Természet Világa, 2007 (138. évfolyam, 1-12. szám)
2007-03-01 / 3. szám
A halál, a betegségek és a szegénység ellen folytatott állandó háborúban fajunknak leghatalmasabb fegyvere a tudomány. Ha valaki ezt nem ismeri fel, csukott szemmel él. Julian Tobias (1910-1963) parakések. A régészek szerint a talaj mélyedése egy sátor vagy kunyhó körvonalait jelzi, amelynek vázát összekötött fiatal fatörzsek alkották és vélhetően állatbőrökkel fedték be. (Bild der Wissenschaft, 2006. 10. szám) HAGYJUK ABBA! Tévednek azok a dohányosok, akik azt hiszik, hogy az elszívott cigaretták számának csökkentésével sokat tesznek egészségük védelmében, csak a dohányzás abbahagyása segíthet. Több mint 50 000 norvég hosszú ideig tartó vizsgálata során megállapították, hogy azok a férfiak, akik a felére csökkentették napi cigarettaadagjukat, ugyanolyan valószínűséggel haltak meg szív- és érrendszeri betegségben és rákban, mint az erős dohányosok. A 20 évig tartó vizsgálatban körülbelül 25 000 férfi és 26 000 nő vett részt. A felmérés kezdetén 20-49 évesek voltak. A vizsgálat során, különböző időszakokban, ellenőrizték általános egészségi állapotukat és dohányzási szokásaikat. A résztvevők között voltak nemdohányzók; olyanok, akik a felmérés kezdetétől számítva három és tíz év között felhagytak a cigarettázással; mérsékelt dohányosok, akik legfeljebb 14 cigarettát szívtak el egy nap; olyanok, akik 10 éven belül a felére csökkentették az adagjukat és erős dohányosok, akik legalább 15 cigarettát szívtak naponta. A férfiak között az első 15 évben a „csökkentők” körében kicsit kevesebb volt a halálozás, mint az erős dohányosoknál, de azután nem mutatkozott különbség. A nőknél a „csökkentők” fele olyan eséllyel betegedett meg tüdőrákban, mint az erős dohányosok, de az összes halálokot figyelembe véve 11 százalékkal halandóbbak voltak erősen dohányzó társaiknál. Azok azonban, akik a vizsgálat során felhagytak a cigarettázással, 50 százalékkal csökkentették az idő előtti halál kockázatát az erős dohányosokhoz képest. (www.sciam.com, 2006. nov. 28.) KŐKORI KUNYHÓ Éppen a neandervölgyi ember felfedezésének jubileumi évében a régészek Jülich közelében a névadó ember csontjaira bukkantak. Egy külszíni bánya területén a robusztus ősember 120 000 éves szabadföldi hajlékára találtak. Ez rendkívül ritka, mert a neandervölgyi leleteket csaknem mindig barlangokban vagy előrenyúló sziklafalak alatt találták. A kutatócsoport ovális mélyedést talált a talajban, amelynek környékén hatvan jellegzetes neandervölgyi szerszám hevert: balták, pengék, tűzkőből készült ka Természettudományi Közlöny 138. évf. 3. füzet BARKÁCSOLÁS Amerikai kutatók olyan olcsó, otthon öszszeszerelhető berendezést fejlesztettek ki, amelyik háromdimenziós tárgyak előállítására alkalmas. Azt remélik, hogy a gép ugyanúgy forradalmasítja majd a barkácsolást, mint régebben az alkatrészekből összeállítható számítógépek a számítástechnikát. Alkatrész-prototípusok, modellek gyártására a mérnökök már eddig is használtak gyors berendezéseket. Ezek egy-egy folyékony vagy por alakú anyagból rétegenként építik fel a tárgyakat. Árak 20 ezer HÍREK ■ ESEMÉNYEK• ÉRDEKESSÉGEK ÚJ ALZHEIMER-GÉN Észak-amerikai kutatóintézetek munkatársainak részvételével végzett vizsgálat során egy fontos, új gént fedeztek fel, a SORL1-et, mely az időskori Alzheimerkór kialakulásában játszik szerepet. A SORL1 gén mutációi sokkal elterjedtebbek voltak az időskori Alzheimer-kórban szenvedőknél, mint az azonos korú egészséges embereknél. A szerzők szerint a genetikai mutációk hatására megváltozik a SORL1 normális működése, így a keletkezett amyloid előjelző protein (APP) olyan útvonalra