Természet Világa, 1970 (101. évfolyam, 1-12. szám)

1970-04-01 / 4. szám

Színes televíziós kép - lézersugárral Az 1970-es Világkiállítás japán rendezői közölték, hogy a Hitac­a cégnek a jövő technikáját bemutató pavilonjába lépő látogatót a világ legnagyobb színes tv­­képernyője gyönyörködteti majd az or­szág tájaiban, folklorisztikus emlékeiben. A televíziós technikában elképesztően nagy ernyő 2 X 3 méteres. Mögötte egy szokatlan vetítőrendszer húzódik, amely tükrök segítségével három lézersugarat egyesít. Sugárforrásként egy vörös fényt emittáló kripton-lázer és két, kék és zöld hullámhossztartományban működő ar­­gonlázer szolgál. (Laser) (Sof) Különösen a vidéki házak kamráiban, padlásain, mindent pusztító, kellemetlen­kedő rágcsálónak, a házi egérnek a port­réja látható a borítólapunk 3. oldalán. Elsőrendű állati kártevőnek számít, mert rokonságával együtt súlyos károkat okoz az élelmiszerkészletekben, és emberre, állatra egyaránt veszélyes betegségeket terjeszt. A rokonság — különféle egerek­ből, patkányokból áll — nagy méret- és súlyeltérést mutat egymáshoz képest. A törpeegér súlya 5 g, a vándorpatkányé 500 g. Valamennyinek 16 foga van, ebből 4 metszőfog, és mindkét oldalon alul-fe­­lül 3-3 gyökeres zápfog. Mindenevő. Or­ra hegyes, felső ajka hasított. Hátsó lá­bán 5-5 ujj van, a mellsőkön 4-4. Vala­mennyi faj farka hosszú; egyesek farka hosszabb, mint a fej-törzs hossza. Téli álmot egyik faj sem alszik, bár régeb­ben némelyikről feltételezték. A házi egér természetben ritka színvál­tozata a laboratóriumi állatként nélkü­lözhetetlen fehéregér. Régebben a fehér­­egeret gyermekjátékként tenyésztették. Ma az orvos- és állatorvostudomány, a gyógyszerkutatás és a gyógyszergyártás, az elméleti genetika igen nagy számban használja. A vadon élő házi egerekkel minden további nélkül keresztezhető. Ma már a Földön mindenütt elterjedt, sőt a mesterséges holdakon kijutott a világ­űrbe is. Egérportré ionrakéták az űrben 1970 január végén sikerült a NASA munkatársainak elsőként pályára állítaniuk egy ionrakétával hajtott, SERT—2 megnevezésű űrszerkezetet. Az ionrakétát a cleve­landi kutatóközpontban építették. A tolóerőt kb. 22 km/s sebességű ionizált higany­gőz szolgáltatja. A higanyionok mennyisége kicsi, így a rakéta tolóereje is redkívül kicsi, mindössze kb. 27 gramm. A két ionmotor mindegyikében kb. 13 kg higanyt tá­rolnak, ez a mennyiség kilenc hónapra elegendő. A rakéta napelemtáblája 1,5X5,8 m-es,­­ennek 33 300 napeleme szolgáltatja a SERT—2 üzemben tartásához szükséges 1000 watt teljesítményt. Az űrszerkezet kör alakú parkolópályán kering. Az indulástól számított hat hónapon át csak az egyik ionhajtómű üzemel, ezen idő alatt a különleges űrviszo­­nyok között tapasztalatokat gyűjtenek a motor működési jellemzőiről. E periódus eltelte után az űrszerkezet a Föld árnyékában folytatja útját, s a második ionmotor akkor kapcsol be, amikor az űrszerkezet pályájának arra a szakaszára ér, amelynek során hónapokon át folytonos napsütésben halad. Kísérletek sorát tervezik annak meg­állapítására, vajon az ionmotorok nem­ okoznak-e nehézséget az űrszerkezet és a földi megfigyelőállomások rádiókapcsolatában? A következő hónapokban várnak fele­letet arra, hogy a kiáramló ionnyaláb nem károsítja-e a napelemeket, valamint az űr­szerkezet felületeit, és nem lép-e valamiféle kölcsönhatásba a járművet körülölelő űrplazmával. Az ionrakéták tolóereje igen kicsi lehet, mégis az űrben mind a kémiai, mind pedig az atommag-energiát hasznosító típusoknál sokkal hatásosabbak. Az ion­hajtóműveket a jövőben a Föld körül keringő mesterséges bolygók irányítására, hely­zetmegváltoztatására, valamint a távoli égitestek felé haladó űrhajók hajtására hasz­nálják majd. (New Sciantist) (Sof.) A budapesti ikernyilvántartásról 1970. január 1-ével életbe lépett Budapesten az ikernyilvántartás, amely minden, a fővárosban született ikerpárra kiterjed. Ezzel Cambridge és Birmingham után Buda­pest a harmadik város, ahol az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására meg­kezdődött a betegségek kóreredetének kutatása szempontjából igen jelentős vizsgálati anyag regisztrálása. Az elmúlt évek kutatásai igazolták ugyanis, hogy a mesterséges és természetes kör­nyezetben élő emberi betegségek okainak tisztázására az állatkísérletek