Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)

1839-07-24 / 59. szám

.5,9. szám Pest, Julius­ 21 IS 39 Eszméleted a­mfegyv­er nemzetiseelés és nemzeti nevelésről. Minden köztársaság ,­­virágzását, minél számos, ér­telmes és becsületes , és a’jóllét’ különféle ágaiban ügyes fiainak köszönheti 5 boldog jövendőjét pedig czélirányo­­san rendezett iskolák, ’s ezek jól tanított, jól szoktatott növendékei biztosítják. — A’ németeké a’ dicsőség , hogy ezen eszmét megpendítvén, az annak előtte egyedárus­­tudományokat, csak bizonyos osztály’követelt tulajdonait, mindenekre kiterjeszteni, — velők a’ nép’ alsóbb osz­­tályira is üdvösen hatni, — bennök egyenkint azt, mi emberben az embert teszi, kifejteni, ’s az elszunnyadt önmunkáló erőt ébresztgetni megkezdették. — A’ szent czél sok helyen viszhangra, a’példa követésre talált, méltányoltatva nemzetek’s fejdelmek által; munkálkodása jó sikerét örömmel látjuk mutatkozni az éjszakam­erikai egye­sült statusokban , Angol-, Francziaországban , újabban az orosz és töröknél , ’s ennek vasalljainál, kik amazok’ jó példáin okulva, érdekükben látják feküdni, hogy az ed­dig csak vadon termett’s nőtt ember műveit polgárrá ido­­míttassék. — Korunknak ezen őt minden előbbiek felett bélyegző nemes irányában közeledhetik az emberiség, maga czéljához , közös érdekei’ rokonsága’ eszméinek va­lósításához , mellynek üdvös hatásaiban, nevezetesen a’ rabszolgaság eltöröltetésében , embert az emberben mél­­tányoltatni, — a’mindig gyarapodó nevelő-, ápoló-’s rab­­javitó intézetekben , különféle jótékony­ tudományterjesz­­tő egyesületekben, a’ felebaráti szeretetet munkálkodni, — a’ közipar, viszonyos kereskedés által, a’ nemzete­ket egymástól elválasztó falakat lerontatni, — a’ gőzö­­nyök ’s vasutakon népeket közeledni népekhez ; eszméi­ket cserélni, ’s a’ haladásban egymással nemesen vetél­kedni nyilványosan tapasztalhatjuk. Nálunk boldog emlé­kez. II. József lánglelke volt a’ magyar posványtengert felzavaró vihar, — ő kelté fel szendergő atyáinkban nemzetiségük’ szellemét,s ő kezdé egyéb jó szándé­kú reformjai közti általányos neveléssel honunk’ jóllétének alapjait megvetni, melly czéljai, ha nem magyar-nem­zeti irányúak is, ellenhatásukban mind a’mellett jó foga­natunk valának. A’ derék reformátor halálával elhalt ta­nítás’s nevelés­ ügye, h­nunk’ Rendet fogok fel, midőn az : lóik czikkjében a’ nemzeti nevelés’ szükségét törvénybe iktatók , ’s a’ fontos tárgygyal előlegesen egy országos választmányt bízván meg, szép szándékjokat minden bizonnyal teljesitendők valának, ha kevéssel ezu­tán történetink’ folyamába egy nagy episod gátul nem vetődik, nagyreményű mozgalmaikat mind e’ korig ki­vinni késleltető, — melly miatt megszakasztott pá­lyájukra újra fel csak az 1825­-ki országgyűlésen léphe­­tének , — holott a’ nemzeti nevelés ismét országos kül­döttségnek tétetett egyik fő gondjává. Ama’ két ország­­gyűlés’ alapjain épült az 1838-­cki, mellyben a’fen forgott tárgyak’ fontossága, annyi szép elmének olly huzamos ideig egymással súrlódása, sok hasznos eszmének magvait hinték­ el , egykoron kikelendőket, ’s tettekké érendöket. Az országlakók új,, részének, a’ teherviselő szegény jobb­­ságyságnak , az addiginál bizonyos, polgári állása’ kimu­tatásával foglalkodtak főleg a’ Haza-rendek, a melly közben sok buzgó kívánatnak kelle magát jobb jövő re­ményére bízni; mert természet’ rende az , hogy minden fokon kint érjék , a százados bajoknak lassú orvoslás , és a’ maghoz, mi előtt elvetnék, a’ föld’ elkészítése le­gyen szükséges. Ezt eszközlendők, korunk’emberiséget méltányló szellemétől meg­hatva, több lelkes törvényha­tóságunk , egyházi testületink, főpapok , földes­ urak , te­­hetős, magányos honfiak, közelebb múlt néhány év alatt az iskolák, különösen nép­nevelés körül, számos czél­­szerű rendelést, és nagylelkű áldozatokat tettenek; és hogy e’ kisebb körökben jó sikerrel kezdett munka or­szágossá váljék , a’ jelen országgyűlésen több hatósá­gunk követeik által sürgettetik. Midőn az 1825­.