Társalkodó, 1832. január-december (1. évfolyam, 1-104. szám)

1832-12-08 / 98. szám

98. szám Pest, december’ 8ban 1832. TÁRSALKODÓ. AZ UJABBKORI VARÁZSLÓK NAPKELETEN. Midőn R** a’ népszokások körül búvárkodó merész és lelkes utazó, néhány év előtt Egyiptomot meglátogató, ott különféle csodás kalandokat hallott, mellyek bübájolással ’s varázslókkal függvén össze, kíváncsiságát olly igen ingerlék, hogy noha keresztyén nevelést kapott, szenvedelmesen kezde szítni a’ titkos tudományokhoz’s e’ tárgyban a’ leghíresb mestereknél vén oktatást. — R** ur e’ földfölötti titkok’ iskolájában már tett is egy kis előlépést, midőn a’ történet váratlanul egy Olasszal vezette össze , kit a’ köz hír a’ bűbájolás’ (Magie) minden nemében tökéletes mesternek tartott. Ezen Olasz figyelmezteté R** urat beesett halovány arczára, elsoványult szikár testére; ’s kéré, ha szereti életét, álljon el azon veszedelmes tudományoktól, mellyekben egy idő óta oktatást vesz ; ismételve köré, kövesse itt adott baráti őszinte tanácsát, különben elveszti életszerencséjét ’s nyugodalmát örökre , ’s éjszakáit kínzó álomtalanságban töltendi el. F.’ férfi’ vagy inkább csontváz’ ünnepélyes komoly szavai R** urat olly igen megkapák , hogy a’ tanácsot elfogadta ’s a’ titkos tudományok’ tanulásával egyszerre felhagyott. Bizonyos idő múlva azután R** ur — Sc* barátjával — Alexandriában mulata , hol mindketten az angol consul’ házában tartanak szállást. S**nek , — ki lángszelleme és széles isméreti által Rettnél nem kevésbé volt jeles — néhány e- Eest kanala veszett el, ’s itt fejében ama’ gondolat villant, hogy eziránt egy jóslót jó lesz megkérdezni , már akár azon oknál fogva, hogy a’ vétkest szolgáji közül félelem által vallástétre kényszerítse, akár — a’ mi még hihetőbb — hogy magának ’s barátjának , kinek kíváncsiságát illy dolgokban igen jól ismeré , egy kis mulatságot szerezzen, — tehát egy híres jóslót hivatott magához, ki, mint mondották, csak imént érkezett Afrika’ legtávolabb határiról ’s ekkor Alexandriában a’ közbeszéd’ ’s csudálás’ tárgya volt. A' varázsló megjelent, és S**től megértvén a’ dolgot, mesterségéhez egy figyermeket kívánt, ki még tizedik esztendejét túl nem haladta , vagy egy gyönge ’s férfi karoktól szűz lánykát, vagy egy terhes asszonyt. Mivel a’ három kívánt személy közül az első legkönnyebben vala megszerezhető, tehát egy fiú gyermeket hozának , ki egy szomszédházban lakott ’s az elkövetett lopásról semmit sem tudhata. A’ jósló előtt nem látszott a’ gyermek’ ifjúsága, ártatlanságáért eléggé biztos kezességnek , azért előbb vele különféle varázslati próbákat tőn , mellyek által végre meggyőződött, hogy a’ gyermek ártatlan ’s minden vétektől tiszta. Erre a’ vén Afrikai kezdé mormolni varázs szavait, a’ földön kört húzott ’s a’ gyermeket bele állítá; ekkor viszont különféle titkos szavakat mondott, ’s most a’ gyermek’ tenyerére valami téntafekete folyószert öntött, bizonyos port égetett össze, melly mint tömény illatozott, csak hogy ezen illat sokkal erősebb ’s füstje is sokkal tömöttebb volt. Végre parancsoló a’ gyermeknek, hogy nézzen tenyerére ’s mondja meg, a’ mit lát. A’ gyermek úgy cselekvők , a’ mint neki meghagyatott, de azt mondá, hogy mit sem lát. — A’ varázsló parancsoló neki , hogy tekintsen még egyszer tenyerébe; ’s most a’ gyermek rémöl ’s reszketve mondja , hogy tenyerén egy férfit szemlél, ki hón alatt bútyort visz. „Tekints még egyszer kezedbe — mondá a’ varázsló — ’s monddmeg, mi van a’ bútyorban.“ — ,,Nem láthatom 1* — felelé a’ gyermek, midőn ismét kezébe néz. De néhány pillanat múlva e’ szavakat rebegé: „A’ bútyor lyukas ’s abból néhány ezüst kanál kandikál elő.44 — „Nézz ismét oda — válaszolt a’ jósló — ’s mondd meg, mit látsz.44 — „Ő újaimon végig fut’ mondá a’ gyermek. — ,Mielőtt eltávozik, ird-le nekem öltözetét, termetét ’s arczvonásit.“ — A’ gyermek most viszont tenyerére nézett, és S**, — ki igen kiváncsi vala megtudni az ezüst kanalak’ tolvaját, félig