már alig alkal­masak. Az egyes klinikai esetek értékelése pedig nem teszi lehetővé a nem szembe­tűnő, de azért alapvető kóreredeti összefüggések felismerését. Mindezek miatt váltak az utóbbi időben az ún. epidemiológiai módszerek olyan általánossá az orvosi kuta­tásban. Az epidemiológiai módszerek meghatározott, nagyobb emberi sokaság, ún. populáció vizsgálati adatainak statisztikai-matematikai elemzésén alapulnak. Ma feltét­lenül a legkorszerűbb kóreredeti kutatási módszer, de ennek is van Achilles sarka: az öröklött és a környezeti hatások elkülöníthetetlensége. Éppen ez a gond irányította a figyelmet az egyetlen ideális vizsgálati anyagra, az ikerpopulációkra. Az egypetéjű ik­rek ugyanis egyugyanazon csírasejtek egyesüléséből keletkeznek, és tulajdonképpen a megtermékenyített pete kettéhasadásával jönnek létre. Az egypetéjű ikrek így azonos genetikai matériát tartalmaznak. Míg az egypetéjű ikrekben az eltérés csak környezeti hatás lehet, addig kétpetéjűekben a fokozott hasonlóság inkább az azonos környezeti hatásokra vezethető vissza. Az ikervizsgálatok esetén az egy- és kétpetéjű ikerpopulá­ciókban egyes jellegek, ártalmak, betegségek ikerpáronként­ megegyező, illetőleg el­térő előfordulását vizsgálják, és ebből számítható ki az örökletesség mértéke. A Budapest Főváros VB Egészségügyi Főosztálya elrendelte az ikerszületések kö­telező bejelentését, dr. Bakács Tibor és dr. Sárkány Jenő professzor pedig vállalta, hogy a Heim Pál Gyermekkórházban és az Országos Közegészségügyi Intézetben szak­szerű ikernyilvántartást hozzanak létre. Ettől a nyilvántartástól azt várjuk, hogy a tisztázatlan kóreredeti problémák segítségével megadhatók lesznek. A Budapesti Ikernyilvántartás figyelembe veszi a WHO irányelveit. (I. I.-né) Hétvégi házak Világjelenségnek számít ma a hétvégi házak rohamosan fokozódó ütemű építése. A mai hétvégi házak építését három irányzat jellemzi: típustervek alapján épült házak, tipizált elemekből készült hétvégi házak és teljesen előregyártott elemekből készült házak építése. Világviszonylatban rohamosan növekszik a teljesen előregyár­tott hétvégi és családi házak szerepe. A skandináv országokban és az Egyesült Álla­mokban a drága, de vegyi kezeléssel tartósított fa az előregyártott házak anyaga. Egyes gyártó vállalatok azbesztcementlapokkal fedik a fafelületet, újabban pedig lakkozott, eloxált aluminiumlemezt is alkalmaznak. Természetesen itt a fő törek­vés az időjárás viszontagságai elleni védelem. Az ábrán bemutatott előregyártott ház fala horganyzott acéllemezből készült, melyet egy sokoldalú polivinilfluorid alapú fóliával (Tedlar) vonnak be. A műanyagréteggel bevont, fémből készült faelemek mellé egyelőre még nem nagyon tudnak felzárkózni a teljesen műanyagból, elsősorban üvegszál erősítésű poliészterből készült elemek, bár ezek döntő előnye éppen az előregyártott elemek szállítása szempontjából oly fontos kisebb súlyban rejlik. Tartós családi házak építéséhez elterjedt a gázbetonelemek alkalmazása. Ezzel kapcsolatban érdemes megemlítenünk, hogy a falelemek, tetőelemek súlytartományá­nak olyannak kell lennie, hogy közönséges gépkocsikon szállíthatók s egyszerű autó­darukkal még beemelhetők legyenek. Az előregyártott elemekből készült hétvégiház-típusok sajátossága a bővíthetőség. Szerényebb célokra 45—50, nagyobb igények kielégítésére 150—160 négyzetméteres alapterülettel készülnek a korszerű típusok, újabban úgy, hogy térelhatároló falele­mek felhasználásával a ház szinte órák alatt bővíthető. (L. Gy.) 186 Fogfájás az Antarktiszon A szélsőséges éghajlatnak számtalan kellemetlen hatása van az emberre. Ezek közül kevéssé ismert az a sok fog­fájdalom, amit a sarkvidékek kutatóinak ki kell állniuk a rendkívüli hidegben. Azok a fogak, amelyekről csak tüzetes vizsgálat állapíthatja meg, hogy lyuka­sok, a nagy hidegben gyötrő fájdalmat okoznak. Az amalgám fogtömések sorra kiesnek a helyükről a zsugorodás követ­keztében. A fémkoronák és -hidak jó ve­zetőképességük révén elősegítik a hideg behatolását a fogidegekhez s ezáltal idéznek elő váratlan fájdalmakat. Mind­ez akadályozza a kutatókat egyébként is kimerítő munkájuk végzésében, ezért új fogtömő anyagokat kísérleteztek ki számukra és gumi fogvédő használatát javasolják a zord munkahelyeken. (Scientific American) (B. I.)

Next