Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-06-22 / 50. szám
399 és hasznokat igényelhessenek, akár mellyik status hajóin tétetik a kivitel. VII. Minden áruk és kereskedési csikkek, mellyek a’ magas szerződők országainak ’s birtokainak réveibe vitetnek, lerakatnak, vagy tárakba tétetnek, mig a’ raktárakban állnak ’s belfogyasztásra nem fordittatnak , az ismert kivitelnél ugyanazon kezelés ’s adók alá vettessenek, akár mellyik status’ hajóin történik is e’ kivitel. VIII. Az egyik vagy másik status kormányától, sem annak nevében vagy tekintete alatt munkálkodó társaságtól, testülettől, vagy akármi ügyvivőtől semmi közvetett vagy közvetlen elsőség a’ szállító hajó’ nemzetiségének tekintetéből a’ verésnél ne adassék, miután a’ magas szerződő hatalmak’elhatározott véleménye és szándéka, hogy e’ tekintetben semminemű különbségnek hely ne adassék. IX. Az osztrák hajóknak az angol keletindiai birtokokbani közlekedését illetőleg, megegyez a’ brit fölség, hogy az ö cs. kir. apóst, fölségének alattvalói mind azon hasznokkal és kiváltságokkal élhessenek, mellyekkel akár mi szerződés vagy akár mi parlamenti határzat’ következtében jelenleg a’ legkegyeltebb nemzetek’ alattvalói vagy polgárai élnek vagy jövőben élendenek, megtartásával azonban ama törvényeknek, szabályoknak, rendeleteknek és korlátolásoknak, mellyek minden más idegen, a’ mondott birtokokkali kereskedésben hasonló kedvezésekkel és szakadékokkal élő statusok’ hajóit vagy alattvalóit illetőleg, jelenen fennállanak, vagy jövőben felállíttatnának. X. A’ jelen szerződés nem vonatkozik azon hajózásra, és partkereskedésre (Küstenhandel) raelly a’ szerződő statusok’ valamellyikének kikötői közt a’ másik statusnak hajói által kezeltetnék, mennyiben e hajózás és partkereskedés az utasok, javak és kalmáráruk átszállítását illeti, mert ez a’ nemzeti hajóknak tartatik fenn. XI. A’ magas szerződő hatalmak’ alattvalói és hajóinak mind azon előjogok és szakadékok kölcsönösen megadatnak az illető statusok’ és birtokok’ kikötőiben e’jelen szerződés által, mellyekkel a’legkegyeltebb nemzetek’kereskedése és hajózása és mert az a’ czél, hogy az osztrák hajók és alattvalók mind azon kedvezéseket megnyerjék hajózásokra és kereskedésekre az egyesült királyságokban, mellyek az 1833diki aug. 23dikán Londonban költ hajózási oklevél (Navigations-Acte) ’s egy másik, ugyanazon napról költ, a’ brit külbirtokok’ kereskedését szabályozó oklevél által adatnak, vagy mellyek titkos tanászparancsok vagy más hatalmakkali szerződések által engedtetnének ; szintúgy az angol hajók és alattvalók a cs. kir. fölsége réveiben ’s birtokaiban mind azon előjogokkal éljenek a’ hajózásban és kereskedésben, mellyek a’ fennálló törvények, szabályok és rendeletek vagy szerződések által idegen hatalmaknak biztosítva vannak, és kölcsönösen lekötik magukat ő felségük az osztrák császár, magyar és cseh király és Nagybritannia ’s Izland egyesült országok királynéja, hogy semmi kedvezményeket, kiváltságokat és előjogokat sem adandnak a’ hajózás’ és kereskedés’ viszonyában más, akármelly status alattvalóinak, a’ nélkül , hogy azokat ugyanazon időben a’ magas szerződő felek’ alattvalóira is ki ne terjesztenék, ’s pedig ingyen, ha a’más status iránti engedmény ingyen adatott, vagy mennyire lehet, ugyanazon pótlás vagy ennek hasonértéke megadása alatt, ha az engedmény föltételezett volna. XII. A* Parisban 1815- diki nov. 5-kén az osztrák, angol, porosz és orosz udvarok közt kötött szerződésnek 7dik czikke, melly az ő cs. kir. felsége statusinak a’ róniai szigetek egyesült statusaival kereskedési közlekedését illeti, a’jövőben is megtartassék.“— A’ két utolsó czikkely pedig azt rendeli, hogy e’ szerződés 1848 diki dec. .Síkéig teljes erejében álljon, ’s az oklevelek kölcsönösen fölváltassanak. ..’S igy el van vetve — ú. m. egy jeles írónk’5) — a’ barátság’ magva, melly, a’ mint reményleni szabad, hazánkra még a’ legszebb gyümölcsöket terraendi, ’s megtéve azon első lépés, melly ("miután az aldunai kikötőknek is ugyanazon kedvezések biztosíttatnak) befolyásunkat régi birtokunkon át a’ fekete tengerhez vezeti, annál inkább, minthogy az érdekek’ megegyezése mellett a’ nemzetek magok is százados összeköttetésben ’s rokonságban élnek.