Szabad Föld, 2021. július-szeptember (77. évfolyam, 26-38. szám)
2021-08-27 / 34. szám
A vidék családi hetilapja , 2021. augusztus 27. Riport 15 jutottak a kormánytól, amit igyekeztek okosan felhasználni. Mára gyakorlatilag az összes középületet felújították, napelemmel szerelték fel, fedett, korszerű piacot alakítottak ki, traktorokat vettek, aszfaltozógépet állítottak munkába, s közben a művelődésről sem feledkeznek meg. Ez nem kevés pénzbe kerül, de mindenre pályáznak, és legtöbbször nyernek is. De ami az idegent talán a legjobban megfogja: az önkormányzati képviselők három évtizede egyetlen fillér pénzt se vesznek fel a munkájukért. A falu legendás első polgármestere, s egyben patikusa, dr. Gedeon Árpád idején alakult ki ez a rendszer, s ma is követik. Első hallásra nem tűnik nagy összegnek az így megspórolt pénz, de sok kicsi sokra megy, 30 évvel számolva bőven meghaladja az 50 milliót. Az utóbbi 10-15 évben a közember előtt is egyre nyilvánvalóbb, hogy milyen nagy kincs a víz. Dada ezt tekintve is gazdag falu. A Holt-Tisza közvetlenül a falu mellett kanyarog, de az élő folyó is bejön majdnem a község közepébe. S ha ez nem lenne még elég, most folyik a falu régi vályogvető gödreiből születő közösségi halastó kialakítása. Ide is kellett némi furfang. A polgármester elmondása szerint épp akkor kezdték magasítani a Tisza-töltést, amikor ők tervbe vették a halastavat. Az az ötlete támadt, hogy a gáthoz használják a leendő halastóból kikerülő földet. Meg is vizsgálták a föld minőségét, kiderült, hogy tökéletes a gátépítéshez. Fel is használták, s még fizettek is érte - az árnyas fák alatt csillogó vízben már amurok lobácsolnak. S ha elkészül a pályázati pénzből épülő kiszolgáló épület, ez lehet a falu majálisozó helyszíne. De ez még nem biztos, mert komoly vetélytársa az Elő-Tisza, melynek nagy, homokos strandja, gondozott parkerdeje ma is sokakat vonz. Ráadásul tavaly egy kis kikötőt is kapott, az idén pedig egy tágas kiszolgáló épület is készült, amely igényes tisztálkodó-, pihenő- és étkezőhelyiségeivel egyaránt kiszolgálja a vízről és a szárazföldről érkező turistákat. A falu éppen félúton fekszik Nyíregyháza és Miskolc között, de Debrecen sincs messze, s egyre többen jönnek a fővárosból is házat venni a vizekben bővelkedő településre, hiszen autópályán, dugó nélkül, két óra alatt itt lehetnek. Jönnek horgászok, vadászok, strandolok, és persze festők is, mert a község jó ideje egy igen sikeres festőtábornak ad otthont. Igen ám, de kevés a szálláshely! A változások ide is elértek. Az üdülősoron egy miskolci vállalkozó nemrég állított fel féltucatnyi vendégváró jurtát, a falu közepén, a futballpálya mellett pedig épp most újítottak fel egy régi parasztházat, amely falusi szálláshelyként működik majd. Belül is igényesen megújult - bármelyik első osztályú szállodával felveszi a versenyt. A faluban csemegeboltot is üzemeltető háziasszonyunk, Balogh Sándorné Kati örömmel kalauzolt bennünket végig az új szárnnyal is megtoldott házban, ahol a kint tomboló hőség ellenére se volt több 20-22 foknál. Az alig 50 méterre lévő Holt-Tisza, a vastag falak gondoskodtak a kellemes hőmérsékletről. Szemközt is van egy vendégház, melynek gazdája, Jánosi Béla a világ egyik legszerencsésebb embere. Legalábbis a horgászok szemében. Neki még az udvarról sem kell kimozdulnia, hogy a vízbe lógassa a horgot. A holtág 10 méternyire csillog a vendégházuktól, akár a teraszról is vígan horgászhat. - Tegnap is fogtam hét pontyot! - mesélte, miközben a kerítés alatt ringatózó csónakok felé lépkedtünk. - Hetet? - meredtem rá, hiszen öt év alatt nem fogtam összesen ennyit. - S mit csinált velük? - Visszaengedtem. - Tessék!? - Elvihettem volna, hiszen nem látta senki, de méret alattiak voltak - nevetett. - Majd kifogjuk őket, ha megnőttek. Béla barátunk közmunkásként a falu afféle kőműves ezermestere, akinek pont a horgászatra jut a legkevesebb ideje. Otthon három tehenet is tartanak, a tejet pedig feldolgozzák. A sajtokat meg a többi tejterméket a falu közepén lévő kicsike boltjukban a felesége árulja. Talán mondani se kell, nincsenek értékesítési gondjaik. Mert aki kóstolta már a saját ízesítésű füstölt meg natúr készítményeiket, azok messze elkerülik a bevásárlóközpontok tejespultjait. Gondozott a falu, még a murvát is frissítik A 2200 lakosú Tiszadadán sok nagyvárosi telepedik le, de őrzi a hagyományokat A húsüzem és tyúkfarm felvevőpiaca a naponta négyszáz adagos konyha Amit megtermelnek a földeken, annak egy részét el is fogyasztják A tésztaüzem termékei máshová is eljutnak Száznegyvenhárom hektáron gazdálkodunk - mondja Mizser Zsolt polgármester