Századunk, 1838. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1838-08-06 / 63. szám

490 500 sokban azaz habár egy eredetű, de mégis külön nemzetségekben, mellyeknek természetes fejeik, vezéreik a’ patriarrhák, jöttek ki, bizonyításával, valamint a’ mindeddig kétségbe nem hozott alaptörvényekkel, mellyek szerint egyedül a’ főhatalommal biró főszemélyek választottak, öntöttek véreket egy edénybe, esküitek és kötöttek ki magoknak ’s maradékaiknak bizonyos jogokat12), anélkül hogy követelt képviselőségükről vagy meghatalmazóikról emlékeznének — homlokegyenest ellenkezik. — Sőt még polgári állásukra nézve sem vettem kétségbe szabadságukat , mert a patriarchal kormány alatt is egy rész nemzetségbeliekből, más rész önkinti vagy erőltetett szolgákból áll: ezek közül pedig az elsők azon nyelven, mellyen legrégibb történetíróink írtak, szabadoknak (liberi familias) is neveztetnek; de ezen a más résznek ellenében vett szabadság még olly értelemben nem vétethetik, mellyből a’ tökéletes szabad választást következtetni lehetne. — Chiliben, Peruban, Mexicoban — határtalan kormány alatt is — a’ revolutio előtt a’ nép két részből, szabadokbóli, és rabszolgákból, állott; de ez csak annyit tett, hogy midőn egyik ur, másik szolga; midőn az egyik szabadon költözködő parancsoló, a' másik örökös rabszolga. — Azonban minő szabadságaik voltak eleinknek Európába jöttekkor uralkodóik’ ellenében, azt t. szerkesztő ur sem fogja soha is megmutatni; de ha a’ többi ázsiai népekről lehet következtetést vonni; ha áll Carthulliusnak 1. fejezetében Gejzáról tett bizonyítása: ,,Severus quidem, et crudelis celat potentialilor ágens in suos, misericors aulem, et liberális in alios“; ha állanak A Gerbőczynek II. r. 3. czim sorban látható szavai, hogy :Admnis potestas condendae legis, et constitutionist" a’ vezérek mellett volt, ha áll törvénytudóink' aggastyánjának, Kelemennek. Sz. Istvánról e' mondása. ..Temperáló, quo Duces utebantur, rigorerationi universae immunitates, quae cuivis hominum classi admensae essent, concessit“, akkor egész Sz. Istvánig igen mérsékleti országlás-! formával épen nem dicsekedhettünk; s azért valamint állításomat túlságosnak mondani nem lehet, úgy annak cáfolata------egyszerű nemmel is teljesen talán meg nem eshetik15). — De tegyük hát, hogy nemzetünk kapitányait szintúgy mint krpadot vezérnek, Sz. Istvánt királynak tökéletesen szabadon választotta: akkor föl kell tenni, hogy a'főhatalom vagyis a’fejedelmi jogok' összesége nemzetünknél volt16); mert hogyan adhatta volna azt által a’ kapitányoknak, vezéreknek, királyoknak, a' mivel nem birt? Már most vagy általadott azonnal minden fejedelmi jogokat ezeknek, ’s igy Sz. Istvánnak is, vagy nem 11 * 19. Ha általadta azokat, hol van az a’ törvény, mellyben azok előszámláltatnak, ha állani kell azon elvnek, hogy a’ királynak csak azon jogai lehetnek, mellyek törvénybe iktatvák? — és ha törvény nincs, ’s vezéreink, királyaink mégis éltek fejedelmi jogokkal ,s a’ nemzetnek minden ellenmondása nélkül, akkor nem állhat ezen elv: a' királynak csak azon jogai lehetnek, mellyek törvénybe iktatvák. Ha pedig által nem adta nemzetünk azokat Sz. Istvánnak, ’s azért azokkal nem éltek 's élhettek királyaink mindaddig, mig azok egyenkint 's több századok után — sokszorosak mellékesleg— törvénybe nem iktattáltak, ki mellett voltak mindaddig ezen fejedelmi jogok, és igy a’ felségiség? mert egy független országot felségiség nélkül képzelni sem lehet. Nem lehettek a’ király mellett; mert állítólag a királynak csak azon jogai lehetnek, mellyek törvénybe iktatták, tehát a’ nemzet mellett kellett lenniek még akkor is, mikor már királya volt. Azon elv tehát egyenesen népfelségiségre irányul; és ha korunkban megtörténhetett még olly országokban is, hol határtalan országlás volt, a’ népfelségiségnek kikiáltása 1019), nem kell e minden olly elv ellen, melly népfelségiségre irányul, küzdeni? — Kossuth urnák folyóírásától lett letiltás ellen pártoltatása' alkalmával közgyűlésben mondatott ki 's pártoltatott azon elv20), tehát igen kora ítélet az, hogy,,terjedelmes czáfolataim egy nem létező tárgy ellen“tétettek. ( Vége következik.) 