­ 8 czik­­kely által kineveztetett n. m. országos küldöttség’ tudo­mányos ügybeni véleménye nyomtatásban kiadatott (Opinio excelsae Regnicolaris Deputationi in sequelam art. 8. 1825 17 exmissae , in re literaria. Typis et sumtibus Tratt­­ner­ Károlyianis 1830) ez által , véleményadás forogván szóban, úgy látszik, nemcsak a’ törvényhatóságok , ha­nem egyes polgárok is felhivattak saját véleményeik’ki­mondásával e’ közügyet minél több oldalról megfontolni, eddigi hiányait kimutogatni’s orvoslásmódot ajánlani. A’ nevelésről általányosan , sőt különösen a’ népnevelésrül, a’ hirlapokból több ízben olvashattunk; a’ nemzeti nevelés­ről Zsoldos és Saskun kívül más értekezőket nem tudok. Ezek mellett én harmadik lépek fel, ha töredékekben is, kimondani a’ nemzeti nevelés és nemzetisedés’ nagysze­rű testvér-tárgyai felett csekély véleményimet; részle­teire e’ lapok’ szűk korlátai közt nem terjeszkedhetvén.. . Az angol, franczia parlamentekben is ugyancsak a’ nemzeti nevelés lévén jelenleg napirenden, úgy gondol­tam: nálunk sem lesz fölösleges ez soha, sem kora sem késő e’ tárgyat ismételni; hogy addig is , míg egykor or­szágosan felfogatnék, minden , ki hivatást érez magában, munkáljon e’ nemzeti alkotmány’ létesítésén, mellynek halandó tagjait mig a’ jó nevelés által készült újabbak váltogathatják, erős és alapjaiban ingathatatlan leend. A’ feltisztelt országos küldöttség, a’ nemzeti ne­velés’ természete és czéljául azt mondja hogy az or­szág minden rendű, nemzetségi­ ’s hírű lakosa , ugyana­zon erkölcsi és physikai neveltetést, és mindegyik külön­­külön az ország’ alkotmánya­, ’s polgári helyzetéhez al­kalmaztatott, e’ mellett jövendő rendeltetéséhez illő ele­gendő tudományos műveltetést nyerjen. Nem ismerek or­szágot ,­ hol a’ lakókat vallás polgárhelyzet ’s nyelv , aránylag olly nagy osztályokba különtené­ el , mint a’ magyar. — A’ nemzeti nevelés’ feladata legyen e’ kü­lön érdekeket, mint megannyi egyenetlen törtszámokat, a’ mennyire lehet, egy nevező alá vonni, t. i. hogy minden k­ilü , rendű’s ajkú ifjú honpolgár bár minem­ű állapotra, egyszersmind magyarnak magyar nyelven neveltessek. Hogy a’ hit, az ugyanazont vallók között, szoros köte­lék , nem tagadhatni; de hogy többféle lét is, kivált ha mindegyik egyenlő joggal bir, nincs akadályára a’köz­ társaság­’boldogságának: százados vérontások és üldözések’ ellenére , idő és példák megbizonyitottak. Hogy szor­galom­i körülmények, hajlamok az emberek közt külön­böző álláspontot jelöljenek ki: természet k örök törvénye; ezek’ egymásra ható viszonyai második egybekötő p lancza a’ társaság’ tagjainak ; e’ bölcs egyenetlenség létalapja a’ társaságoknak; a’ melly egyenetlenségeket pedig az idő­ viszontagság­ okoztak, ugyan az által helyre hozan­dók. De a’ nyelv ezek és mindenek fölött a’ társasag egyedeit összefoglaló legédesb leg­erősb kapocs , a nyelv őket testvérekké , egy anya’ gyermekeivé össze ölelő a­­rátságos szellem, ama’kedves visz hang, mely o­lva­s­ nekünk magyaroknak, a’ föld’ legtávolabb vidékemig

Next