Századunk, 1840. január-december (3. évfolyam, 1-104. szám)

1840-02-13 / 13. szám

13. szám Harmadik esztendei folyamat 1840. Februar. 13 Dima-tiszai hajókázható nagy csatorna. Azon kiszámíthatatlan anyagi hasznokon kívül, mellyeket hajókázható nagy csatornák a’ természet’ javaival megáldott országban annak minden osztályú lakosaira árasztanak, szív­­emelő tekintet ajánlásukra még az, hogy, mint az általá­­n­os közlekedésnek legkönnyebb ’s legjutalmasabb módjai, az élet’ kellemeit tetemesen nevelik ’s a’ nemzetnek, mellynek ke­belében léteznek, valódi dicsőségei. Őseink midőn az 1723: 122. és 1790/1­­67-dik tör­­vényczikkelyeket alkották, csak a’ nagyszerű jólét’ eszközének létesítése iránti óhajtásukat fejezték ki; az 1832/6diki ország­­gyűlés’ lelkes férfiainak jutott a’ polgári koszorú , kik a’ nagy vállalatok’ lehetőségének alapját a’ 25-dik törvényczikkelyben megvetették. Ha Magyarországnak statisti­ai körülményeit, földműve­lését, kereskedését, kézmű- és ipar-ágazatait, ’s a’ népesség­nek mindennemű keresetmódját — a’ hely’ szűke és ezen érte­kezésnek más iránya miatt — itten csak futólag vesszük is fon­tolóra : meg kell vallanunk, hogy ezekben a’ tiszai kerületek hátrább állanak. A’ dunai részeket a’ szorgalmatos és vagyo­nos szomszéd tartományoknak példája, a’ földnek korábbi sza­bályozásával a' tulajdonnak jókorább kifejlett elvei, és erre ala­pított műveltebb mezei gazdálkodás, nagyobb népesség, ország­utak , hajókázható csatornák, és a’ szabálytalan állapotában is hajókázható Duna tették virágzóbbakká: a’ tiszai részek vagy öröktől fogva meg voltak fosztva a’ sorsnak jótékony ajándé­kaitól , vagy elmaradásuk’ okait a’ nemzet’ históriájában kell keresnünk. Eljött az idő, hogy a’ sok tenni valók közűl országunk’ e’ szép részének érdekéért is történjék valami, melly annyival inkább szükséges, mivel ugyanazon egy haza’ nagy részének tökéletesítése bizonyosan az egész hazának érdekében fekszik, és a’jelenkorban vélekedésem szerint anyagi jólétének közvet­len eszközlésére semmi sem történhetik fontosabb, mint ha a’ Duna, Pesttől indulva ki, a’ Tiszával a' lehető legrövidebb vona­lon egy hajókázható nagy csatorna által összeköttetik. — Mik történtek légyen eddigelé e’ nagy czél’ létesítésének eszközlésére, arról a’ nagyérdemű közönséget tudósítani köte­lességemnek ismerem. Két évvel ezelőtt értésemre esvén , hogy Beszédes Jó­zsef ur, balatoni, körösi és marosi igazgató vizmérnök, saját költségén az országot több pontokon keresztülvágó csatornák’ tervein dolgozik midőn az említett vizmérnöknek jeles mérnöki tudománya, a’ Sárvíz, Sió és Kapos vizei’ mocsarainak kiszárí­tásában , úgy az Arad megyei fehér-körösi nagy malom-csa­torna’ létesítésében szerzett gazdag tapasztalásai ’s érdemei az egész magyar hazában ismeretesek, — a’ derék férfiúnak újabb ’s valóban csudálatra méltó merész iparkodásai figyel­memet felgerjesztették. Minek következésében a’ dolognak mi­ben léte felől hozzá intézett tudakoló kérdésemre nem csak a’ terveknek elkészítéséről nyomban tudósított, hanem azokat­­ egyszersmind Bécsbe hozzám fel is hozta, és ott egy neveze­tes számos jeles tagokból állott társaság előtt terveit, földabro­szait és minden e’ nagy munkához tartozó föld- és vizmér­­nüki munkálatait, adatait előmutogatta és azokat részlete­sen megmagyarázta. — A’ társaságban jelen volt Francesconi és­­obili jeles építményi udvari tanácsnokok pedig azon terve­ket hydraulicai tekintetben jóknak, helyeseknek és tökélete­seknek találták.