Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-06-22 / 50. szám

399 és hasznokat igényelhessenek, akár mellyik status hajóin tétetik a­ kivitel. VII. Minden áruk és kereskedési csikkek, mellyek a’ magas szerződők országainak ’s birtokainak réveibe vitetnek, lerakatnak, vagy tárakba tétetnek, mig a’ raktárakban állnak ’s belfogyasztásra nem fordittatnak , az ismert kivitelnél ugyanazon kezelés ’s adók alá vettessenek, akár mellyik status’ hajóin történik is e’ kivitel. VIII. Az egyik vagy másik status kormányától, sem annak nevében vagy tekintete alatt munkál­kodó társaságtól, testülettől, vagy akármi ügyvivőtől semmi közvetett vagy közvetlen elsőség a’ szállító hajó’ nemzetiségé­nek tekintetéből a’ verésnél ne adassék, miután a’ magas szerződő hatalmak’elhatározott véleménye és szándéka, hogy e’ tekintetben semminemű különbségnek hely ne adassék. IX. Az osztrák hajóknak az angol keletindiai birtokokbani közlekedését illetőleg, megegyez a’ brit fölség, hogy az ö cs. kir. apóst, fölségének alattvalói mind azon hasznokkal és kiváltságokkal élhessenek, mellyekkel akár mi szerződés vagy akár mi parla­menti határzat’ következtében jelenleg a’ legkegyeltebb nemze­tek’ alattvalói vagy polgárai élnek vagy jövőben élendenek, megtartásával azonban ama törvényeknek, szabályoknak, ren­­deleteknek és korlátolásoknak, mellyek minden más idegen, a’ mondott birtokokkali kereskedésben hasonló kedvezésekkel és szakadékokkal élő statusok’ hajóit vagy alattvalóit illetőleg, je­lenen fennállanak, vagy jövőben felállíttatnának. X. A’ jelen szerződés nem vonatkozik azon hajózásra, és partkereskedésre (Küstenhandel) raelly a’ szerződő statusok’ valamellyikének ki­kötői közt a’ másik statusnak hajói által kezeltetnék, mennyiben e­ hajózás és partkereskedés az utasok, javak és kalmáráruk átszállítását illeti, mert ez a’ nemzeti hajóknak tartatik fenn. XI. A’ magas szerződő hatalmak’ alattvalói­ és hajóinak mind azon előjogok és szakad­ékok kölcsönösen megadatnak az illető statusok’ és birtokok’ kikötőiben e’jelen szerződés által, mellyek­kel a’legkegyeltebb nemzetek’kereskedése és hajózása és mert az a’ czél, hogy az osztrák hajók és alattvalók mind azon ked­vezéseket megnyerjék hajózásokra és kereskedésekre az egye­sült királyságokban, mellyek az 1833diki aug. 23dikán Lon­donban költ hajózási oklevél (Navigations-Acte) ’s egy másik, ugyanazon napról költ, a’ brit külbirtokok’ kereskedését szabá­lyozó oklevél által adatnak, vagy mellyek titkos tanászparan­­csok vagy más hatalmakkali szerződések által engedtetnének ; szintúgy az angol hajók és alattvalók a cs. kir. fölsége révei­ben ’s birtokaiban mind azon előjogokkal éljenek a’ hajózásban és kereskedésben, mellyek a’ fennálló törvények, szabályok és rendeletek vagy szerződések által idegen hatalmaknak biztosít­va vannak, és kölcsönösen lekötik magukat ő felségük az osz­trák császár, magyar és cseh király és Nagybritannia ’s Izland egyesült országok­ királynéja, hogy semmi kedvezményeket, kiváltságokat és előjogokat sem adandnak a’ hajózás’ és keres­kedés’ viszonyában más, akármelly status alattvalóinak, a’ nél­kül , hogy azokat ugyanazon időben a’ magas szerződő felek’ alattvalóira is ki ne terjesztenék, ’s pedig ingyen, ha a’más status iránti engedmény ingyen adatott, vagy mennyire lehet, ugyanazon pótlás vagy ennek hasonértéke megadása alatt, ha az engedmény föltételezett volna. XII. A* Parisban 1815- diki nov. 5-kén az osztrák, angol, porosz és orosz udva­rok közt kötött szerződésnek 7dik czikke, melly az ő cs. kir. felsége statusinak a’ róniai szigetek egyesült statusaival­ ke­reskedési közlekedését illeti, a’jövőben is megtartassék.“— A’ két utolsó czikkely pedig azt rendeli, hogy e’ szerződés 1848 diki dec. .Síkéig teljes erejében álljon, ’s az oklevelek kölcsönösen fölváltassanak. ..’S igy el van vetve — ú. m. egy jeles írónk’5) — a’ barátság’ magva, melly, a’ mint reményleni szabad, hazánkra még a’ legszebb gyümölcsöket terraendi, ’s megtéve azon első lépés, melly ("miután az aldunai kikötőknek is ugyanazon kedvezések biztosíttatnak) befolyásunkat régi birtokunkon át a’ fekete tengerhez vezeti, annál inkább, mint­hogy az érdekek’ megegyezése mellett a’ nemzetek magok is százados összeköttetésben ’s rokonságban élnek.