Társalkodó, 1836. január-december (5. évfolyam, 1-104. szám)

1836-12-07 / 98. szám

98 Nzúm. Pest, december' S’. 1836» TÁBSALKOPé. Jaj istenem­ ! hová legyek , Ki [micsodás leányt vegyek ? Itt is , ott is megállok , De ollyant nem találok , Ki megtetszetné magát —■ Szemem itt ’s ott hibát lát. Lízi szivét kinálgatja, Trézsi magát czifrázgatja, Ilka levelet is írt, Borcsa értem sokat sírt; Kati üzent: szeressem , Fanni, hogy meg ne vessem. Nina minap szemmel intett — Miiicsi rám búsan tekintett, Mari anyját küldötte, Hogy járdaljak körötte ; Valamennyi leány van , Mind szemmel tart falunkban. Szegénykék ti ! közületek Es csupán egyet vehetek! Mellyitek’? még nem tudom, Először gondolkodom , ’S a’ mellyitek jó és szép, Az velem oltárhoz lép. Lízi szép sudár-termetű Piros-arczú , kökény-szemfi, Csak hogy igen szereti, Ha legény kerülgeti — Szíve is könnyen hajló , hát nekem nem való! NÓ-VÁLASZTÓ. Trézsi sem ritt lány magába’ Ha öltözik szép ruhába; Csak hogy ruha kell neki, Máskép kellemét veszti; ’S mivel arra sok pénz kell, Legjobb , hogy maradjon­ el. Ilka okos egy teremtés , Mulattató , beszédes , és Jó dolgos — csak hogy siket, ’S jobb­ lábára nem léphet; Ha küldném valahova Nem menne , ’s nem hallana. Korcsa gyönge szívvel bíró Minden kicsiny bajért síró ! Ha találnám megszidni, Szüntelen fogna sírni, ’S gyermekim , ha ezt látnák , Ők is anyjok’ siratnák. Kati vak egyik szemére ’S görbe a’ bal csípejére; Én pedig nem szeretném , Látván, ferdén néz felém; Azért otthon hagyom őt, És keresek más szebb nőt. Fanni ellen kivételem Nincs , s megegy­eznék velem , Mert jámbor, jó­ erényfí — Nem szilaj —’s nem önkényfi ; Csak hogy sovány­ ’s arcza fut ’S nyomorítja a’ hurut. Nina , mint a’ hivó madár, Éjjel , nappal ablakán vár, ’S néz az általmenőkre, Az őt süvegelőkre — Nina nem kell: ő elég Fiatal, — lány lehet még! Milcsit venném­ el a’ jámbort, Ha nem szeretné úgy a’ bort! De mit tennék ővele Ha pinezémbe jutna-te? Gazdasszonynak józan kell, Milcsit hát nem veszem­ el! Mari , Mari szegény lélek, Nőmnek téged szeretnélek ! Hogyha lepke nem volnál , Sok szívnek nem bókolnál! Te sem lehetsz nem tehát. De ugyan kit vegyek hát? Jó istenem ! hova legyek ? Hol házasodjam , ’s kit vegyek ? Nyolcz leány van falunkban, ’S mind a’nyolczban hiba van. Tudom már mit cselekszem : Nem veszek egy leányt sem. S­zó G­­­r. POZSONY VÁRMEGYE’ LEÍRÁSA. Mutatványtöredék Medgyesy Adalbert úrnak egész Ma­gyarországot a’ határőr-vidékkel’s Erdélytől visszacsatlott ré­­szekkel hasonlag előterjesztő kéziratából. Pozsony vármegye (Comitatus Posonien-­­sis, Pressburger Gespanschaft, Pressburska Stolitza) nevezetét vette sz. kir. Pozsony városától. Hajdan két vgyére volt osztva, úgymint: nagyobbra és kisebbre; jelesül a’ kisebb megye az vala, melly most Csalló­köz nevet visel. 1) Fekvése. Ezen megyét éjszakkelet felől Jókőtül egész Szémőig majd mindenütt folyók, u. m. a’Blava és Vág választják­ el Nyitra vmgyétől. Délke­letfelé, hol határa Csallóközön megy keresztül, melly­­nek nagyobb része Pozsony vgyhöz tartozik, van Ko­márom ’s Esztergom vgye. Éjszaknyugat felé a’ Duna’ mentében, Hédervártól egész Díványig határos Mo­­sony vgyével ’s Ausztriával. Divénytől egész a’ Mia­­va’ kiömléséig Morva vize választja­ el a’ szomszéd Ausz­­triától. Éjszak felől ismét Nyitravmgye szomszédjáé’ megyének. Fekvése igen alkalmas a kereskedésre. 2) Természeti minemüsége. Pozsony vármegye’határa nagyobb részint lapos térségbül áll, melly a’Pozsonynál kezdődő 1—0 mérföldnyi széles és 7 mföldnyire éjszakkelet felé nyúló Kárpátok által két részre osztatik, mellyek közül az alsó sokkal na­gyobb a’ felsőnél. Ezen mindig magasbra emelkedő hegyek’ éjszaki része fejér-hegyeknek (Weissge­birg) neveztetik. Más hegyek e’ megyében nincse­nek. — Ámde annál több folyó öntözi a’ megye’ ha­tárát, mellyeket részint közvetlenül, részint pedig a’ Morva és Vág vize által vesz­­ föl a’ Duna. E’ sok hasznot hajtó ős folyam a’ délnyugati határon foly. Magyarország’ sík földe’ csekély esésének tulajdonít­hatni, hogy a’ Duna Pozsony és Komárom közt olly sok szigetet képez. Bécsiűl egész Pozsonyig a’ Duna’ esése csak 10­9 lábnyi; Pozsonytul Győrig csak 54 lábnyi. Pozsonynál a’ Dunából kiszakadó egyik ág, melly csak Komáromnál egyesül ismét vele, képezi a’ 12 mérföldnyire terjedő Csallóköz ’s egyéb szige­teket. Ugyanezen ágimi, Cseklészen felül, kigyódzik­­el Diószeg felé egy másik mellék-ág, melly feke­te-víznek (Schwarzwasser) neveztetik, ’s miután Dudvágot magához vette, a’ nagyobb v. főággal, hon­nan eredeti, ismét egyesül ’s az úgy nevezett Viz­­köz szigetet képezi, melly egészen Pozsony várme­­gyéhez tartozik. Bajkánál ( Mosony vgyében ) a’Du­­na jobbról még egy ágat ereszt magábul, melly Győ­rön alul ismét bele szakad ’s képezi az úgy nevezett Sziget­ közt, mellynek felső része Pozsony , alsó része pedig Győr vmegyéhez tartozik. Végre Csalló­közben a’ nagy Dunának még egy kisebb „Csilíz“ ne­vezetű ága Bőny és Csicsó közt az úgy nevezett Csi­­liz-köz kis szigetet képezi,mellynek azonban csak nyugati része tartozik Pozsony vmegyéhez. — Ke­leti határának egy részét Szereden alul és felül a’ Vág vize mossa. Ezen folyam ’s a’ Dunának egyike

Next