Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)
1836-03-23 / 24. szám
TÁRSALKODÓ. Pest. martzius’ 33. 84. szám*1936. KIRÁNDULÁS Athénéból Marathon’ mezejére. Soha Görögország’ történeteinek folytában nagyobb elragadtatással , nagyobb dicsőséggel nem viteték harcz, és soha sem volt kimenetelre nézve olly meghatározhatlan a’ következés, mint a’ persa háborúkban. — Milly fellengző , egy nemzetet látni, melly szabadságáért igazságtalan hatalom ellen, a’ kétségbeesés* bátor lelkével küzd! Ila a’ persák győztek volna, akkor a’ görög műveltség’ világa legelső kifejlődtében elfojtatott ’s a’ roppant persa-hatalomból tán nyugati Színünk lett volna; akkor nem lelkesíti Phidiasz a’márványt; Pindár nem gyönyörködtet verseivel; Xenophon nem hirdet nagy tetteket; Plato, Szókratész, Epaminondasz, Arisztidesz nem tündöklenek bölcseség’s erényben ... a’ polgári alkotmányok’ legszebb példáji gyümölcs nélkül enyésztek volna el,’s a’ vad romai,— ha a’ persák ellen győz, tán az egész földet meghódította volna a’ nélkül, hogy ezt művelje, ’s egy újabb culturánk, melly a’ régivel szoros kapcsolatban áll, soha sem fejlődött volna ki. Olly nagy következése jön azon idő’ harczának. — A’ nap már Hymettusz’ keleti látkörén lebegett, Pentelikosz’ oldalira óriási árnyékot terjesztvén, midőn Otto királynak egyszerű háza mellett elmenve, kiindultam Athene városából. Három órányi járás után Kephiszia nevű faluba érkeztem, melly sürü fák’ kies ölében fekszik. Minő kellemes itt, távol azon mostani kietlen, szennyes Minerva’ városától, egy édesben susogó platanus’ árnyékában ülni *s ama’ szép völgyet, mellynek kies ligetein keresztül a’ Kephiszosz csermely ömlik, maga előtt kiterjesztve látni! — Elhagyván Kephisziát, egy, lóháton elembe jött görög hölgy’ bájoló tünemény vala , vad szirthegyek közt , mellyeknek márványok derekán, sürü lauruszok közt vezetettél az út. Két óráig haladván, Euboea’ (Negroponte) fölséges öble tűnt szemembe. Helvetziai havasok gyanánt emelkednek itt Karisztia márvánnyal ’s asbeszttel diszlő hegyei, ’s az öblön innen Marathon’ örök emlékezetü mezeje terül el. Még egy óráig mentem innét veszedelmes szirtutakon lefelé, ’s innen itt egy édesben zugó hullámoktól öntözött völgybe jöttem, melly szőlőkkel, szeder- ’s fügefákkal, 's virágzó oleanderrel ékesitve, regényes kis táj-miniatűrt képez vala. Ezen kies völgyből néhány házhoz jövök , hol szerencsém vala, több görög közt egy műveltebb corfiota ifjúra találni, ki olaszul tudván, szívesen fogadott, majorjába vezetett el ’s embert rendelt, ki Marathon mezejére kisérjen. Ezen rónaságnak hossza egy német m.föld, szélessége is ugyanannyi. Learatott gabona-sivatagon, tüskén és dudván keresztül másfél óráig ügettem Egridosz csatornához, hol kalauzom egy mocsároktól környezett kietlen kis szigeten,holmi oszloptöredékekre figyelmeztetett.Ámbár ezen emlékek nem M i 11 i a d e sz’ idejéből származnak,még is kedvem vala közelebbről vizsgálni azokat.—Csak nem hasigásztunk lovainkkal a’posványon által. Milly fölséges sírszobrok lehettek egykor itt, hol most oszlopdarabok porba temetve hevertek! Több kis halom van ezen szigeten, mellyeken hihetőleg emlékek valának; ezek elenyésztek ’s térhelyükön még csak tiz, egyszerű kis oszlopot láthatni. — Innét tarlókon keresztül törve, azon halomra (tumulus) menék föl, melly a’ mezőn emelkedik ’s emberkéz által hordatott össze. Vezetőm azt Miltiadesz’ battériájának nevezte *). Elragadtatva nézém a’ világot körültem: Marathon’ faluja éjszakfelé puszta hegyek’ tövébenfekszik, ezen hegyek keletfelé nyulnak el , hol Pelati, Caryszto’ kikötője,’s Myrthosz szigete az öbölbe merülnek; délfelé Makroniszi és Zea szigetek látszanak, ’s mintegy fátyolba burkolva Szunium’ foka, honnét Xerxesz, hatalmának ’s flottájának elveszését nézte; — nyugat felé Vrána és Penteli szirtes magasai emelkednek ; végetlenre nyilik a’ látkör az archipel-tér’ hullámmezején ... ’s ezen végetlen látkörben félnek Miltiadesz’ tettei,—Miltiadeszéi, ki Athene ’s Görögország’ védangyala volt, ’s kaján polgártársai által lánczra veretvén, börtönben halt meg.—Marathon’környékét most többnyire oláh eredetű se flipetárok lakják, erős és szorgalmas emberek. Nyelvökre ’s ruházatukra egészen különböznek a’görögöktűl; a’milly egyszerű a’ nőnem’ mindennapi öltözete, olly pompás a’ menyasszonyi ruha, mellyet a’ leányzó kelengy (dós) helyett kap ’s mellyet mint asszony soha sem visel, melly ezer drachmába is kerül, és hozzá arannyal gazdagon kitűzött fejér vászonümeg, színes felsőköntös, széles ö-Te sző__’s fűrévaló ezüst pénzekből áll.— Említést érdemel e’ tájékon Pyrgosz nevű velenczei vártorony, mellyben 1521ben hét görög *) Lásd Thucydideszt. —