Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-11-26 / 95. szám

tyúkszem egy perridér! A' conversatio lankriftt,, ibétuvuzó , ün. «Hiferens dolgokon Throg, mert itt ott igen vékony hártyáju At- sek nyílnak. A’barát elsimul, mert a’ bánáti» mem lud'ki. At casinok végre nem csak nem egyesítnek hanem távoztatnak ’s elkülönöznek; bizonyítják ezt a’ nemes vagy nemzeti, polgá­ri és kereskedési casinok, ha tetszik reájok egy kis figyelem­­mel lenni kegyedteknek! Xége, uram öcsém, felesel a’ füstölgő kémény, máskint is lehet, kinek sem családja, sem barátja, — mi­lyen most elég vall ,igen jól érzi magát, hall, ért, közöl. 31­­ a’ hírlapokat illeti, magam is megvallom, hogy ezeket hon egy kissé nyu­galmasabban lehet olvasni; de a’társas életre nézve a’ casinók­­nak sok kecseik vannak, mellyekhez tartozik az asztal.......... N­o, hó, csakugyan recidivát uram bátyám? Voksoljunk! Az anticasino becsületesen megbukott. Mkinekelőtte azon­ban szétmennénk, elhatároztatott, hogy bármelly társaságnak alapulnia kell, és addig is, míg ezt megkeresztelnék, azon el­veket hoztuk tisztába, mellyek közönséges alakba öntetve ki­vétel nélkül minden társaságra egyaránt alkalmazhatók lehese­­nek, ’s röviden ezek: 1. §. A’ társaság’ alakulásának oka. Legkisebb szükség sincs előhordani, mi okból egyesülünk; mert áll azon axióma, „több szem többet lát, több kar többet végez ’stb. ,­ ’s ha valaki előtalál állani a’ tot capita tot sensussal, azt illőleg letorkoljuk, elismervén a’ hatalmas tüdő’ mindenkori jogát ’s igazságát, nem szorulván különben is értelmi erőre. Mind­egyikünk tudja, hogy egy okos ember ezer oktalannál is többet ért, mit, ha számítási példára van szükség, nem nehéz három h­asonnemű egyenlet által megbizonyítani: t. i. 0-[ 0 — 0, szinte ö*rö — 0, valamint 0*0 — 0; vagy­is mathesisi nyelven „bár miként összítsük, sokasítsuk és egyesítsük az üres főket, vala­mennyiből sem lesz soha világ egy nem üres fő. Anyagi értelme lévén tehát az egyesületeknek, gondunk lesz arra, hogy a’ faa­­joritások’ törvénye szigorúan kezeltessék, ’s hogy — mint ezt a’ voksolásnál bővebben fogjuk látni, az ész — ha történetből illyen becsűs­znék— a’ mindenkor gyalázatos minoritásban ma­radjon. 2. §. A’ társaság’ ez él­ja. Hogy valamelly bizonyos czélt, mellynek elérése végett egyesülünk, ki kell tűznünk, magában értetődik. Melly eszközök kivántatnak erre? elégségesek e mieink? várhatni e jó követ­kezményt valószínűleg? mellyet és melly idő múlva? — szint­annyi felesleges kérdések, mellyek ha beléjük akarnál­k eresz­kedni, messze vetnének el czélunktól. Mi gondunk arra, ha czélunk czéliránytalan, vagyis ha irányunk irány­talan? Ezt a’ jövendő fogja bebizonyítani. Ha mások ugyanezen utón elté­vedtek, nem következés, hogy mi is eltévedjünk, ’s igy az ész­­szerinten irányzott akarat’ és cselekvés’ helyébe alkalmasan tesszük az óhajtást mint tevőleges reményt, elmondván Mo­­liére’ egyik vitézével „Itt az ideje hogy kimutassuk magunkat, bújjunk el !“ 3. §. A’ társaság’ eszközei. Pénz, pénz és ismét pénz az örök erő, az emberiség’kerengési pályájának tűzpontja, az arany bornyától fogva, Thiers’ fords secretesjén keresztül, egészen Mauschel atyánkíj a’ piszkos pa­pirosból alkotott bugyellárisáig. Mintha látnok, mikint tiporja a pénzes zsák, mikint gyúrja a’ hall­hatatlant, a’ nemest’s mindazon jobb érzelmeket, mellyeket a’ teremtő helyesnek láta töretlékeny anyagba szorítani, ennek cserepei közzé! Pirulva hőkölünk a mammon előtt, de hőkölünk; pirulva tagadjuk ha­talmát., mint nagaírja szerelmét a’ fle­­rezzük ’s hódo­lunk­ BöteL Forgasd oh *«Ha*nus, tfmgsasd nyakadon a’ száza­dukat,, pirítsd, sí'wd, püs'kült],, tegezd,, füstöld fant«’ XIXdiket ’s vesd oda kormosnak. Subscribáljunk; elég hogy :„hol pénz van minden van.