­­ Azonban bárha ez ügynek meleg pártfogói a’ terveknek jósága felől, a’ szerzőnek hasonló nagy tervek’ kivitelében szerencsés sikere által szerzett hitele és az említett két udvari építményi tanácsnokoknak helyeslő ítélete által meggyőződve, a’ nagyszerű vállalatot mindjárt egy alakítandó csatorna-társa­ság által létesíteni óhajtották volna is , akkoron óhajtásuk nem sikerülhetett, mert egy nagy hitelű pénzváltó-házat, melly az alkotandó társaságnak élére álljon ’s az ügynek vezérletét ma­gára vallatja, a’ nemzet’ pártoló vagy ellenző érzelmeinek előre való tudása nélkül Bécsben kapni nem lehetett, ’s az ügynek pártolása boldogabb időre halasztatott. Minekelőtte a­ történtekről való tudósításomban tovább ha­ladnék, szükségesnek tartottam, az érdeklett csatorna’ terveit, mennyire a’ hely’szűke engedi, részletesen technicai és keres­kedési tekintetekben a’nagyérdemű közönséggel megismertetni. A’ csatornának torka Pesten leend az úgynevezett molnár­­tón alól, mellyben egy nagy vizosztó épület készülend, Arad vármegyében a'fehér-körösi csatorna-társaság által épített viz­osztó’ mintájára. A’ soroksári duna-ág Harasztiig csatornának maradand; — innen Némedi, Ocsa, Saari, Dabas, Gyón hely­ségek alatt, Tatár-Szent-György, Fősz­ér, Adacs, Kerekegy­háza , Ágosegyháza , Nagy-Orgovány , Bugacz , Móriczgátja határokon által egy ágával Szent-László, Galambos, Félegy­háza felé menvén, Csongrádnál a’Tiszába lövellik ; — más ágá­val pedig Móriczgátja’ határától kezdve egyenesen Szegedre tart. Ezenkívül okvetetten szükséges ezen Csatorna’ tökéletes voltára még egy vonal, melly Bölcskénél kezdődvén, a’ csator­nával, az izsáfci és nagyorgoványi határokat átmetszve, egyesül. Ezen csatorna úgynevezett „naviglio“ vagyis olly ásott vizágy leend, melly mindenkor elegendő ’s mérsékelt sebességű folyó vízzel leend ellátva, és mégis nem úgy, mint az álló vizű csatornáknál szokás, több, hanem csak egy vizosztóval és a’ torkolatnál építendő egy vizszekrénnyel fog bírni. Folyó vizű lévén, könnyen meg nem iszapodhatik, maga magát tisztítandja, és mind első ásása, mind jó karban való tartása kevesebb költ­ségbe kerülend , mint az álló vizű csatornának. Szélessége és mélysége akkora, hogy rajta a’legnagyobb du fiai, sőt gőzhajók is bátran úszhatnak. — Ha Magyarországnak földabroszát tekintjük, szemünkbe tűnik azonnal ezen csatornának fontossága és hasznos volta ke­reskedési tekintetben is; mert nem csak Pest és Bécs városait, a’ magyar kereskedésnek középpontjait köti össze az ország­nak különféle termesztményekkel bővölködő legtávolabb részei­vel , hanem egyszersmind általa mindenféle kereskedési czik­­kelyek a’legjutalmasabb áron és biztosan szállíttathatnak. És ha

Next