Természet Világa, 1970 (101. évfolyam, 1-12. szám)
1970-04-01 / 4. szám
lakosság száma 15,2 millió, az elmúlt években már meghaladta a 30 milliót, sőt a legújabb becslések szerint már megközelíti a 32 milliót is. A lakosság egyébként 1882—1961 között megnégyszereződött, ma a húsz éven aluliak száma megközelíti az 50%/,-ot. A népszaporulat 2,6%, tehát csaknem tízszerese, mint nálunk. Az új földterületek növekedési aránya természetesen meg sem közelíti a lakosság számának emelkedését. A bevezető terem világosan megállapítja, hogy Egyiptom ma is elsősorban mezőgazdasági ország, hiszen a nemzeti jövedelemből a mezőgazdaság 41%-kal részesedik; az összes export 70—85%-át adja. Ennek 80%-a a földművelésből, 20 %-a az állattenyésztésből származik. A továbbiakban a múzeum kiállításai részletesen megismertetik az öntözés rendkívül nagy múltú történetét is. A legegyszerűbb, de még ma is elterjedt módszerek már az ókori Egyiptomban is ismeretesek voltak. A gondosan karban tartott csatornákból a vízátemelés többféleképpen is történik. A legegyszerűbb szerszám olyanféle, mintha a mi gémeskútunk kicsinyített mása lenne, a henger alakú vízátemelő már lényegesen nagyobb teljesítményekre képes, de még ez is az ember erejére támaszkodik. A vízhúzó kanalas szerkezetet már ökör, bivaly vagy szamár mozgatja. A vízátemelésnek ezek a módozatai ma is jellemzik a paraszti kisbirtokokat, csak a nagy állami birtokokon, mezőgazdasági szövetkezetekben találjuk meg a modern gépeket. A kiállítások ezek után sorra veszik a legfontosabb termesztett növényeket és ezek közül is elsőül a gyapotot. E növénynek jelentőségét az is mutatja, hogy a közeljövőben kiemelik a kiállítások sorából és a Mezőgazdasági Múzeum szervezetében ugyan, de új, modern épületben Gyapot Múzeumot hoznak létre. Már a fáraók korában is termelték, de gazdasági jelentősége csak a múlt század elején nőtt meg. Ez időtől elsősorban a Nílus-deltában gyapotmonokultúra jött létre, ahol manapság a művelhető terület harmadát foglalja el. Termelésével az EAK az utóbbi két évtizedben a világranglista 4—7. helyén áll. A gyapot után a legfontosabb növényüknek a rizst tartják, amelynek termelése a delta északi vidékein és a Farum-oázisban a legnagyobb jelentőségű. A Mezőgazdasági Múzeum kiállításában megismerhetjük a régebbi és az újabb fajtákat egyaránt. Különösen nagy súlyt helyeznek a rizsbetegségekre, azok megelőzésére és megszüntetésére. Ez olyan általános vonása ezeknek a kiállításoknak, amelyre külön is érdemes felhívni a figyelmet. Nagyjából azonos bemutatási móddal ismerjük meg a búza és a kukorica fajtáit, termelését és felhasználását. Jelentős mértékben növekszik a cukornád termelése is. Ezt a kultúrát csak a múlt század közepén hozták be Egyiptomba, termelése ma is inkább a középső és déli részeken terjedt el. A kiállítás ugyanilyen részletesen mutatja be azokat a mezőgazdasági növényeket is, amelyeknek itt viszonylag kisebb a gazdasági súlya: az árpát, burgonyát, édesburgonyát, babot, lencsét, földimogyorót stb. A gyümölcsök közül a datolyának van a legnagyobb jelentősége. A narancs és citrom fontossága is egyre növekedőben van. E növényekkel kapcsolatban nemcsak a feldolgozást, de a csomagolást is bemutatja a kiállítás. Nagyon nehéz volt a növénytermesztés kiállításaitól elszakadnom, annál is inkább, hiszen a Magyar Mezőgazdasági Múzeum különböző okok miatt éppen ebben nagyon szegény. Csakhamar kárpótolt azonban a lótenyésztési kiállítás, márcsak azért is, mert Vastagh György szobraiban gyönyörködhettem. A kiállításnak ez a része sokkal régiesebb, mint a többi, és számos olyan része is van, melyet alig változtattak meg, amióta azokat magyar elődeink közel négy évtizeddel ezelőtt elrendezték. A kiállítás legrészletesebben a szarvasmarhával foglalkozik. Ezek száma 3,5 millió, és abból mintegy 1,8 millió a bivaly. Ez utóbbinak mint vonóerőnek jelentősége különösen nagy; a szántás, vízátemelés, teherhúzás stb. munkáját többnyire ezzel végzik. Megismerhetjük a paraszti és a nagyüzemi