kerül, ahol növekszik a toxikus amyloid béta peptidek termelődése az agyban, és kialakul az Alzheimer-kór. Amikor a SORL1 gén megfelelően működik, akkor az APP-ből nem keletkezik a toxikus amyloid béta forma. Az ezzel a genetikai mutációval rendelkező embereknél feltehetőleg nem keletkezik normális mennyiségű SORL1, ami arra utal, hogy a SORL1 génnek védő szerepe van, amennyiben megfelelően működik. Fontos volt, hogy az Alzheimer-kór és a SORL1 közötti kapcsolat négy különböző etnikai csoportban is megismétlődött: a karibi hispánoknál, az észak-európaiaknál, a fekete amerikaiaknál, illetve az izraeli araboknál. A teljes vizsgálat öt évig tartott, és közben 6000 önkéntestől vettek DNS-mintát. A SORL1 az ötödik gén, amely az Alzheimer-kórral kapcsolatos, de még újabb fontos genetikai mutációk várnak felfedezésre. Mivel ismert, hogy az APP- lebomlás rendellenességei és így a toxikus amyloid béta peptid felalmozódása okozza az Alzheimer-kórt, a kutatók feltételezik, hogy az APP szabályozásában szereplő egyéb gének is okozhatják a betegséget. (Science Daily, 2007. január 15.) dollárnál kezdődik és elérheti a másfél milliót is. Az átlagos méretű új barkácsgép, a Fab@Home akkora, mint egy mikrohullámú sütő, és kb. 2400 dollárból összeszerelhető. Műanyagból és más alapanyagokból is előállítja a 3D tárgyakat. A gép összeállításához és működtetéséhez szükséges dokumentáció és szoftver ingyen letölthető a Fab@Home honlapjáról. A szereléshez az alkatrészeken kívül csak forrasztópálára és néhány csavarhúzóra van szükség. A berendezés asztali számítógéphez csatlakozik; ez vezérli a működését. A tárgyak rétegenként készülnek: az anyagot egy mechanikai vezérlésű fecskendő préseli ki. Eddig már szilikonból, gipszből, gyurmából, csokiból és cukormázból gyártottak formákat. Egyetlen tárgyhoz különböző anyagok is használhatók: a vezérlőszoftver „szól”, ha új anyagot kell tölteni a gépbe. A Fab@Home-mal előbb-utóbb sok olcsó fröccsöntött terméket gyárthatnak le. A feltalálók lelki szemei előtt az emberek már egymás között csereberélik a különböző tárgyak terveit, és nem az üzletben vásárolják meg például a kerti széket, hanem otthon készítik el úgy, hogy csak a program letöltéséért fizetnek. (www.newscientisttech.com, 2007. január 9.) KIRÁGJA A TARTÁLYT Az atomhulladék több ezer éves tárolása nehezebbnek bizonyulhat, mint gondolták. Az atomerőművek használt üzemanyagrúdjaiból kivont radioaktív elemek tárolására többféle anyagot javasolnak. Azt tervezik például, hogy a legveszélyesebb anyagokat kristályos kerámiába - mesterséges kőzetbe - ágyazzák, ezt acéltartályba zárják és így süllyesztik a föld mélyére. Mivel számos radioaktív anyag nagyon sokáig sugároz, a tartálynak rendkívül tartósnak kell lennie. Például a plutónium-239 felezési ideje 24 000 év (ennyi idő alatt bomlik csak a felére minden plutónium-239- „adag”). Ideális esetben a tartálynak kb. 10- szer ennyi ideig kellene megmaradnia. Angol kutatók a cirkon nevű kerámiával végeztek kísérleteket. Az elképzelések szerint a cirkon (cirkónium-szilikát) megakadályozza, hogy a veszélyes elemek a környezetbe szivárogjanak. Sok radioaktív anyag, így a plutónium-239 is alfa-sugárzó. Az alfarészecskék - bár nem jutnak messzire - útjuk során sok atommal ütköznek, és ezeket úgy szórják szét, mint a kugligolyó a bábokat. A sugárzó atom is visszalökődik kicsit a részecskék kibocsátásakor, és a kerámia több ezer atomját ütheti ki a helyéből. Emiatt a kerámia kristályos szerkezete megbomlik és üvegszerűvé alakul át. A folyamat másfél ezer év alatt lejátszódhat. Az agyag ezután lassan vizet vehet fel és megduzzadhat, kevésbé biztonságossá válik. 129