Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)
1840-02-13 / 13. szám
13. szám Harmadik esztendei folyamat 1840. Februar. 13 Dima-tiszai hajókázható nagy csatorna. Azon kiszámíthatatlan anyagi hasznokon kívül, mellyeket hajókázható nagy csatornák a’ természet’ javaival megáldott országban annak minden osztályú lakosaira árasztanak, szívemelő tekintet ajánlásukra még az, hogy, mint az általános közlekedésnek legkönnyebb ’s legjutalmasabb módjai, az élet’ kellemeit tetemesen nevelik ’s a’ nemzetnek, mellynek kebelében léteznek, valódi dicsőségei. Őseink midőn az 1723: 122. és 1790/167-dik törvényczikkelyeket alkották, csak a’ nagyszerű jólét’ eszközének létesítése iránti óhajtásukat fejezték ki; az 1832/6diki országgyűlés’ lelkes férfiainak jutott a’ polgári koszorú , kik a’ nagy vállalatok’ lehetőségének alapját a’ 25-dik törvényczikkelyben megvetették. Ha Magyarországnak statistiai körülményeit, földművelését, kereskedését, kézmű- és ipar-ágazatait, ’s a’ népességnek mindennemű keresetmódját — a’ hely’ szűke és ezen értekezésnek más iránya miatt — itten csak futólag vesszük is fontolóra : meg kell vallanunk, hogy ezekben a’ tiszai kerületek hátrább állanak. A’ dunai részeket a’ szorgalmatos és vagyonos szomszéd tartományoknak példája, a’ földnek korábbi szabályozásával a' tulajdonnak jókorább kifejlett elvei, és erre alapított műveltebb mezei gazdálkodás, nagyobb népesség, országutak , hajókázható csatornák, és a’ szabálytalan állapotában is hajókázható Duna tették virágzóbbakká: a’ tiszai részek vagy öröktől fogva meg voltak fosztva a’ sorsnak jótékony ajándékaitól , vagy elmaradásuk’ okait a’ nemzet’ históriájában kell keresnünk. Eljött az idő, hogy a’ sok tenni valók közűl országunk’ e’ szép részének érdekéért is történjék valami, melly annyival inkább szükséges, mivel ugyanazon egy haza’ nagy részének tökéletesítése bizonyosan az egész hazának érdekében fekszik, és a’jelenkorban vélekedésem szerint anyagi jólétének közvetlen eszközlésére semmi sem történhetik fontosabb, mint ha a’ Duna, Pesttől indulva ki, a’ Tiszával a' lehető legrövidebb vonalon egy hajókázható nagy csatorna által összeköttetik. — Mik történtek légyen eddigelé e’ nagy czél’ létesítésének eszközlésére, arról a’ nagyérdemű közönséget tudósítani kötelességemnek ismerem. Két évvel ezelőtt értésemre esvén , hogy Beszédes József ur, balatoni, körösi és marosi igazgató vizmérnök, saját költségén az országot több pontokon keresztülvágó csatornák’ tervein dolgozik midőn az említett vizmérnöknek jeles mérnöki tudománya, a’ Sárvíz, Sió és Kapos vizei’ mocsarainak kiszárításában , úgy az Arad megyei fehér-körösi nagy malom-csatorna’ létesítésében szerzett gazdag tapasztalásai ’s érdemei az egész magyar hazában ismeretesek, — a’ derék férfiúnak újabb ’s valóban csudálatra méltó merész iparkodásai figyelmemet felgerjesztették. Minek következésében a’ dolognak miben léte felől hozzá intézett tudakoló kérdésemre nem csak a’ terveknek elkészítéséről nyomban tudósított, hanem azokat egyszersmind Bécsbe hozzám fel is hozta, és ott egy nevezetes számos jeles tagokból állott társaság előtt terveit, földabroszait és minden e’ nagy munkához tartozó föld- és vizmérnüki munkálatait, adatait előmutogatta és azokat részletesen megmagyarázta. — A’ társaságban jelen volt Francesconi ésobili jeles építményi udvari tanácsnokok pedig azon terveket hydraulicai tekintetben jóknak, helyeseknek és tökéleteseknek találták. Azonban bárha ez ügynek meleg pártfogói a’ terveknek jósága felől, a’ szerzőnek hasonló nagy tervek’ kivitelében szerencsés sikere által szerzett hitele és az említett két udvari építményi tanácsnokoknak helyeslő ítélete által meggyőződve, a’ nagyszerű vállalatot mindjárt egy alakítandó csatorna-társaság által létesíteni óhajtották volna is , akkoron óhajtásuk nem sikerülhetett, mert egy nagy hitelű pénzváltó-házat, melly az alkotandó társaságnak élére álljon ’s az ügynek vezérletét magára vallatja, a’ nemzet’ pártoló vagy ellenző érzelmeinek előre való tudása nélkül Bécsben kapni nem lehetett, ’s az ügynek pártolása boldogabb időre halasztatott. Minekelőtte a történtekről való tudósításomban tovább haladnék, szükségesnek tartottam, az érdeklett csatorna’ terveit, mennyire a’ hely’szűke engedi, részletesen technicai és kereskedési tekintetekben a’nagyérdemű közönséggel megismertetni. A’ csatornának torka Pesten leend az úgynevezett molnártón alól, mellyben egy nagy vizosztó épület készülend, Arad vármegyében a'fehér-körösi csatorna-társaság által épített vizosztó’ mintájára. A’ soroksári duna-ág Harasztiig csatornának maradand; — innen Némedi, Ocsa, Saari, Dabas, Gyón helységek alatt, Tatár-Szent-György, Főszér, Adacs, Kerekegyháza , Ágosegyháza , Nagy-Orgovány , Bugacz , Móriczgátja határokon által egy ágával Szent-László, Galambos, Félegyháza felé menvén, Csongrádnál a’Tiszába lövellik ; — más ágával pedig Móriczgátja’ határától kezdve egyenesen Szegedre tart. Ezenkívül okvetetten szükséges ezen Csatorna’ tökéletes voltára még egy vonal, melly Bölcskénél kezdődvén, a’ csatornával, az izsáfci és nagyorgoványi határokat átmetszve, egyesül. Ezen csatorna úgynevezett „naviglio“ vagyis olly ásott vizágy leend, melly mindenkor elegendő ’s mérsékelt sebességű folyó vízzel leend ellátva, és mégis nem úgy, mint az álló vizű csatornáknál szokás, több, hanem csak egy vizosztóval és a’ torkolatnál építendő egy vizszekrénnyel fog bírni. Folyó vizű lévén, könnyen meg nem iszapodhatik, maga magát tisztítandja, és mind első ásása, mind jó karban való tartása kevesebb költségbe kerülend , mint az álló vizű csatornának. Szélessége és mélysége akkora, hogy rajta a’legnagyobb du fiai, sőt gőzhajók is bátran úszhatnak. — Ha Magyarországnak földabroszát tekintjük, szemünkbe tűnik azonnal ezen csatornának fontossága és hasznos volta kereskedési tekintetben is; mert nem csak Pest és Bécs városait, a’ magyar kereskedésnek középpontjait köti össze az országnak különféle termesztményekkel bővölködő legtávolabb részeivel , hanem egyszersmind általa mindenféle kereskedési czikkelyek a’legjutalmasabb áron és biztosan szállíttathatnak. És ha