csak beszélgetéssel fel­tárni? - Lehet anélkül is, de sokszor ne­hezebb. Különösen, ha a galiba gyö­kere abból az időből származik, ami­kor a kliens még nem tudott beszélni, illetve olyasmi, amire nem találjuk a szavakat. És van egy harmadik fajtá­ja is a terápiánknak: amikor zene­­hallgatás közben alkot a páciens. Agyagozik vagy rajzol. Netán leír egy történetet, báboz, táncol... Ez is segít felszínre hozni a bajokat, s hoz­zájárul a gyógyulásához. - Mondana néhány példát arra, milyen lelki gondokon tud segíteni a zeneterapeuta? - Gyakorlatilag bármin. Ugyan­úgy említhetem az anya-gyermek konfliktust, mint a gyászt, a tanulási zavart vagy a pszichoszomatikus betegségeket. - Mióta létezik az ön tudománya? - Néhány évtizede, Amerikában kezdték használni világháborús trau­mákat átélt katonák lelkének gyó­gyítására. Angliában fogyatékos gyermekek és felnőttek lelki egészsé­gét ápolták vele. Hazánkban úgy 25 éve oktatják ezt az eljárást. - Ehhez képest nem sokat hallani róla. - Sajnos nem. Pedig el lehet sajá­títani Budapesten és a Pécsi Tudo­mányegyetemen. Ez utóbbin szerez­tem a tubatanári diplomámat 2006- ban, s ott képeztem tovább magam zeneterapeutának. - Nem járt volna jobban, ha meg­marad zenetanárnak? - Megmaradtam annak is, mert amikor nem rendelek, zenét tanítok. Felismertem azonban, hogy szá­momra nemcsak a tanítás az öröm forrása, hanem a zenével gyógyítás is. Akkor miért ne tenném? - Már csak a saját lelki egészsége érdekében is... - Ha úgy vesszük, igen, azért is. Hardi Péter H­alálra rázott babák lett, ami az esetek többségében látás­problémát okozott. Megdöbbentő: az egy évnél fiatalabb gyer­mekek körében a bán­talmazás a m­ásodik leggyakoribb halálok. Megesik, hogy a szülő nem dühében okoz kárt csemetéjé­nek, hanem a jópofa játéknak szánt dobá­­lásból lesz a baj. S egy megrázó adat: hazánk­ban évente mintegy az akár csak néhány másodpercig harminc gyermek hal meg, mert tartó rázásba. A túlélők több mint bántalmazzák vagy elhanyagolják, fele idegrendszeri károsodást szenve­ (p. e.) A­kadnak szülők, akiknél elszakad a cérna, ha például a kicsi sokat sír, és türelmetlenségükben attól sem riadnak vissza, hogy megrázzák őt. A Semmelweis Egyetem Mágneses Rezonancia Kutatóközpontjának igazgatója, dr. Rudas Gábor arra hívja fel a figyelmet, hogy a „megrá­zott baba szindróma” akár a csöpp­ség életét is veszélyeztetheti. Az egy évnél fiatalabb gyermekek ugyanis még nem tudják tartani a fejüket, így ha megrázzák őket, az olyan hatással van rájuk, mintha frontális ütközést élnének át egy autóban. Miközben a a fejük billeg, az agyuk csúszkál a koponyán belül, az erek elszakadhat­nak és vérömlenyek keletkezhetnek, mindez pedig agykárosodást okoz­hat. A klinikai tünetek sokszor az orvosokat is félrevezetik, mivel csak azt látják, hogy a gyermek hány, letargiás vagy éppenséggel izgalmi állapotban van, de sérülésnek nyoma sincs. A mágneses rezonancia vizs­gálat azonban pontosan kimutatja a vérzéseket és az agyödémát, s miután kiderül, mi okozta a bajt, a kegyetlen szülő lelepleződik. Egy kanadai fel­mérés szerint a babák ötöde belehalt 2012. szeptember 14. ♦ A vidék családi hetilapja Cukor ellen kurkumát A curry fűszerben található kur­­kumáról korábban is tudták, hogy hatékony gyulladásgátló, s védi a sejteket az oxidatív károsodástól. Az illatos növényről azonban most ki­derült, hogy segítségével a 2-es típu­sú cukorbetegség kialakulásának kockázata is jó eséllyel csökkenthető. A kutatók 240 önkéntest vizsgáltak: az egyik felük kurkumint (a kurkuma fő hatóanyaga) szedett, a másik pedig placebót. Kilenc hónap eltelté­vel a placebót szedő 116 páciens közül 19-nél alakult ki 2-es típusú cukorbetegség, miközben a kurku­mint kapott 119 közül senkinél. Az eredményt azzal magyarázzák, hogy a kurkumin javította a has­nyálmirigy bétasejtjeinek működését, melyek a vércukorszintet szabályozó inzulin hormonok kibocsátásáért fe­lelősek. Egyelőre még korai lenne azt tanácsolni a rizikócsoporthoz tarto­zóknak, hogy kurkumintablettát szedjenek a cukorbetegség megelő­zésére, mindenesetre az eddigi ered­mények biztatóak. Nem a cigaretta vagy a füves cigi, hanem az alkohol az első káros szer, amit a fiatalok kipróbálnak - derült ki a Floridai Egyetem tanulmányá­ból. Mintegy 15 ezer középiskolás diákot kérdeztek meg, kipróbálták-e már a cigaretta, alkohol, marihuána, kokain, heroin, LSD, amfetaminok, nyugtatók és más narkotikumok va­lamelyikét. A megkérdezett kama­szok 72,2 százaléka állította, hogy ivott már alkoholt, miközben csak 45 százalék szívott cigarettát, s valami­vel több mint 43 százalék számolt be kábítószer fogyasztásáról. Macsók a képernyőn Számos kutatás készült már arról, hogy a nőkre és a gyermekekre mi­lyen hatást gyakorolnak a hirdetések sulykolta sztereotípiák - most azon­ban a férfiak is górcső alá kerültek. Az Illinois Egyetem kutatásából ki­derült, hogy a reklámokban megjele­nő tökéletes férfiasság gyakran nyo­masztólag hat a teremtés koronáira. Ha kockahas helyett inkább sörpocak lapul a trikó alatt, és a borotválkozó­tükörből sem a tökéletes fogsor mo­solyog vissza, a férfiak egy része tudat alatt védekező stratégiát épít fel magában, s nem vonzódik a hir­detett termék iránt. Az erősebb nemet megcélzó reklámok zöme a vagány, macsó férfiképet állítja példának, de aki ezzel nem akar vagy nem tud azonosulni, azt a hirdetők elveszítik. Pedig ha ezt a csoportot is meg sze­retnék nyerni maguknak, gondolni­uk kellene egy másik férfitípusra: a gondoskodó apára, a házias férjre. Alkohol az élen KÁLLAI MÁRTON FELVÉTELE

Next