Társalkodó, 1840. január-december (9. évfolyam, 1-104. szám)

1840-04-11 / 30. szám

tjének__azon részeket, mellyeknek javitás­ára kérdésijén foroghat. — 2) Az uj tervet először egyetemileg, és csak a’ birói helybenhagyás után kell darabonkint kidolgozni.*) __3) A’dülők’ osztályzatát, nem később meghitelesitetni a’ megyei küldöttség, hanem mindjárt eleinte hiteles for­mában, a’ törvényes bizonyság ’s tiszti ügyész által el­készítetni kell. — Tehát nem az ur és jobbágy által vá­lasztott személyek, hanem a’ mondott tisztviselők osztá­lyoznak azon személyek’ hozzájárultával, vagy is­­ezek csak azt mutatják elő, mellyik része a’ határnak minő ter­mészetű, mivel ezt ők tudják, a’küldöttség pedig nem is­meri; ellenben az osztályzat’ fokozatát azon személyek nem tudják meghatározni, ’s ez van a’ tisztviselőkre bíz­va **) 4) A’ dűlők’osztályzata mellett nem az egész or­szágot hanem csak a’ kérdésben levő egyes határt kell tekintetbe venni, mivel ennek czélja egyedül az , hogy azon egy helységi jobbágyok közt lehessen egyenlő fel­osztást tenni. — Ezen pont, melly ellen a’ régibb osz­tályzatokban is majd általányosan hibáztak, különösen ki van fejtve. — Találtatnak azonban ezen értekezésben ollyan egyes pontok is, mellyekben értekezővel egyet nem érthetek. Jelesül: 1) A’ lél­k szám’ azon részében, melly igy kez­dődik: „Mindazáltal némellyekre nézve ’s u’t.“ azt mondja, hogy a’ törvényben jelenleg legkisebb telki állományul 1­4 telek állapíttatott­ meg, hivatkozván az Vdik törvény’ 60iik­osára. De ezen törvénypontban csak az foglaltatik, hogy bár a’ bánsági megyékben az 15 l//12 5 1/ 5 *is » telki­­állomány’kiterjedése nem egyenes arányban áll *** *•*), az ország többi részeit tekintve mindazáltal, az állomány’ mennyisége fél és negyedrész telekre nézve, mindenkor egyenes arányban értetik. Nem tagadhatni ugyan , hogy a’ felhívott törvény’ tik­ásában a’ jobbágyok közt ezen­túl törvény által­ is megengedett adásvevés , vagy egy­másközti felosztás’ utján a’ teleknek 1­4 részen aluli el­­daraboltatása megtiltatott, ’s ebből a’ szabályozásra is, miről azonban ott szó nincs, következtetést lehetne húzni, de egy az, hogy ugyanott az is mondatik, miként olly elosztások, mellyek ezen mennyiségen alul eddig tétettek, ezután is megmaradjanak , ’s igy természetesen azokat szabályozás’ alkalmakor is megtartatni annyival inkább kell, mivel az értekező által is felhozott Instr. Exeq. Mag. cap. V. § 18. egyenesen kívánja: „ne numerus sessio­­natorum colonorum restringatur“; más az, hogy, ha a’ felmaradandó földbül ‘18 teleknél több ki nem telnék ’s azt más telket biró felvállalni nem akarná, abból nagyobbat alakítani nem lehetne. — Ezen állítást tehát úgy vélem módositandónak, mikép a’törvény’ lelke,mintegy a’jövendő’ útját előre egyengetőleg,valóban oda czéloz, hogy a’jobbá­­gyok adásvevés, csere, örökösödés’ útján és a’ t. végetlenig ne darabolhassák az adó’alapját, ’s hogy a’ földesurak ’s hatóságok igyekezzenek, egy messzebb vágó czél tekinte­­tebül, az apró telekrészeket időnkint nagy­obbakká ’s jöve­­delmesbekké tenni, olly móddal mindazáltal, hogy az ahoz szokva még nem levő földnép, tömegestül,’s rögtön föld­­birtoktalanná ne tetessek. — Azonban innen világosan ki •Mim húzhatni a’ törvénynek értekező ur által tett magyará­zatát. — 2) Az egy telek utáni beltelek’ holdját 1200 [ J öllel véli méretendőnek lenni azon oknál fogva, mert egy zsellér !]s telekkel hasonlittatik össze, ’s beltelke 150 [J ölre ha­tároztatok. Én is épen igy vélekedem,’s ugyanazon okból. De a’ tavaly leérkezett Igyó-örösi perben a’ n.m.m.k. H.Ta­nács 1100. [J ölet hagyván helyben, ezen értelem legalább általányos nem lehet, ’s annyival kevésbbé lehet, mivel a’ tisza­löki perben ismét 1200 [] van helybenhagyatva, így ezen kérdés teljesen eldöntve nincs.