Tér és forma, 1933 (6. évfolyam)
VI. évfolyam, 6. szám - dr. Bierbauer Virgil: Szállodákról
zete kényszeríti arra, hogy vendéglátó legyen, ő, aki valamikor nizzai szállodák vendége volt. Keressük e jelenségek okait, vizsgáljuk meg a jelenségeket közelebbről. A legfőbb ok — azt mondják — a gazdasági helyzet szegénysége. Mit lehet itt vájjon keresni, mit kérhetni a vendégtől s váljon abból, amit fizet, lehet-e mást nyújtani, lehet-e „luxusszállodát" teremteni és fenntartani? Nagyobb vidéki városaink első szállodáiban a meghalás ára 10 pengő körül mozog. Ezzel szembeállítok néhány más számot, amelyeket magam fizettem. Bécsben egy előkelő schönbrunni szállodában háromágyas lakosztály, fürdőszobával és előszobával 33 schilling. Berlin egy igen nagy, kifogástalan, magyar viszonyokhoz képest fényűző szállodájában az ágy ára 6 márka. Milánóban egy igen jól menő, remekül vezetett szállodában 25—30 líra. Tehát csaknem azonos árszinteket látunk. ..De milyen a forgalom!" Délolaszország egy kimondottan csak külföldiek látogatta, ősrégi palotában berendezett, határozottan elsőrangú szállodájában a penzió ára 36 líra. — a főidényben a 80 ágyból, ha 15 el volt foglalva, sok volt. Ezenkívül közismert tény, hogy amennyiben nagy a forgalom és kevés a hely, az árak inkább felmennek. Az azonosi árak mellett azonban nemcsak az anyagilag nyújtottak voltak igen magas szintűek, hanem a vendéggel való bánásmód is: szerény, barátságos, udvarias, szolgálatkész — a nemtörődömség, a hivatással szembeni lenézés helyett. A vendég valóban vendégnek érezhette magát, akinek örült a szállodás, többnyire a tulajdonos és családja. Többször megesett, hogy ismételt visszatérésemkor úgy fogadtak, mintha a család régi jó barátja érkezne. Mit jelent ez, hogy a szállodás megbecsüli mesterségét, szereti azt, és képességei szerint a legjobbat kívánja nyújtani, már csak azért is, mert tudja, hogy ez a legjobb cégér, mert tudja, hogy az így fogadott vendég újakat ajánl, mert tudja, hogy mennyivel okosabb ez, mint az otthont kereső utast kiuzsorázni, másfelől gondtalanságának érzését fokozni. Talán sehol sem olyan fontos a mesterségnek megbecsülése, mint éppen ezen a téren. Mindez nyilvánvalólag azért lehetséges, mert mindez kultúrából folyik, ami nálunk hiányzik, mert szállodásaink zöme jobban szeretne kanonok vagy tábornok, esetleg miniszteri tanácsos lenni. Mindenekelőtt tehát e tekintetben kellene változást felidézni, a régi magyar szállodások nemzetségét feltámasztani. Új emberek kellenek ehhez, akiknek hivatottságuk és rátermettségük van erre és akiknek emberi alaptermészete a vendégszeretet és ezt gyakorolni is tudják. Olyanokra van szükség akiknek titkos célja nem az, hogy egy évtized alatt, mikor lejár a bérlet, néhány ezer vendégüktől annyit vegyenek be, hogy magánzói pályára léphessenek, olyanokra van szükség, akik keresetük árán üzemüket akarják felvirágoztatni. Mindez nem lehetetlen hiszen vannak szállodásaink, akik ezt a célt tűzték maguk elé, csak néhányat nevezek meg: a Gundelek, a Glükök, a Kommerek, akiknél a vendégszeretet ölt üzleti formát, akiknél személyes vendégnek érezzük magunkat. A jó szállodavitel alapfeltétele a megfelelő ház, amely lehetővé teszi a szállodásnak, hogy vendégeit kiszolgálja. A ház lehet régi jó időkből származó becsületes polgári építmény, de egyszerű megjelenése-1 Egy Budapesten is jól ismert bécsi építésztanár egyik leányát szállodai szakmára neveli. Földszinti alaprajz Emeleti alaprajz