Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-03-23 / 24. szám

TÁRSALKODÓ. Pest. martzius’ 33. 84. szám*1936. KIRÁNDULÁS Athénéból Marathon’ mezejére. Soha Görögország’ történeteinek folytában na­gyobb elragadtatással , nagyobb dicsőséggel nem viteték harcz, és soha sem volt kimenetelre nézve olly meghatározhatlan a’ következés, mint a’ persa háborúkban. — Milly fellengző , egy nem­zetet látni, melly szabadságáért igazságtalan hata­lom ellen, a’ kétségbeesés* bátor lelkével küzd! Ila a’ persák győztek volna, akkor a’ görög mű­veltség’ világa legelső kifejlődtében elfojtatott ’s a’ roppant persa-hatalomból tán nyugati Színünk lett volna; akkor nem lelkesíti Phidiasz a’már­ványt; Pindár nem­ gyönyörködtet verseivel; X­e­­nophon nem hirdet nagy tetteket; Plato, Szókra­tész, Epaminondasz, Arisztidesz nem tündöklenek bölcseség’s erényben ... a’ polgári alkotmányok’ leg­szebb példáji gyümölcs nélkül enyésztek volna el,’s a’ vad romai,— ha a’ persák ellen győz, tán az egész földet meghódította volna a’ nélkül, hogy ezt művelje, ’s egy újabb culturánk, melly a’ régivel szoros kap­csolatban áll, soha sem fejlődött volna ki. Olly nagy következése jön azon idő’ harczának. — A’ nap már Hymettusz’ keleti látkörén lebegett, Pentelikosz’ oldalira óriási árnyékot terjeszt­vén, midőn O­t­to királynak egyszerű háza mellett el­­menve, kiindultam Athene városából. Három órányi járás után Kephiszia nevű faluba érkeztem, melly sürü fák’ kies ölében fekszik. Minő kellemes itt, távol azon mostani kietlen, szennyes Minerva’ vá­rosától, egy édesben susogó platanus’ árnyékában ülni *s ama’ szép völgyet, mellynek kies ligetein keresztül a’ Kephiszosz csermely ömlik, maga e­­lőtt kiterjesztve látni! — Elhagyván Kephisziát, egy, lóháton elembe jött görög hölgy’ bájoló tü­nemény vala , vad szirthegyek közt , mellyeknek márványok derekán, sürü lauruszok közt vezetett­él az út. Két óráig haladván, Euboea’ (Negro­­ponte) fölséges öble tűnt szemembe. Helvetziai ha­vasok gyanánt emelkednek itt Karisztia már­vánnyal ’s asbeszttel diszlő hegyei, ’s az öblön innen Marathon’ örök­ emlékezetü mezeje terül­ el. Még egy óráig mentem innét veszedelmes szirtu­­takon lefelé, ’s innen itt egy édesben zugó hullá­moktól öntözött völgybe jöttem, melly szőlőkkel, s­zeder- ’s fügefákkal, 's virágzó oleanderrel éke­­sitve, regényes kis táj-miniatűrt képez vala. Ezen kies völgyből néhány házhoz jövök , hol szerencsém vala, több görög közt egy műveltebb corfiota ifjú­ra találni, ki olaszul tudván, szívesen fogadott, majorjába vezetett el ’s embert rendelt, ki Mara­thon mezejére kisérjen. Ezen rónaságnak hossza egy német m.föld, szélessége is ugyanannyi. Lea­ratott gabona-sivatagon, tüskén és dudván keresz­tül másfél óráig ügettem Egridosz csatornához, hol kalauzom egy mocsároktól környezett kietlen kis szigeten,holmi oszloptöredékekre figyelmeztetett.Ám­bár ezen emlékek nem M i 11 i a d e s­z’ idejéből szár­maznak,még is kedvem vala közelebbről vizsgálni azo­kat.—Csak nem hasigásztunk lovainkkal a’posványon által. Milly fölséges sírszobrok lehettek egykor itt, hol most oszlopdarabok porba temetve hevertek! Több kis halom van ezen szigeten, mellyeken hi­hetőleg emlékek valának; ezek elenyésztek ’s tér­­helyükön még csak tiz, egyszerű kis oszlopot lát­hatni. — Innét tarlókon keresztül törve, azon ha­lomra (tumulus) menék­ föl, melly a’ mezőn emel­kedik ’s emberkéz által hordatott­ össze. Vezetőm azt Miltiadesz’ battériájának nevezte *). Elragad­tatva nézém­ a’ világot körültem: Marathon’ fa­luja éjszakfelé puszta hegyek’ tövében­­fekszik, ezen hegyek keletfelé nyulnak­ el , hol Pelati, Caryszto’ kikötőj­e,’s Myrthosz szigete az öbölbe merülnek; délfelé Makroniszi és Zea szigetek látszanak, ’s mintegy fátyolba burkolva Szunium’ foka, honnét Xerxesz, hatalmá­nak ’s flottájának elveszését nézte; — nyugat felé Vrána és Penteli szirtes magasai emelkednek ; végetlenre nyilik a’ látkör az archipel-tér’ hul­lámmezején ... ’s ezen végetlen látkörben félnek Miltiadesz’ tettei,—Miltiadeszéi, ki Athene ’s Gö­rögország’ védangyala volt, ’s kaján polgártársai által lánczra veretvén, börtönben halt­ meg.—Ma­rathon’környékét most többnyire oláh eredetű se fli­pet­ár­ok lakják, erős és szorgalmas emberek. Nyelvökre ’s ruházatukra egészen különböznek a’görögöktű­l; a’milly egyszerű a’ nőnem’ minden­napi öltözete, olly pompás a’ menyasszonyi ruha, mellyet a’ leányzó kelengy (dós) helyett kap ’s mellyet mint asszony soha sem visel, melly ezer drach­mába is kerül, és hozzá arannyal gazdagon kitű­zött fejér vászonümeg, színes felsőköntös, széles ö-Te­ sző__’s fűrévaló ezüst pénzekből áll.— Említést érdemel e’ tájékon Pyrgosz nevű velenczei vártorony, mellyben 1521ben hét görög *) Lásd Thucydideszt. —

Next