Természet Világa, 1999 (130. évfolyam, 1-12. szám)
1999-02-01 / 2. szám
A TERMÉSZET VILÁGA MELLÉKLETE ződött, úgy a lateritbauxit még napjainkban is keletkezik. A magyarországi bauxit-előfordulások a mediterrán karsztbauxit-övezetbe tartoznak és csaknem kivétel nélkül a Dunántúli-középhegységben találhatók. A karsztjelenségek kialakulásában jelentős szerepe volt a tektonikának, amennyiben a víz oldó hatását irányított módon elősegítette. A töbörsorok, illetve kúpsorok a fő tektonikai irányoknak megfelelő elrendeződést mutatnak. E karsztmorfológia jelentősen befolyásolta a bauxittelepek kiterjedését, vastagsági viszonyait. A bauxitot fedő képződmények legtöbbször édesvízi szürke agyag, agyagmárga, kőszéntelepes agyag, mészmárga, homokos sárga márga vagy tengeri mészkő, ami fokozatos, lassú tengerelöntésre utal. A gánti bauxit-előfordulások többsége a rétegszerű települések közé tartozik. A legnagyobb területű a bagoly-hegyi telep volt, de a Harasztos-újfeltárási telep is megközelítette az 1 km-t. A gánti bauxitföldtani parkot a Gánt településhez tartozó, 261 m magas Bagoly-hegy keleti lejtőjén található bányaterületen, rekultivációval alakították ki 1997-ben. Belépve a bauxitföldtani parkba, egyből szemünkbe tűnik a terület hatalmas, fenséges volta. Már az autóútról látni véltem a tanösvényt, de legalábbis a bányát. Közvetlenül a rekultivált bányaterület mellett, felett található a bányamúzeum még az eredeti bauxitszállító mozdonynyal. Ez a múzeum korábban is kedvelt kirándulóhelye volt a turistáknak, de a rekultiválásig csak a felhagyott bányagödröt láthatták, letekintve a múzeum kerítése mellől. Nagyon sokan csak a bányamúzeumról tudnak, a látogatók zöme a környékről érkezik. Nem kérnek belépőjegyet, a tanösvényt az tekinti meg, aki akarja. Ennek van egy jó és egy rossz oldala: jó, hogy aki igazán kíváncsi erre a területre, azt nem anyagi gondok gátolják. A rossz, hogy a területet nem felügyeli más, csak a turisták és így nemcsak a tudni vágyók, hanem a vandálok, festékszórók és kutyasétáltatók is „kíváncsiak” lesznek a területre. Az utóbbiak már megtalálták.... A kirándulót már a bejáratnál ismertetőtábla fogadja, melyből - már aki elolvassa - megtudhatja a park részeinek az ismertetését. A táblát érdemes elolvasni, mivel gazdag anyaga áttekintést ad a park látnivalóiról, érdekességeiről. Az utolsó sorokban vastag betű figyelmeztet arra, hogy a tanösvény mentén ásványok gyűjthetők, de a murvaútról letérni nem szabad. Aki sorban akar nézelődni vagy tanulni, az a bánya különböző részein kihelyezett 1-től 13-ig számozott táblákat követi, mások arra mennek, amerre az út vezet. A területen több olyan hely is akad, ahol fényképezni, vagy fényképezkedni lehet, de vannak pihenőpadok és a dombtetőn asztalok, ahonnan a területre és környékére csodálatos a kilátás. A területet a kihelyezett táblák számozása szerint bejárva az egyes állomásokon a jelentősebb látnivalók a következők: 1. állomás: Tektonika Jól látható egy, a bauxittelepet szelő meredek vetőnyaláb és a vetőfalon ferdén lefelé irányuló mozgás nyomai: a vetőbarázdák, vetővályúk és vetőkarcok. A vetőzónában a dolomit erősen porlik és karsztosodik. Egyes irányokban a törésvonalak mentén a fekü dolomit (amin a bauxit fekszik) hirtelen kiemelkedése zárta le a bauxit további kiterjeszkedését. Bár a bauxit-előfordulások többségében valamilyen mészkő a fekü anyaga, a magyarországi bauxitok jelentős része, így a gánti is, kizárólag dolomitra települt. A bauxittest határát a peremek felé részben a fokozatos kiékelődés, részben a tektonikus vonalak adják. A tektonikus határok a bauxit egykori nagyobb elterjedését valószínűsítik. Ezért a jelenleg látható teleprészeket teleproncsoknak tekintjük. A bauxittest alsó részén agyagos bauxit található, mely a kiékelődő peremek anyagát is alkotja. A gánti bauxittelepek az ÉK-DNy-i csapásirányú gánti törésvonal kiemelt szárnyán, a felső triász fődolomit formáció közepesen, helyenként erősen karsztosodott felszínén települnek, egymástól dolomitházakkal elválasztott medencékben. A vetődések a kéregben uralkodó feszültségek hatására jöttek létre. Az el vetődés nyomai a bauxitban és a dolomitban A gánti bagoly-hegyi telepen lignites bauxitréteg is előfordul XXII