Természet Világa, 2002 (133. évfolyam, 1-12. szám)
2002 / II. Különszám
Múzeum történetéből, tűzön-vízen át 1838 A pesti árvíz a természetrajzi gyűjtemények jelentős részét tönkreteszi. A pusztulástól megmentett anyagot a Ludovika Akadémia épületében helyezik el. 1889 Felmerül az igény „a természetiek tárainak egy külön e célra emelendő épületben elhelyezése iránt”. 1906 Az új Természetrajzi Múzeum felépítését a Nemzeti Lovarda helyére tervezik. 1919 Lendl Adolfot felkérik a Természettudományi Múzeum épülettervének elkészítésére. 1928 Az Állattár átköltözik a Baross utca 13. szám alatti bérházból átalakított épületbe. 1933 A Magyar Nemzeti Múzeum keretében megalakul az Országos Magyar Természettudományi Múzeum. 1944-1945 A háború alatt a gyűjtemények és a szakkönyvtár legértékesebb részeit vidékre menekítik, ahol az egyes gyűjtemények nagy része megsemmisül. 1945 Megalakul az Embertani Tár. 1956 Októberben nagyrészt leégnek a Nemzeti Múzeumban elhelyezett ásványtani és őslénytani gyűjtemények. Kiég az Afrika-kiállítás, megsérül a Baross utcai épület is. 1957 Az Embertani Tár az Állattár épületéből a Bajza utcai Jókai-villába költözik. 1979-1981 A Növénytár több lépcsőben átköltözik a Könyves Kálmán körútra. 1995 Elkészülnek a Magyar Természettudományi Múzeum új elhelyezésének tervei a volt Ludovika Akadémia épületében. Megkezdődik az Ásvány- és Kőzettár kiköltöztetése a Nemzeti Múzeumból. 1996 Megnyílik az új kiállítási épület a nagyközönség előtt. 1999 A Ludovika Akadémia főépületének tetőterébe költözik az Embertani Tár, az Állattár Emlős- és Madárgyűjteménye. 2008 Kétszáz éves hányattatás után önálló épületbe költözik az egész Magyar Természettudományi Múzeum(?). Az Orczy-kert és a múzeum épületegyüttese ---------------------7€S8^ judit (i(cT!)). Az ásványtan szerelmese, Krenner József (1839-1920) Kihalt fikuszfaj levelének lenyomata. Ettingshausen originális példánya a Lobkowitz-gyűjteményből A leégett Afrika-kiállítás A Természet Világa 2002/11. különszáma