Társalkodó, 1839. január-december (8. évfolyam, 1-104. szám)
1839-07-24 / 59. szám
.5,9. szám Pest, Julius 21 IS 39 Eszméleted amfegyver nemzetiseelés és nemzeti nevelésről. Minden köztársaság ,virágzását, minél számos, értelmes és becsületes , és a’jóllét’ különféle ágaiban ügyes fiainak köszönheti 5 boldog jövendőjét pedig czélirányosan rendezett iskolák, ’s ezek jól tanított, jól szoktatott növendékei biztosítják. — A’ németeké a’ dicsőség , hogy ezen eszmét megpendítvén, az annak előtte egyedárustudományokat, csak bizonyos osztály’követelt tulajdonait, mindenekre kiterjeszteni, — velők a’ nép’ alsóbb osztályira is üdvösen hatni, — bennök egyenkint azt, mi emberben az embert teszi, kifejteni, ’s az elszunnyadt önmunkáló erőt ébresztgetni megkezdették. — A’ szent czél sok helyen viszhangra, a’példa követésre talált, méltányoltatva nemzetek’s fejdelmek által; munkálkodása jó sikerét örömmel látjuk mutatkozni az éjszakamerikai egyesült statusokban , Angol-, Francziaországban , újabban az orosz és töröknél , ’s ennek vasalljainál, kik amazok’ jó példáin okulva, érdekükben látják feküdni, hogy az eddig csak vadon termett’s nőtt ember műveit polgárrá idomíttassék. — Korunknak ezen őt minden előbbiek felett bélyegző nemes irányában közeledhetik az emberiség, maga czéljához , közös érdekei’ rokonsága’ eszméinek valósításához , mellynek üdvös hatásaiban, nevezetesen a’ rabszolgaság eltöröltetésében , embert az emberben méltányoltatni, — a’mindig gyarapodó nevelő-, ápoló-’s rabjavitó intézetekben , különféle jótékony tudományterjesztő egyesületekben, a’ felebaráti szeretetet munkálkodni, — a’ közipar, viszonyos kereskedés által, a’ nemzeteket egymástól elválasztó falakat lerontatni, — a’ gőzönyök ’s vasutakon népeket közeledni népekhez ; eszméiket cserélni, ’s a’ haladásban egymással nemesen vetélkedni nyilványosan tapasztalhatjuk. Nálunk boldog emlékez. II. József lánglelke volt a’ magyar posványtengert felzavaró vihar, — ő kelté fel szendergő atyáinkban nemzetiségük’ szellemét,s ő kezdé egyéb jó szándékú reformjai közti általányos neveléssel honunk’ jóllétének alapjait megvetni, melly czéljai, ha nem magyar-nemzeti irányúak is, ellenhatásukban mind a’mellett jó foganatunk valának. A’ derék reformátor halálával elhalt tanítás’s nevelés ügye, hnunk’ Rendet fogok fel, midőn az : lóik czikkjében a’ nemzeti nevelés’ szükségét törvénybe iktatók , ’s a’ fontos tárgygyal előlegesen egy országos választmányt bízván meg, szép szándékjokat minden bizonnyal teljesitendők valának, ha kevéssel ezután történetink’ folyamába egy nagy episod gátul nem vetődik, nagyreményű mozgalmaikat mind e’ korig kivinni késleltető, — melly miatt megszakasztott pályájukra újra fel csak az 1825-ki országgyűlésen léphetének , — holott a’ nemzeti nevelés ismét országos küldöttségnek tétetett egyik fő gondjává. Ama’ két országgyűlés’ alapjain épült az 1838-cki, mellyben a’fen forgott tárgyak’ fontossága, annyi szép elmének olly huzamos ideig egymással súrlódása, sok hasznos eszmének magvait hinték el , egykoron kikelendőket, ’s tettekké érendöket. Az országlakók új,, részének, a’ teherviselő szegény jobbságyságnak , az addiginál bizonyos, polgári állása’ kimutatásával foglalkodtak főleg a’ Haza-rendek, a melly közben sok buzgó kívánatnak kelle magát jobb jövő reményére bízni; mert természet’ rende az , hogy minden fokon kint érjék , a százados bajoknak lassú orvoslás , és a’ maghoz, mi előtt elvetnék, a’ föld’ elkészítése legyen szükséges. Ezt eszközlendők, korunk’emberiséget méltányló szellemétől meghatva, több lelkes törvényhatóságunk , egyházi testületink, főpapok , földes urak , tehetős, magányos honfiak, közelebb múlt néhány év alatt az iskolák, különösen népnevelés körül, számos czélszerű rendelést, és nagylelkű áldozatokat tettenek; és hogy e’ kisebb körökben jó sikerrel kezdett munka országossá váljék , a’ jelen országgyűlésen több hatóságunk követeik által sürgettetik. Midőn az 1825. 