“ Arányban van e a’ költség a’ várt következmény­nyel ? nem tartozik hozzánk; apró eszközzel is lehet nagy tö­megeket mozdítani; kolduljunk — mit is szégyenlenek magun­kat az isten adta! — mindenütt, mindenkitől; tegyünk perse­lyeket társasági vállalatokra! Bármi jöjjön elé, csak örvendetes lehet; űzessünk bizonyosan, bizonytalan haszonért. 4. §. A’ társaság’ tagjai, személyzete. Képzelni sem lehet, hogy az egyenlőség’ elvei haszonve­hetők. Hol van ennek nyoma a’ természetben? Nem de különös bélyeggel van ellátva a’ számtalan nemek’ és speciesek’ minden egyes példánya. Ki merne vakmerően küzdeni az örök törvé­nyek ellen. A’ legkisebb társaság nemde képét viseli a’ legna­gyobbnak ? Kell tehát igazgató, tiszteletbeli, rendes és rendet­len tag a’ társaságban, csinosan classificálva kinek kinek kitűnő tulajdonai és különösen erszénye szerint. Kell elnök, ülnök, ti­­toknok, pénztárnok, jognok, gyógynok, írnok ’s meg egy rakás­nok; nélküle társaság nincs. M Mindezek szorosan kijelölt körök közt forognak, függetlenül ugyan, de a’ napi rendszer’ mintájára a’ hatalmas nap felé központosítva; igy nincs szük­ség, hogy egyik a’ másik’ dolgát értse, nem szükség, hogy tu­lajdon eszének — ha i­lyen van — hasznát vegye. 5. §. Szavazás és kérdések’ eldö­ntése. a) Ki szólani nem tud , hallgat és szomszédjával egyet­érteni tartatik. b) Ha a’ szomszéd sem talál szavakat — gondolat itt nem kell — a’mellék szomszéd succedál ennek teljes jogaiban, ’s igy tovább, mig összes szomszéd uraim’ voksai az elnökben egye­sülnek. Ezt egyértelmű tanácskozási határozásnak nevezzük. c) Kimondatván igy a’ többség’ határozata — vélemény­ről hiszen szó nem volt — ez ellen senkinek kifogása nem le­het; ha jobbat tud, alkosson külön társaságot ’s iparkodjék, hogy annak elnöke legyen; de mindaddig hallgat és fizet. 6. §. Public dinner. P Mint legfőbb egészítő része minden társaságnak, az ebéd csak azért áll itt proforma olly hátul, mert a’ konyha eddig üres volt. Minden tagnak teljes jogában áll, bizonyos határok közt — mellyek a’ minőséget a’ mennyiséggel és ezeknek be­csével aránylatba hozzák — annyit enni és inni a’ közasztalnál, mennyit raegbir. Tudván, hogy a’ természet különbözőként osztá szét ado­mányait, gondoskodtunk azon óvásokról és biztosításokról, mellyek az egyenlőség’szent parancsai szerint a’jogokbani közrészvétel utalmába helyezik. Tekintvén, hogy némellyeknél az emésztő eszközök különös kiterjedésüek, holott másoknál a’ mos­oha kéz észrevehető; tekintvén, hogy némelyeknél a’ szomj kitűnő fel­­sőbbséggel mutatkozik, ’s hogy itt ott a’ raktár és pincze sze­repeiket felcserélik; tekintvén továbbá, hogy lehetnek ollyan példányok, mellyek egy bizonyos üreget hoznak elé, noha nem erőszakos után p. C. légszivattyú által, hanem csupán egyszerű nemleges tartás’ következtében, melly tüneménynek csalhatlan következése a’ kétszeres, háromszoros fogyasztás: elhatároztuk, hogy a’ közjó’ és közjog’ előmozdítása és fentartása végett, ollyan két apparátust állítsunk fel, melly által kétségen kívül kisül mindegyik vendégnek részvéte. Az egyik eszköz — mér­leg — a’ darabos substantial mennyiségét ellenőrködi, és egy különös ízléssel készült karszéket képez, mellyben mind­

Next