Társalkodó, 1837. január-december (6. évfolyam, 1-104. szám)
1837-02-04 / 10. szám
bul hozzá sok pótlás járul, ’s ha a’ becsüsök mind a’ legjobb földekhez jutnak is, de illetőségjöknek holdja kisebb mértékkel vétetvén, kevésb földet kapnának; sem igen felne becsülni, mert igy ha osztályrészük a’ roszabb földek’ sorába esik, kevés kárpótlást kapnak, ’s így a’ közbirtokosak a’ magok érdeke’ tekintetéből fognak azon legjobban iparkodni, hogy a’ becsű jó legyen. Itt pedig azon kérdés támad: miképen menjen a’ becsűi véghez, hogy az a’tökéletességhez lehetőleg közelítvén , minden birtokost megnyugtathasson? A’ föld-becsű (boritkozás) háromféle módon mehet véghez: a) Holdszámra olly formán, hogy a’ közép- jósága föld’ holdja 1200 □ öllel vétetve, az ennél jobb föld’ holdja kevésbé öllel vétetik, különösen törvényünk’ értelme szerint a’ jobbágyföldek’ legjobbikának holdja, melly búzát jól terem, 1100 □, melly a’búzát nem örömest termi, de igen jó rozsot ad, 1200 □; a’csupa rozstermő föld’holdját pedig 1300 öllel vétetni parancsolja az úrbéri szabályozások’ könnyítésére ; de hogy e’ három osztályrend a’ nemes birtokosok’ tagosztályának elintézésére nem elegendő, csak onnan is kitetszik, hogy talán valamelly birtokosnak egész illetősége a’ hajdani legelőből jut, melly pedig alábbvaló lehet a’ 3dik rendű rozsföldeknél is, de a’ szokásnál nagyobb szorgalommal még is igen haszonvehető; ez okbűl itt sokkal több és különbözőbb osztályrendek (classisok) fognak esni; a’ holdak’ némelly része talán 2000 Q öllel is, más része pedig talán csak 1000 □ öllel fog számba jőni. Azonban mi az a’Q v. négyszeg-öl? azt a’közönséges nemesség vagy akárki, ki e’ becsüt teendi, olly kevéssé érti, hogy kevés remény a’becsűnek lehető tökéletessége felől, vagy is: mennyivel ér többet használatra egyik föld mint a’ másik, azt közönséges emberi ölekben helyesen kifejezni soha sem fogja. Ez okbul illy becsűt nem javasolhatni. Ennél sokkal jobb b)Az egybehasonlitás (purificatio) haszontekintetből. Melly igy megyen véghez: p. o. ezen Csitkedombi dűlőföld magján kívül megad 1 pozs. m. vetésről ti pozs. mérő rozsot; a’ szomszéd Vermes dőlő homokos föld lévén nem ad többet 1 pozs. mérő rozsnál, ’s igy a’ Vermes dőlő csak is annyit ér, mint a’ Csitkedomb , ’s a’ t.; ezen mód csak a’ jelent tekinti, ’s a’jövendő ’s lehető haszonvételeket sem a’ távolságot becsűjében fel nem veszi, e’ mellett többféle vitatásra nyújt alkalmat, mivel ugyan Vermes-dűlőben egyiknek megadhatja földje a’ 4 pozs. mérőt, de mindjárt szomszédjának talán csak 3 mérőt ad, mivel nem miveli olly jól földeit, mint amaz. De végre a’többrendbeli dűlők’ egybehasonlítása mellett a’ vezérfonál elszakad , az elme megfárad. Kik ezen nemével kívánnak a’ becsűnek élni, szükség nem annyira az egyesek’ terméseit, mint a'föld termő-tehetségét tekintetbe venniük. Legjobb becsűnek véli az értekezőt.) A’ készpénz becsűt. A’ pénz legtökéletesebb mértéke lévén minden földi birtoknak, és fő czélja minden mezei munkálkodásnak, olly ismeretes miidenki előtt, hogy az ebben tett becsűt méltán legjobbnak tarthatni, melly igy mehet véghez. Kimegyen a’ becsü választottság p. o. Vermes - dűlőre, mindegyik megitéli ’s bemondja, egy pozs. mérő alá való földet hány forinton véli megvehetőnek olly móddal, hogy azt mind a’ vevő, mind az adó megállhassa, kevés összebeszélés után a’ választottság bizonyos summában megállapodik; ’s ez följegyeztetik; ha az egyezés köztük meg nem történhetnék, vagy a’ nagyobb rész’ ítélete állhat meg , vagy a’ több-rendbeli becsük följegyeztetnek, mellyekből középszer készül, így végig menvén minden dűlőn, minden réten ’s legelőn, megkészül a’ becsű, mellyből a' mérnök különféle terjedelmű holdakat készítvén, szabályozását megteheti. Az illy becsűle csak a' föld’ belső érdeme, ’s annak falutól távul vagy közelléte a’ factor, nem pedig a’ jelen birtokosnak mostani szorgalma. Ezen becsülnöd ugyan terhes a’ mérnöknek, mivel igy igen sok osztályrend készül, mellyek számvetéseit nehezítik; de ezzel gondolni nem kell. Az illy becsű hiteles párban a’ mérnöknek kiadatik, hogy ő a’ dűlők’ holdszámát azon kulcs szerint kiszámítsa olly meghagyással, hogy a’ középbecsűpénz-mennyiség 1200 Q ölével számlált holdat tegyen. Ezen kiszámítását a’ vármegyei küldöttségnek beadván , ez ott megvizsgáltatik, ha helyes, jóváhagyatik, hiteles párban neki kiadatik, melly szerint tagosztályát a’ térképen megteheti. (Folytatása következik) JAVASLATOK Házasulandós jut számára. 1. Szép kocsin ’s lovakon indulj leányt nézni,— ha minden jószágod utána rí is. 2. A’ leányos háznál dicsérd a’ házi szép rendet ’s mindent, — ha minden fel van is benne fordulva. 3. Ha ebéden vagy vacsorán maradsz, vizet igyál, ha nehezedre esik is ; ’s dicsérd különkülön az étkeket, — ha mind kozmás is. 4. A’ macskát, ha a’ leányzó’ ölében látod, megczirógasd, ha máskor a’ házban nem szenvedhetnéd is. 5. Ha pipás vagy, a’ szobában rá ne gyújts, — ha szépen kérnek is. 6. Nagy embereket emlegess úgy mint barátidat, — ha sohasem láttad is őket. 7. Vetésidet dicsérd, — ha az égi madarak’ állapotja a’ — tiéd is. 8. A’ kisasszonynak kegyeskedjél nyájas kézszoritással egy arany gyűrűcskét ajándékozni, — ha mástól kérted is, így aztán, ha egy becsületes násznagyot találsz, a’ leány— tiéd! S. N. B. REJTETTSZÓ. A’ vargának — vég ketteje nélkül — mestersége holt. Fordított fő hárma mindig Csak gazember’ dolga volt. De visszás véghármát teszszük Én ’s te is, ha étkünk’ eszszük. Magyar város az egész , Melly a’ szép Tiszára néz. B .. . . y Balláról. A’ Dik számú rejtett szó Lajka. Szerkeszti Helme ezt. — Nyomtatja Beimel.