“ A’ fekete tenger orosz jogú kikötőinek, Odessa-, Taganrog-, Feodosiának stb . mellyek némi idő óta olly dús virágzatra fejlenek, kivitelezikkei ugyanazok, mellyek hazánkból is nagy mennyiségben vitethetnek ki a’ Dunán Galaczra, Sulinába stb. A’ gőzhajózásnak az Aldunán és fekete tengeren mindinkábbi kiterjesztése , az angollali barátságos viszonyok’ ’s a’ keleti ügy’ gyanítható kifejlése biztos reményt nyújt kiviteli kereskedésünknek e’vonalon általi gyarapulása iránt. A’ kereskedésnek a’ fekete tenger kikötőiben olly nagy a’ néhány utolsó évek alatti emelkedése ....) hogy illy remény hazánkra nézve is sem alaptalannak, sem vakmerőnek bizonyára nem mondathatik. Tökéletesen jogosítva vagyunk pedig illy remények’ táplálására, miután a’ jelen országgyűlés’ vitatkozásainak egyik tárgyául a’ királyi előadásokban a’ Duna szabályozása tűzetvén ki, bizton várhatjuk, hogy a’ dunai hajózást eddig nehezítő akadályok is elmozdittatni fognak. Más részről az adriai tengerparti kereskedés is, mióta az osztrák vámrendszert kormányunk’ kegye megszelídítette, a’ ki- ’s bevitelt korlátoló legsúlyosb akadályokat elmozdította, a’ magas vámokat leszállította, évente gyarapodik, ’s tökéletes virágzatra jutand, ha a’ kivitelnek még fenálló, többnyire physikai akadályai elraozdittatnak, a’közlekedés kivált a’ Száva ’s Kulpának mulaszthatlanúl szükséges, megkönnyittetik. De alig van tárgy melly egyelőre sürgetőbben kívánná a’ nemzet egész figyelmét és tetterejét, mint a’ belközlekedés könnyítése, mi hazánkra, mellynek külön vidékei, termesztményeik’ különfélesége mellett egymás nélkül el nem lehetnek, mondhatlanúl nagy nyomosságú. De úgy látszik, e szükség érzete is eléggé fölébredt már a’ nemzetben , ’s ebben is érzi az nagyszerű hivatását. A’ száraz utak mind inkább javúlnak. Pest-Buda közt állandó lánczhidnak, melly az ország két felét összekötendi, vettetnek meg alapjai. Csatorna terveztetik, melly, ha valóságra juthat, Europa minden hasonló művet meghaladandná nagyságával, ’s a’ szomszéd Grétzet Pesttel Szegeddel és Kolozsvárral teendené kapcsolatba. Egyik ágának azonban, melly a’ Dunát és Tiszát Pesttől Szegedig és Csongrádig köti össze, létesülése iránt nagy reménynyel biztat a tervkészítő vizmérnök Beszédes József, és számos vállalkozó hazafiaknak egyesülete. Egy másik, szinte nagy következésű csatornának létrehozására pedig, melly a’ Drávát a’ Szávával Eszéktől Bródiig kötné össze, legújabban részvényes társaság alakúit. Más részről Zágrábban a’ szávaszabályozás iránt folynak a’ tanácskozások. Vasutak, részben már készülnek, részben még nagyszerűbbek terveztetnek az osztrák tartományokkal közlekedés’ könnyítésére. A’ váltótörvény ’s nemzeti bank pedig, mik a’ jelen országgyűlés’ magas törvényhozó testületétől már kidolgoztatván ’s megállapíttatván, a’ kegyelmes királyi megerősítéstől várják életbe tétetésöket, miként már fönebb érintém, leghatalmasb eszközei leendnek honunk’ ipari’s kereskedési virágzatának. Bizonyára Magyarországnak, ha a’ megkezdett pályán állhatatosan, a’minden kezdetet súlyositni szokott nehézségektől el nem csüggedve, anyagi állapotának tökéletesbítése mellett polgári institutióit is korszerűleg javítva, a’ népnevelésre gondosabban ügyelve haladand előre, nincs oka aggódnia jövendője iránt; — de van alapos oka, bizton reményleni virágzatot, melly letörölve homlokáról a’ százados tespedés’dicstelen bélyegét, méltó legyen egy nagy, nemes kedélyű nemzethez. ’S e nemzet, szivében Európának, hevével minden szép ’s jó ’s nagy iránt, nem volna e jogosítva illyen reményekre?! Nemzetnek csak akarnia kell, ’s akarata nem gyermek’ álmai! Pozsonyban. *) Pidssky Fer. Töred. Eszrevét. a’ Dumaszabályozás és keleti kérdés iránt. 1. 52. *) Trebizondenak, melly gőzhajózásunkkal már összeköttetésben áll, néhány év alatt bámulatosan emelkedett kereskedése : 1829- ben csak 783,000 frtot jön kivitele, 126,000 frtot bevitele, 1825- ben pedig a’ bevitel már 8,287,000 frtra a’ kivitel 4,852,000 frtra 1836ban a’ bevitel 10,889,000 frtra, a’ kivitel 6,622,000 frtra ezüst pénzben emelkedett! Sitzungs Protoc. der Donau Dampfsch. Gesellsch. 1837.1. 13. Alapító és szerkeszti Orosz József. — Nyomtatja Schmid Antal. HMUMüsmsiiji Mnfttu 400