Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-08 / 29. szám

29. szám. I*est, április’ 1840., ------------ » |­ U az úrbéri szabályozásról szóló 1S3g. AO. tör­vény czikk­ folytatása. (Vég­e.) Az úrbéri rendbeszedés végbevitelmódját illetőleg: Mi a’pör’ kezdetén az uriszék által hozandó azon kérdés feletti: „nincs­­ valami törvényes akadály, melly a’ szándéklott rendezésnek ellenállhatna ?“ Ítéletnek minden esetben a’ törvényszékre­ feljebbvitelét illeti, e’ részben,csekély ítéle­tem szerint, akkor, ha mind a’ két fél ’s a’ tiszti ügyész is, a’ szabályozásban, tökéletes megnyugvást nyílványitván,sem­mi ellenvetést nem tesznek ’s akadályt fel nem hoznak, az úriszék’ ítéletének a’ törvényszékrel feljebbvitelét szük­ségtelennek tartom, mivel ebből csupán idővesztés szár­mazik’s tiz elkezdett per közül kilencz haszontalan fél­évi hátramaradást szokott szenvedni. — Az urbér-beho­­zatalbeli állapot’ kinyomozása alatt értem a’ régi úrbéri táblázatban számszerint beirt, jobbágyok és zsellérek’ne­veinek, házhelyei mivoltának, illetőségeinek ’s terheinek, szóval: a’ régi úrbéri táblázatnak, a’jobbágyok’ és zsel­lérek’jelenleg divatozó állapotja ’s minemüsége’ összeírá­sán’s egybehasonlitásán kívül, miszerint a’törvényes bi­zonyság, tiszti ügyész és munkálkodó földmérő a’ jelen­leg úrbéri kézen találtató illetőségek’ helyszínem miben­létét, nevezetesen: nem hagyattak­­ el azok? vagy nem fordittattak é földesúri­ majorságnak ? vagy viszont nem foglaltatott é azokhoz a’közönséges legelőből? megvizs­gálván , ugyanakkor a’ határban talán találtató irtásokat összeírván, ’s azoknak fekvését, természetét és rájok for­dított munkamennyiséget voltakép feljegyezvén, a’ belső­­telkekre is figyelmezve, mind ezekről a’rendbeszedési ál­lapot’ felmérésében Útmutatásul szolgálandó jegyzéseket készítenek, ’s mind ezt a’ hely’ színén is elkülönzik. — Az úrbéri illetőségek’ mi módom­ felméretésére nézve, már a’múlt évi Társaik.’ 72­. számában nyilatkozván, né­­zetim mellett ez úttal is megmaradok; t. i. az úrbéri tar­­tozványok’ egyenkinti (individuális) felmérését idővesz­tegetőnek , költségszaporitónak , másnál hibásabbnak ’s azé­ hiánytalannak nyilványitván. — Az osztályzat: bez­zeg e’ körül támadnak már sok variantes lectiones! de nem is minden ember fogja­ fel jól az úrbéri osztályzatok’szel­lemét. Én részemről úrbéri tekintetben háromféle osz­tályzatot veszek­ fel: 1) a’ megyék’ osztályzatát; 2) egyes határok’összes, és 3) egyes határok’földmineműségi (clas­­si­catio grebae)osztályzatát.—A’megyék’ osztályzata alatt értem azon úrbéri rendszabályt, mellynél fogva, egyes megyék’ fekvése, népessége, az ipar és kereskedés’ kön­nyebb vagy nehezebb léte , nagy városok ’s emporiumok’ közel vagy távolabb­ fekvése ’s mind ezeknél fogvást a’ termesztve­nyék’ magasb vagy alacsonyabb ára, ’s a’ föld— minemüség’ némelly figyelembe-vételével a’ megyékben 3. 4. 5. osztályrend állapittatván­ meg, egyszersmind az osztály­rendek szerint elrendeltetett, minden megyében az 1só 2 3. 4. és 5dik osztályrendbe, hány hold föld ’s em­ber­vágó rét számíttassák egy házhelyre, ’s e’ szerint ren­deltetett Liptóban 18. 20 24. hold 6. 8. embervágó, Szepes­­ben 22.24-21­ 30 hold 8 10 12 ember­vágó, minden sovány­ság mellett is, midőn Békésben 34. 36. 38 hold 22 ember vágó, Bácsban 32.31.36.33 hold 22 embervágó sokka­l ter­mékenyebb helyzetben.