(­3) Arra, hány­­j­öllel kell számítani egy embervágó, vagy egy kaszás-ré­tet, igy nyilatkozik: Annak meghatározása az osztályza­tot végrehajtó tisztviselők’ hatáskörébe tartozhatik. — Nem tagadhatni, hogy a’ kaszálóknak mértékéül a’ régi úrbéri rendeletek azon (törvényhatósági tisztviselők által meghatározandó) tért szabak ki, mellyen középszerű évben egy szekér széna megteremni szokott, ’s mivel sem a’ szekér’ nagysága, sem az arra rakatandó széna’ terhe meghatározva nincs, kétségkívül olly jobbágyszekeret ’s terhet kell alatta érteni, minő a’ vidéken divatban van ; de ezen mérték az önkénynek olly tágas kaput tár, hogy nem lehetnem óhajtani, vajha a’törvényhozás ebben biztosabb alapot szabna ! — Tudom hogy a’ törvényhozó testület il­­lyesmibe mindig csak óvakodva bocsátkozik, mivel egy or­szág’ nagyszerű gépelyében, melly milliókat tart rendes mozgásban, egyes részt is csak úgy lehet rendkívüli zök­kenés nélkül kivetni, változtatni, ha minden más rész az uj­­hoz előre készítve , alkalmazva, illesztve van, ’s gyakor­latilag is megpróbáltattak. De talán nem csalatkozom, azt állitván, hogy a’ kérdésbeli tárgyra ez már meg is tör­tént. Több évtized óta t. i. mindenütt (j­élekben szabatik ki a’ rétbeli járandóság elannyira, hogy az eredetileg ren­delt ’s divatozott szokás, miszerint a’ megyei tisztviselők a’ kaszálót csak szemre, (prudenti oculorum judicio) be­csülték, alig ismeretes. *) Ha már az eddig előadottakat összefüggésben fogjuk fel, úgy látszik, Győry úr, mint már mondva van, pusztán a’ adik törvény Gik­usa g. pont alatti sorozatát védelmezi, és ha fentebb előadott általányos magyarázatát a’ régi úrbéri rendeletekkel is egybevetve vizsgáljuk, ’sehhez képest a’ dűlök’ osztályzatát, a’ törvényes bizonyság által hiteles formában készíttetjük el **) a’ megyei küldöttség’ hitele­sítése’tárgyául pedig nem a’jelen állapod, de az uj tervi térképet, ’s telekkönyvet— mit valóban a’ dolog’természete is kivan — teszszük, úgy ezen általányos magyarázat mel­lett — kivévén az osztályzat’idejét, tehát sorozatát is ***) meglehet, sőt meg kell állanunk. *) A’ törvényben világosan áll. Ezek után pedig ’s­tb. a’ rendbeszedési terv, a’ telki állományok’ új rajzolatát egy­e­­t­e­m­b­e­n kimutató földabroszszal együtt, ‘s­tb.— **) Lásd a’ Ildik és Illdik ezikket, hol ez bővebben kifestve találatik. ****) Pfahler Jus Georg, pag. I - II § 7. Jós. Ege. Compend. B. urb., gr. Magláth János Ungr. Uri. Syst. 13 Haupt . I. szerint, a’ Bánátban 1 telek után van 33 ; féltelek után 19 ; negyedrész telek után 11 ; nyolczadrész telek után 7, néhol Sj hold, egész birtok; — 1600. öllel számítva. (*) Az egy embervágó kaszáló’ térségét az urbér-behoz a‘*alk,or nemcsak hogy a tisztviselők csupán szemre becsülték, ha­nem az 1771 ik évi GA18. számú(Hont) felsőbb intéz­mény tilt­ja a’ kaszálók’ felmérését. Mindazáltal később szokásba jött a’ kaszálók’osztályzata is, holott az lsö fokozatra 80:1; a másod­kra 900; a’harm­adikra 1 1­00.-et számíttatott, mint az ikervári, Réthelyi (Somogy) nagy béliczi (Nyi­ra) ura­dalmakban ’stb. történt. Az 177.elik évi 5995. számú felső Intézvény azt rendeli Győr megyének: Csak annyiban hagya­­tik helyben a kaszálóknak k­ölbeni előterjesztése, a­ men­nyiben kimutat­tátik hogy a’ kitett 33 öl térségü egy ember­vágó rét egy szekér szénát megterem. A már érdeklett tisza­­löki perben 1200. 3 öllel mérettek­ ki a­ kaszálók, még is az 1839ik évi jan. 22-én költ intézvény annak bizonyítását is rendelé, vájjon ezen 1200. 33 öles térségen megterem-e egy szekér széna? Ezekből láthatni, hogy eddigelé a’ kaszáló’ térségére nézve tisztába nem­ vagyunk ugyan,de mégis csak ugyan mindenütt! I ölekben számítják azt ki, ’s igy a’pru­denti ocolorum judicio meghatározás, kiment szokásból. **) Ezt rendeli instr. Com. R. § 3­­. Instr.G. Mag.C. I. § 3. és C. III.§ 9. 's ezzel megegyezik a’ törvény’ g. alatti pontjának első része is. ***) A' törvény' sorozata annyiban is hi­ányos, hogy az osz­­tályozatot a’ felmérés is annak meghitelesítés­e után teszi, holott megfordítva kívánja a’ dolog’ rende. Ez bővebben van kifejtve a’ N­ czikkben.

Next