“ A’ fekete tenger orosz jogú kikötőinek, Odessa-, Taganrog-, Feodosi­­ának stb . mellyek némi idő óta olly dús virágzatra fejlenek, kivitelezikkei ugyanazok, mellyek hazánkból is nagy mennyi­ségben vitethetnek ki a’ Dunán Galaczra, Sulinába stb. A’ gőz­­hajózásnak az Aldunán és fekete tengeren mindinkábbi kiter­jesztése , az angollali barátságos viszonyok’ ’s a’ keleti ügy’ gyanítható kifejlése biztos reményt nyújt kiviteli kereskedé­sünknek e’vonalon általi gyarapulása iránt. A’ kereskedésnek a’ fekete tenger kikötőiben olly nagy a’ néhány utolsó évek alatti emelkedése ....) hogy illy remény hazánkra nézve is sem alap­talannak, sem vakmerőnek bizonyára nem mondathatik. Töké­letesen jogosítva vagyunk pedig illy remények’ táplálására, mi­után a’ jelen országgyűlés’ vitatkozásainak egyik tárgyául a’ királyi előadásokban a’ Duna szabályozása tűzetvén ki, bizton várhatjuk, hogy a’ dunai hajózást eddig nehezítő akadályok is elmozdittatni fognak. Más részről az adriai tengerparti keres­kedés is, mióta az osztrák vámrendszert kormányunk’ kegye megszelídítette, a’ ki- ’s bevitelt korlátoló legsúlyosb akadályo­kat elmozdította, a’ magas vámokat leszállította, évente gyara­podik, ’s tökéletes virágzatra jutand, ha a’ kivitelnek még fen­­álló, többnyire physikai akadályai elraozdittatnak, a’közleke­dés kivált a’ Száva­ ’s Kulpának mulaszthatlanúl szükséges, megkönnyittetik. De alig van tárgy melly egyelőre sürgetőbben kívánná a’ nemzet egész figyelmét és tetterejét, mint a’ bel­­közlekedés könnyítése, mi hazánkra, mellynek külön vidékei, termesztményeik’ különfélesége mellett egymás nélkül el nem lehetnek, mondhatlanúl nagy nyomosságú. De úgy látszik, e szükség érzete is eléggé fölébredt már a’ nemzetben , ’s ebben is érzi az nagyszerű hivatását. A’ száraz utak mind inkább ja­­vúlnak. Pest-Buda közt állandó lánczhidnak, melly az ország két felét összekötendi, vettetnek meg alapjai. Csatorna tervez­tetik, melly, ha valóságra juthat, Europa minden hasonló mű­vet meghaladandná nagyságával, ’s a’ szomszéd Grétzet Pest­tel Szegeddel és Kolozsvárral teendené kapcsolatba. Egyik ágának azonban, melly a’ Dunát és Tiszát Pesttől Szegedig és Csongrádig köti össze, létesülése iránt nagy remény­nyel biztat a­ tervkészítő vizmérnök Beszédes József, és számos vállalkozó hazafiaknak egyesülete. Egy másik, szinte nagy következésű csatornának létrehozására pedig, melly a’ Drávát a’ Szávával Eszéktől Bródiig kötné össze, legújabban részvényes társaság alakúit. Más részről Zágrábban a’ szávaszabályozás iránt foly­nak a’ tanácskozások. Vasutak, részben már készülnek, rész­ben még nagyszerűbbek terveztetnek az osztrák tartományok­kal­ közlekedés’ könnyítésére. A’ váltótörvény ’s nemzeti bank pedig, mik a’ jelen országgyűlés’ magas törvényhozó testületé­től már kidolgoztatván ’s megállapíttatván, a’ kegyelmes királyi megerősítéstől várják életbe tétetésöket, miként már fönebb érintém, leghatalmasb eszközei leendnek honunk’ ipari’s ke­reskedési virágzatának. Bizonyára Magyarországnak, ha a’ megkezdett pályán állhatatosan, a’minden kezdetet súlyositni szokott nehézségektől el nem csüggedve, anyagi állapotának tökéletesbítése mellett polgári institutióit is korszerűleg javítva, a’ népnevelésre gondosabban ügyelve haladand előre, nincs oka aggódnia jövendője iránt; — de van alapos oka, bizton reményleni virágzatot, melly letörölve homlokáról a’ százados tespedés’dicstelen bélyegét, méltó legyen egy nagy, nemes kedélyű nemzethez. ’S e nemzet, szivében Európának, hevével minden szép ’s jó ’s nagy iránt, nem volna e jogosítva illyen reményekre?! Nemzetnek csak akarnia kell, ’s akarata nem gyermek’ álmai! Pozsonyban. *) Pidssky Fer. Töred. Eszrevét. a’ Dumaszabályozás és keleti kérdés iránt. 1. 52. *) Trebizondenak, melly gőzhajózásunkkal már összeköttetésben áll, néhány év alatt bámulatosan emelkedett kereskedése : 1829- ben csak 783,000 frtot jön kivitele, 126,000 frtot bevitele, 1825- ben pedig a’ bevitel már 8,287,000 frtra a’ kivitel 4,852,000 frtra 1836ban a’ bevitel 10,889,000 frtra, a’ kivitel 6,622,000 frtra ezüst pénzben emelkedett! Sitzungs Protoc. der Donau Dampfsch. Gesellsch. 1837.1. 13. Alapító és szerkeszti Orosz József. — Nyomtatja Schmid Antal. HM­­UMüsmsiiji Mnfttu 400

Next