Társalkodó, 1843. január-december (12. évfolyam, 1-103. szám)
1843-01-15 / 4. szám
4. szám. Pest, január Iákén, 1843. A.’ sz. k. városok képviselete. A’ nemzetnek külön osztályú képviselőji által alkotott gyűlése , mellyben a’ képviselt érdekek csomója oldatik meg, a’ honpolgárok ’s minden rendű alattvalók egyeteme akaratának valóságos tükre ’s orgánuma. A’ melly nemzetnek alkotványa van, ’s önállása institutiói nyomán megszokta jogait nem engedélyek , hanem az egy részről általa hozott alkotványos törvények utján élvezni, kétségenkül ép ez alkotványos szerkezeténél fogvást ügyelend jogainak egyik legszentebbikére, hogy sérelmei orvosoltatását ’s törvényei és minden egyéb intézvényeinek a’ kor- ’s körülmények kivonatához mért reformját ne az absolut hatalomnak vesse önkényes bírálata alá , hanem képviseleti gyűlésének eszközlésével a’ fejedelemmel váltott kölcsönös tanácskozások ’s egyezkedések útján vizsgálja meg ’s foganatosítsa. A’ repraesentativ rendszer ezen fő kellékénél fogva , minden constitutionalis állománynak azon kell igyekeznie , hogy az érdekek minden osztályosait tekintet-különbség nélkül kihallgatván, a’ képviseleti gyűlés öszszeségében, tagjai érzelmeinek öszszes hangját és gondolkodása ’s akaratának szintolly öszszes szavát érthesse meg. Ezen elv létesítésére igen következetesen kívántatik meg, hogy a’ nemzetgyűléseken minden osztály- ’s érdeknek egyiránt képviselője legyen; mert mihelyt a’ parliamentalis jogok gyakorlatából egyik osztály a’ másik osztály aristokratiájának emelésére kizáratik , a’ képviselet fönséges theoriája, nevetséges satyrája leszen a’ gyakorlatnak ,’s minden intézvényen kirívó színben ragyogandnak az oligarchia szabadalmas követelései. Illy színzetet pedig azctán az alkotványos élet annál inkább sem tűrhet, mivel az , organisatiója szellemével merőben ellenkezik. Hogy állományunk szerkezetében mindezen eszmék annyira, amennyire idegenek nem voltak, bizonyítja törvényeink világos értelme, miszerint az ismeretes négy rend képviselete a’ fentebbi jogokba be is foglaltatott, habár e’ négy rend mellett egy kis figyelem bizony a’ népre is szállhatott volna , annyival inkább , mivel a’ nép jóllétének eszközlése ez ideig a’ harmadik rend gyámsága alatt lévén, sehogysem képzelhető , hogy érdekei ’s legbensőbb körülményei fokozatához mért intézkedéseket nyerhetne. Lehetetlen pedig örökös kiskorúságra kárhoztatni azon népet, mellynek millióji boldogságától a’ haza boldogsága közvetlen függ ; mert csakugyan igaz , hogy ha az alkotványos nemzet csak néhány százezerből áll, úgy a’ népnek , melly a’ nemzetet teszi, alkotványa nincs. Azonban a’ dolgok jelen helyzetében, midőn a’ kérdés a’ fenálló intézmények korszerűsitéséről szól, elég leend jelenleg az említett négy rend egyenvonalazását kimutatni. Ezen négy rend törvényszerűsítését, ha már azoknak képviseleti jogait tekintjük, az 1608: 1. 1.czikk világosan bizonyítja , ’s nincs is egyéb hátra , mint hogy az utolsó rend képviselhetési jogát teljesen megismerve , az abból eredő szavazási jog arányosítását megkísértsük. Több ízben ki volt már mondva, mikép ha a’ sz. kir. városok szavazatuk kérdését az 1608: 1. t.czikk útmutatása szerint kívánnák elintéztetni— a’ minthogy részökrül az ezen törvényre hivatkozás közönséges — akkor több mint 20 városnak országgyűlési ülésjoga ingataggá válik. Ingaválik pedig azért, mivel a fentebbi törvényczikk csak azon városoknak ad ülést és szavazatot, mellyek Ulászló VII.D. 3.czikkjében elszámittatvák. Az itt—quo ad proventus ad coronam regiam pertinentes — elszámlált városok pedig ezek : Buda, Pest, Kassa , Pozsony , Nagyszombat, Bártfa, Eperjes és Soprony ; ’s ezeken kívül a’ többi ugyanott említett város, mivel az imprimis után sorolt szabad városok jegyzékén alul és kívül esnek, csak mint kir. jövedelem forrásai említhetők. ’s ekképen a’ sz.k. városok nem lévén több, mint csak nyolcz, könnyen képzelhető , mint fog az ezen 1.czikkre épített szavazati jog alap nélkül rakott légépületként öszszeroskadni. A’ joghisztériának tehát ezen nem épen kedvező mezejéről, mindenesetre tanácsos lesz a’ fenforgó ügy kérdését inkább az igazság ’s méltányosság mérlegébe venni, ’s az e’ nemzet által hőn istenített szabadság ’s civilisatio ítélete alá terjeszteni; semmint a’ régi jogtények és szokások útmutatásit egy ezredéves törvény holt betűin keresztül kutatva , a’ nagyobb hiányokat kisebb hiányokkal minduntalan csak foltozgassuk. Mert hiszen mindegyik törvényhozás akkor felelt meg teljesen hivatásának, ha kora körülményeit ’s körülményeinek szellemét híven felfogva , ennek irányában vezeti munkálatát ; ugyde a’ nemzetek előkorában, mellyben bár a’ legbölcsebb törvényhozás egyengeté közjoguk urait , a’ jelen körülmények valamint meg nem állhatók , és úgy tévesztenénk czélt reformaink készítgetésében , ha hogy azokat mindig csak az ősidők intézvényinek szellemével kívánnék hason jellemezni. ’S ekképen czéltalan erő- ’s időpazarlás volna tőlünk , ha azon kérdésekbe , mellyeknek viszhangjai csupán a’ kor szivében hangzanak , a’ joghisztériának elő- vagy középidei hervadt virágú mezején kívánnánk életet lehelni; holott minden törvényhozás munkálatát, kora kivánatainak hű teljesítése sanctionálja. Ezek szerint magunkat a’képviseleti jog kérdésének további fejtegetésén túl tevén , jelenlenleg a’ sz. k. városok szavazatinak módjáról akarunk csak még egy pár szót röviden mondani. Az 1608 : 1. t.czikk ladikásában a’ sz. k. városoknak nemcsak ülés, de szavazat joga is emlittetik,’s ezen jogot ugyanott az ország rendei méltónak is vélik (dignum quoque consent), azonban adatul az országgyűlési szavazatok arányosítására nézve sem ezen törvényből, sem másból mit sem meríthetünk, és úgy látszik, hogy ezen kérdés megoldásától az országos rendek mindig vonakodván , annak terhét egyik törvényhozás a’ másikra rótta ’s így született socialis állapotunkban azon kellemetlen súrlódás , melly egy részről az ősi jogok ’s engedvények szentségéhezi pietisticus ragaszkodás, más részről az újabb kor