tejfeldolgozást egyaránt. A juhok száma 1,7 millió, melyek közül a különböző hazai fajtáknak még mindig nagy a számuk, mert ezek adják az egyiptomiak hússzükségletének nagyobb részét. A kecskék száma 1 millió, éppenúgy, mint a legfontosabb teherhordóké, a szamaraké. A tevék száma visszaesőben van és százezer körül mozog. A múzeum birtokában van Egyiptom legnagyobb botanikai gyűjteménye is, amelynek egyes példányai már tudománytörténeti ritkaságszámba mennek. Mindezt a hatalmas gyűjteményt száz egyetemet és főiskolát végzett munkatárs kezeli megfelelő mennyiségű segéderővel együtt. Fényképészműhely, restauráló és preparáló laboratóriumok segítik a munkát. Terjedelemben és anyagban az Egyiptomi Mezőgazdasági Múzeum kétségtelenül nagyobb, mint a miénk. Tudományos munkásságuk azonban, amely rendszeres gyűjtésre, feldolgozásra támaszkodnék, sokkal kisebb. Ezért egyes kiállításaik sokáig megmaradnak, hiszen új kutatási eredmények nem követelik azok felújítását, újrarendezését. Ez az a terület, melyben a Magyar Mezőgazdasági Múzeum szívesen nyújt ismét segítséget, és reméljük, hogy ehhez nemcsak az igény, hanem a lehetőség is meglesz az elkövetkezendő években. Dr. Balassa Iván a történettudományok doktora a Magyar Mezőgazdasági Múzeum főigazgatóhelyettese Van-e „született gyilkos’*? Emanuel Steigleder, a klen egyetem magántanára 150 gyilkossági eset lélektani elemzése során arra a következtetésre jutott, hogy az agressziós ösztönök legfeljebb kísérő jelenségei, de nem kiváltó okai az erőszakos cselekményeknek. Stelgleder három kategóriába osztályozza a gyilkosokat. Az elsőbe a sértett önérzetű, indulatos típusokat, a másodikba a tervszerűen, nyerészkedési céllal élő, érzelmekben szegény és egocentrikus személyeket, a harmadikba az elferdült és túltengő nemi ösztönök rabjait sorolja. Lehetnek ..átfedések’ e kategóriák között, de az elsődleges okot mindig meg lehet állapítani. Az első csoport tagjai visszafojtott indulatokkal küszködő emberek felhalmozott belső feszültséggel, amely robbanásszerűen tör utat magának. Ezek az erők gyökerükben a társadalom, a környezet ellen irányulnak, amely megfosztotta az egyént belső egyensúlyától. Az erőszakos bűntény után levezetődik e feszültség, helyreáll az egyensúly. Az ilyen tetteseknél nagyobb arányú adrenalin kiválasztódás figyelhető meg: ha félelem is közrejátszik a gyilkosság kiváltásában, az agy szerotonon-állománya is megnövekszik. Csupán a harmadik csoportba tartozó gyilkosoknál jogosult némileg agressziós ösztönről beszélni, mivel náluk a hipermotorikus aktivitás alkati jellegű. Stelgleder megállapításai új feladatokat róhatnak az orvosokra, akik az egyes lelki konfliktusok felismerésével, azok pszichofarmakonokkal való kezelésével elejét vehetnék sok bűncselekménynek, gyilkosságnak. Az érzelmeket fizikai aktivitássá alakító agycentrumok befolyásolása, valamint a túltengő nemi ösztön hormonpreparátumokkal való visszaszorítása ma már megoldható. (B. I.) Albinizmus - halaknál Hogy Italaknál is előfordul albinizmus, annak bizonysága legújabban egy 61 centiméter hosszú citromsárga angolna, amelyet egy szerencsés horgász a Rajnából fogott ki. A horgász az állatot nyomban szakemberek rendelkezésére bocsátotta, és a vizsgálatok során kiderült, hogy a citromsárga szín albinizmus, egyébként az állat teljesen ép és egészséges volt. (Ko Ti) 185 Kőolajvezeték tisztítása „gumilabdákkal" A leghosszabb amerikai föld alatti kőolajvezetéket, az Úgynevezett Caphine-t, amely a Louisiana állambeli St. Jamestől vezet az Illinoisban levő Patokáig, legújabban óriás méretű , közel egyméteres átmérőjű és 450 kg súlyú tömörgumi ,.labdákkal” tisztítják. A csőtisztító gömböket St. Jamesben indítják, és azok tizenhat közbeeső szivattyúállomáson keresztül tíz nap alatt teszik meg több mint ezer kilométeres csőtisztító útjukat. A golyókat sűrített olaj nyomja keresztül a vezetéken. Patakában kiveszik a ,,labdákat” a csővezetékből és megtisztítva visszaszállítják őket. St. Jamesbe a következő tisztító útra. (ko)