12) E’ szerint K. urmasa teszi fel azt, „hogy a’ tribusok’ terme,szetes fejei, vezérei, a’ patriárchák jöttek ki — 's hogy alaptörvényeink szerint egyedül (?) a’ föhatalommal biró föszemélyek választottak" — igy tehát már a’ föhatalom nem egynél, hanem többeknél volt: nem ök választattak a’fejedelem által, hanem ők választottak fejedelmet, valamint szükséges volt, hogy ők is azelőtt a’ többi patriarchák, családatyák által, kik t. i. isteni joggal a' természet által felruházva voltak, választassanak; mert máskép nem lehettek volna vezérekké, hanem szintúgy családi patriarchák maradtak volna, mint azok, kiket vezéreltek;—’s mégis mindezen előzményekből olly következtetéseket húz ki a’ tisztelt beküldő ur, mellyek semmi ép logicával ki nem huzathatók. .1’ szerk. 13) 11. K. ur Árpád előtti eleinknek „még polgári állásukra nézve sem veszi kétségbe szabadságukat": valljon mivel támogathatja fö állitását s’ vagy talán ..szabadság és possát állása alatt mást ért mint mi? ( ASCrfe 11) Igy mégis igazunk volt a legközelebbi megjegyzésben, mert most látjuk, hogy K. ur.olly szabadságot ért, miilyennel a" Chili’, Peru’ ’s Mexico határtalan kormánya alatti szabadok bírtak. A’ szerk. lö) Ha a jelen kérdés vitatása idegen bíróság előtt folynék, úgy bizonyosan a számos és nagy eröködéssel fölhozott törvényeket s okoskodásokat ellenkező számosbakkal kellene lerontanunk, millyekkel szerencsénkre bővelkedünk is; de a’ magyar publicum előtt elégséges puszta nemmel felelni, ha valaki Ázsiából kijött eldédeire azt akarja fogni, hogy ők szabad emberek nem voltak, s határtalan föhatalom alatt görbedeztek. A’ szerk. 16) E szerint tehát szabad választási jog és a' fejedelmi jogok’ öszszesége (souverainité) egyértelműek K. ur előtt: — ’s erre jól, figyelmezzünk ! 4 szerb Vasutak Magyarországban. Horváth János’ értekezése. (Vége.) Miután az előbbiek szerint kétségtelen, hogy a' Duna’jobbpartján építendő vasút Bécstől Pozonyig és Győrig, valamint szinte Budáig is, sokkal czélirányosb, biztosabb 's hasznosb az egész országra nézve, egy bal-parti pályánál: szükséges még egy pillanatot vetni egyes vidékekre ’s névszerint n. Pozsony vármegyére, melly ez utóbbi vonalt nagy lelkesedéssel pártolja. Előre kell bocsátnom, hogy amaz igen elterjedt vélemény, miszerint a’ vaspályák azon vidéknek, mellyen keresztülvonatvak, közvetlen hasznot hajtanak, nagy csalódáson alapul. A' vaspálya e' tekintetben igen különbözik az országuttól, mellyen kiki ínye szerint megállhat, költhet, vehet, eladhat 's maradhat, a' meddig tetszik , mi által illy helységek élénkebb mozgalmat 's keresetmó-17) A’ beküldő ur’ nyájas engedelmével legyen mondva, itt még egy harmadik eset is létezhetett; az t. i., hogy szabad férfiak, vagy patriarchák, a’agy akármiknek nevezzük, egy vagy több vezért választottak magoknak föltételesen, szabadon megalkuván velök azon hatalom iránt, mellyet nekik átadtak vagy magoknak fentartottak. ’S igy is történt valóban az eredeti kérésben, melly minden lényeges változás nélkül századokon keresztül mai napig épen fenáll, ’s mellyből csak sophismák által hozhatni ki, hogy egy eredeti szolgaság’’s későbbi kegyelem’ szüleménye. A’szerk. 1S) De valljon határtalan fejedelmi jogokkal e ? — ’s ez a’kérdés' veleje. ..’ szerk. 19) Lázadás’ és az egész status’ véres felforgatása’ következésében; mi létalaposan különbözik egy , az idő’ folytában lépcsönkint a’ kor’ kivánatai szerint, csendes és kölcsönös egyezkedések’ utján kifejlődött polgári alkotmánytól. — Be kár, hogy K. ur anynyira öröködik egy kétségtelen történeti ’s közjogi igazságnak szövevényes scholasticai okoskodások általi elforgatásán. ..’ szerk. 20) Egyes túlzók által talán (’s melly szabad alkotmány alatt nem találtatnak illyenek?); de hogy a’ népfelségiség’ theoriája honunkban lábra kaphatott volna, arról nehezen győzendi meg K. ur a’ magyar közönséget. A szerk.