8 czikkely által kineveztetett n. m. országos küldöttség’ tudományos ügybeni véleménye nyomtatásban kiadatott (Opinio excelsae Regnicolaris Deputationi in sequelam art. 8. 1825 17 exmissae , in re literaria. Typis et sumtibus Trattner Károlyianis 1830) ez által , véleményadás forogván szóban, úgy látszik, nemcsak a’ törvényhatóságok , hanem egyes polgárok is felhivattak saját véleményeik’kimondásával e’ közügyet minél több oldalról megfontolni, eddigi hiányait kimutogatni’s orvoslásmódot ajánlani. A’ nevelésről általányosan , sőt különösen a’ népnevelésrül, a’ hirlapokból több ízben olvashattunk; a’ nemzeti nevelésről Zsoldos és Saskun kívül más értekezőket nem tudok. Ezek mellett én harmadik lépek fel, ha töredékekben is, kimondani a’ nemzeti nevelés és nemzetisedés’ nagyszerű testvér-tárgyai felett csekély véleményimet; részleteire e’ lapok’ szűk korlátai közt nem terjeszkedhetvén.. . Az angol, franczia parlamentekben is ugyancsak a’ nemzeti nevelés lévén jelenleg napirenden, úgy gondoltam: nálunk sem lesz fölösleges ez soha, sem kora sem késő e’ tárgyat ismételni; hogy addig is , míg egykor országosan felfogatnék, minden , ki hivatást érez magában, munkáljon e’ nemzeti alkotmány’ létesítésén, mellynek halandó tagjait mig a’ jó nevelés által készült újabbak váltogathatják, erős és alapjaiban ingathatatlan leend. A’ feltisztelt országos küldöttség, a’ nemzeti nevelés’ természete és czéljául azt mondja hogy az ország minden rendű, nemzetségi ’s hírű lakosa , ugyanazon erkölcsi és physikai neveltetést, és mindegyik különkülön az ország’ alkotmánya, ’s polgári helyzetéhez alkalmaztatott, e’ mellett jövendő rendeltetéséhez illő elegendő tudományos műveltetést nyerjen. Nem ismerek országot , hol a’ lakókat vallás polgárhelyzet ’s nyelv , aránylag olly nagy osztályokba különtené el , mint a’ magyar. — A’ nemzeti nevelés’ feladata legyen e’ külön érdekeket, mint megannyi egyenetlen törtszámokat, a’ mennyire lehet, egy nevező alá vonni, t. i. hogy minden kilü , rendű’s ajkú ifjú honpolgár bár minemű állapotra, egyszersmind magyarnak magyar nyelven neveltessek. Hogy a’ hit, az ugyanazont vallók között, szoros kötelék , nem tagadhatni; de hogy többféle lét is, kivált ha mindegyik egyenlő joggal bir, nincs akadályára a’köz társaság’boldogságának: százados vérontások és üldözések’ ellenére , idő és példák megbizonyitottak. Hogy szorgalomi körülmények, hajlamok az emberek közt különböző álláspontot jelöljenek ki: természet k örök törvénye; ezek’ egymásra ható viszonyai második egybekötő p lancza a’ társaság’ tagjainak ; e’ bölcs egyenetlenség létalapja a’ társaságoknak; a’ melly egyenetlenségeket pedig az idő viszontagság okoztak, ugyan az által helyre hozandók. De a’ nyelv ezek és mindenek fölött a’ társasag egyedeit összefoglaló legédesb legerősb kapocs , a nyelv őket testvérekké , egy anya’ gyermekeivé össze ölelő arátságos szellem, ama’kedves visz hang, mely olvas nekünk magyaroknak, a’ föld’ legtávolabb vidékemig