Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)
1832-05-05 / 36. szám
TÁRSALKODÓ. 36. szám Pest, Május’ 5tea 1832. HUSZÁRDAL. Ha engem is , mint sorsoknak Hír baj társát egykor a’ Szittya vitéz bajnokoknak Be'fogad delczeg sora , a ’ Szívem esküszi, vallja szám : ,,Érted elek halok, hazam!44 Ha Hunniát merészelvén Egy más nemzet bántani , Ezredeink mind felkelvén , Boszút mennek állani *S hós ezredünk is ez okon Sietát al városokon, ’S a’ sok ne’pet a’ házakból Kicsalván szép muzsikánk , A’ virágos ablakokból Szép szüzek néznek-le ránk, Örömrészegen zengi szám: „Érted élek halok, hazám!44 — Ezredünk a’ csatasíkon Óriásként álltán ki, A’ szent ’s az egyetlenegy hong Védelmeért harczolni, — Vivők — küzdők , mint oroszlán , Érted dicső, büszke hazám ! ’S ha tán egy nekem czélzott ón’ Vagy egy mord érez’ élibe’ Rejtett halál, a’ harczsíkon Lesújt holtak’ közibe, Ha lehet még — sóhajtsa szám: „Érted halok, édes hazám!41 Szekrényest. NÉHÁNY VONÁS BENKŐ JÓZSEF’ ÉLETÉBŐL. Midőn a’ külföld’ jeles embereit szóval ’s tollal hirdetjük , hazánk’ munkás , fáradhatom szorgalmú fiairól hallgassunk e ? Hallgassunk e azokról, kik napjaikat tudományos művelődésünknek áldozták? hallgassunk a’ sok érdemű Benkőről , kivált akkor, midőn nagy számi nála kisebbek hírlapjaink által hirdettetnek ? Sok jeles férfiak tűntek fel a’ két magyar haza’ láttérén, de kik a’ honismeret’ tárába nagyobb becsű kincseket raktak volna le Benkőnél, nem nagy számmal vágynak. Méltó azért , hogy emlékét hazánk’ fiai előtt megsfjítván éltessük; az ő érdemeit a’ külföld is elismerte. Életét maga irta volt le ; de az hová jutott legyen, nem tudatik. Több csonka jegyzetek vannak róla, mellyeket kiegészítve rokona, Benkő Ferencz úr, ez előtt mintegy tíz esztendővel kiadott. Én röviden ’s mintegy dióhéjba szorítva — néhol azonban saját jegyzetimmel pótolva — adom itt azokat. Közép-Ajtai mint Nemes-Árkosi Benkő József Bardoczon született 1740 Dec. 20dikán mint maga írja: Trans. T. I. praefat. ad lect. Atyja, Benkő Mihály, bardoczi ref. pap ’s esperes, anyja Diénes Judith, hermányi ref. pap ’s esperes’ leánya volt. Iskoláit Bardoczon kezdte , Székely-Udvarhelyen folytatta, Nagy-Enyeden végezte. Xagy-Enyedről azonnal K. Ajtára vitetett papi segédül atyja mellé ’s itt valóságos pappá is lett. Nem sokára ezután Csőőg Máriával , az ottani iskolamester’ leányával házassági életre lépett, mellyből öszvesen nyolcz gyermeke született. Munkáson ’s köztiszteletben élvén, erdővidéki jegyzővé , később pedig esperessé len. Dicső emlékű Maria Therezia által a’ kolozsvári római hitű főegyetembe nyilványos tanító székre hivatott-meg. Oda nem, hanem a’ helyett Székely-Udvarhelyre a’ ref. egyetembe , theologiai tanítónak ment sok nagyok’ kívánságára.