— Az egyes határok’ megyenkinti összes osztályzata, ezeknek több rendbeli jótékonysági által, p. o. elegendő tüzi­s épü­letbeli, vagy tán kereskedési fa­k­ás, némelly ki­rályi haszonvételek’ használata, az emporiumok’s nagyobb városok’ közelsége, vagy gyárak, bányák ’s nagy keres­kedés által nagyobb keresetmód, tágas legelő, ámbár itt is a’ föld minemüség’ némelly figyelem­be-vételével, határoz­­tatván el, következett, hogy némelly sovány földekkel bíró, de fen előszámlált jótékonyságokkal ellátott határok iső, a’ midőn sokkal termékenyebb de az emlitett jótékony­ságokkal nem dicsekhető határok talán 2ik­v. 3ik osztály­zatba tétettek.— Miután pedig még ezen kétrendbeli osz­tályzat által az egyenlőség eszközölve nem látszatott, el­­remlelteték : A’ föld-minemüség’ osztályzata ( Classifi­­catio globae) ’s e’ tekintetből az úrbéri törvény 3 osztályt fogadván el, rendelést ten, mellynél fogva iső oszt. 1100, 2ik oszt. 1200, 3ik oszt. 1300 [t­öl számittassék egy hold­ba. — Már hogy ezen osztályzat’ véghezvitel módja Gy. S. úr szerint abban álljon, miszerint minden határban szükség­­kép 3 osztályt tetetni kellvén , az osztályzók csupán azt tartozzanak bevallani, melly rész­e a’ határnak jobb, közép­szerű ’s legroszabb, ’s ezen bemondás után írassanak be az 1. 2. és 31k osztályú földek, e’részben Gy. S. úrral kezet nem foghatok, mert miután a’törvény’ rendeletei a’már említett megyei ’s egyes határok’ összes osztályzatin fe­lül még a’ földminemüségi osztályzatot is elhatározták a’ Gy. 8. ur által felhozott Inst. Exeq. Mag. cap. 1. § 111- „intuitu agrorum sessionalium accurate examinentur, an et quanta circiter in [»arte territorium loci fertilius, mediocre et respective magis sterile est? quo sic hujus etiam fun­­damento exequens magistratualis in relatione sua execu­­tionali tanto exactius exprimere possit, num in territorio hoc vel illojugerum unuma 1100 vel 1200 aut 1300 orgiis quadratis dimetiendum sit“, világosan megbízza a’ magi­­stratualisokat, hogy az egész határra nézve is a’ holdak’ egyenlő számú j­­­elekkel leendő kiszámítását a’mérés’ ide­jére megállapíthassák, a’ mint az, az úrbéri végrehajtás’je­lentésében ezen szavakból: „habita sterilitatis vagy fer­­tilitalis globae ratione ad casum­ dimensionis geometricae in hoc terrene jugerum unum a 1300 v. 1100 v. 1200 [] orgiis dimetiendum determinavimus.“ — Minthogy pedig az exequentes magistratualis vett utasításaikat érthették, de következőleg a’n.m.m­­. II.Tanács ez végrehajtási rendelé­seket jóvá is hagyta, következik, hogy a’ felhozott Inst. Exeq. Mag. capl. § 111. szavaknak nem adhatni azon, Gy. 8. ur által felhozott értelmet, ’s igy az sem állhat, hogy minden határban szükségkép 1. 2. és 3dik osztályú föl­deknek kell lenniük; a’mint továbbá a’törvény’ rendelete azt sem zárta ki, hogy egy egész határ’ földeit egy­ osz­­tályra húzni nem lehetvén, abban egy rész lső, más­odik, vagy egy­ik más­ik, vagy talán lső­dik és kik osztályba is ne tétethessék , mindig azonban, nem Gy. S. ur szerint egész ország’ földjei’tekintetbe-vételével, hanem a’ me­gyei jobb , középszerű ’s legrosszabb földmi­nem­űséghez arányozva, kell az osztályokat meghatározni, — minthogy a’ megyék’ osztályzata által, minden egyes megye a’ maga körére szorittatott. — A’ megyei biztosság’ kiküldetése, véleményem szerint, a’jobbágyok és földes urak mellett gyakrabban tapasztalt ugyanazon dolog felőli ellenkező vélemények’ ’s értel­mek’ összegyalulása ’s egyeztetése tekintetéből törvény által rendeltetvén­­ egy részről azért, nehogy az uriszek mint biró a’ felek’ kapacitálgatása által, méltóságából vesztvén a’ biró iránt megkivántató bizodalom csonkuljon.

Next