Természet Világa, 2010 (141. évfolyam, 1-12. szám)

2010-08-01 / 8. szám

lehetett minden órán feleltetni és kísérletezni, mert hétfőtől szombatig tanultak, volt rá idő a hatnapos munkahét miatt.) Az órák előtt min­dig a szertárban volt megtalálható, ahol előké­szítette a kísérleteket néhány diák segítségével. Nagy súlyt helyezett az igényes szaknyelv­használatra. A tudomány fejlődését folyamato­san nyomon követte, amit órái tananyagában is felhasznált. A jobb és a rosszabb tanulókat nem különböztette meg egymástól. Ugyanúgy fog­lalkozott velük az órán. A jobb tanulók, és aki­ket még érdekelt a fizika, járhattak hozzá repü­lőmodellező- és rádiótechnika szakkörre, ahol az iskolai tananyagon kívül sok mindent meg­tanultak, egy rádiót is összeállítottak. „Az a jó tanár, aki példaadó, nyomokat hagy a diákjaiban felnőtt korukra, jól ismeri a szak­tárgyát, jól tudja átadni azt és van valamiféle kisugárzása. Ezt a kisugárzást egy hasonlattal úgy fogalmazhatom meg, mint egy adó és ve­vőkészüléket. Az adó a tanár, a felvevő a di­ák. Hiába van technikailag jó adó, ha nincsen hozzá felvevő készülék. A diákok nem mind rendelkeznek eleve felvevő készséggel, de egy kiváló tanár életre keltheti bennük ezt az alvó készséget és ez az a kisugárzás, amit említet­tem.­­ Nos ilyen tanár volt Áts Etele, akiben megvolt ez a kisugárzás, képes volt érdekessé tenni a matematikát, képes volt felébreszteni a szunnyadó érdeklődést. (...) Kitűnően magya­rázott, kitűnően tudta tovább adni a tudását. Sokszor talán ez az átadás képesség fontosabb magánál az anyag ismereténél.” - írja vissza­emlékezésében egy diákja, Turczi Gyuláné Csomasz Tóth Éva Ahhoz, hogy kitűnő szakemberek legyenek a diákjaiból, neki is folyamatosan tovább kel­lett képeznie magát. Nem elégedett meg azzal, hogy részt vett a tanároknak szervezett tanfo­lyamokon (rádióműszerész, repülőgép-model­lező). Megvette a legfrissebb fizikai szakiro­dalmat is - legalábbis azt az ágát, amely őt a legjobban érdekelte. Ezt onnan tudjuk, hogy halála után a családja nemcsak az általa épí­tett műszereket ajándékozta a gimnáziumnak, hanem a szakkönyvtárát is. Könyveiben sok a jegyzet és a javítás. Az itt lévő képen látható, hogy fontosnak tartotta a nyelvhelyességet is. Albert Einstein: A speciális és általános relati­vitás elmélete (1965) c. könyve is tele van jegy­zetekkel. Két példa is mutatja, hogy a magyar szakszavak használatát mindenhol be akarta ve­zetni: Mitführungskoefizient - sodrási együtt­ható, experimentum crucis - keresztpróba. A nevelő Áts Etele a gyengéket bátorította, a menőket ösztönözte, nem egyszer megcsipkedte pl. így: „Szerintem nem elég csak érteni az anyagot, il­lene megtanulni is, Czebel!”. „Az ember fiatalon ritkán fogalmazza meg a dolgokat, de azt már akkor 14 évesen is érez­tem, hogy ő nagyon jó ember. Két évig tanított s azokban az években szerettem meg a mate­matikát, s tulajdonképpen miatta lettem reá­­los. Nem találkoztam olyan emberrel, aki róla rosszat mondott volna...- írja Katona Józsefné Csomasz Tóth Zsuzsanna. Szikár, tiszteletet parancsoló, nyugodt egyé­niség volt, sugárzott belőle a jóindulat, a segí­tőkészség és a hivatásszeretet. Roppant szeré­nyen és mértékletesen élt, ez mindig kifogás­talanul tiszta köpenyén, egész megjelenésén látszott. Egyik legkiválóbb pedagógusnak, tö­kéletes tanáregyéniségnek, hihetetlen diákba­rát és családcentrikus embernek tartottam és tartom. - írja Molnár István, tanítványa, aki a Szolnoki Gazdasági Főiskola főigazgatója. A mottója „Soha ne add fel” sok tanítványá­nak adott életre szóló útravalót. „Az év tanára” kitüntetés átvételekor is elmondta másik ked­venc mondását: Dubito ergo sum, kételkedem, tehát vagyok... „Szeretettel gondolok tanítványaimra. A di­ákok apjuknak tekintettek engem, és én úgy te­kintettem rájuk, mint gyerekeimre, ezáltal lett szoros a tanár-tanítvány kapcsolat. - mondta, amikor „Az év tanára” díj átvételekor 2006 júniusában rövid interjút készített vele a he­lyi tévé. A kolléga Horváth Lajos tanár úrral, a gimnázium nyug­díjas tanárával készítettem riportot, hogy meg­tudjam, milyen volt Áts Etele, mint kolléga. „Rendkívül türelmes ember volt. Min­denkinek szívesen segített. Amikor össze­állított egy kísérletet, szólt a kollégáinak: - Szétszedjem, vagy bemutatjátok ti is? - Nem is szokott a tanári szobában tartóz­kodni, hanem az 1. emeleten, a folyosó vé­gén lévő szertárban lehetett megtalálni. 35 fizikatanár tanított akkor a megye közép­iskoláiban. Senki nem tudott többet nála. Ezt állíthatom, mert 19 évig fizika szakfel­ügyelőnként dolgoztam. Közvetlen, baráti légkör jellemezte óráit. Segítette a tanulót, nagyon jól tudott kérdezni, szinte rávezet­te a megoldásra. Egyszer Fonyódon láttam az övéhez hasonló óravezetést-nagyon is­merős volt- kiderült, hogy Ács-tanítvány, csurgói diák.Göndöcz István a neve” - mondta Horváth tanár úr. „Megtanította őket gondolkodni. Ez volt a legfontosabb.” „Amikor friss diplomásként idekerül­tem 1956-ban, Áts Etele volt a szertárőr. Szájtátva néztem, micsoda eszközök vol­tak! Egy egész tantermi anyag. Körbe le­hetett járni a teremben, időnként beme­hettek a diákok is, mert volt olyan esz­köz, amit a súlya és nagysága miatt nem lehetett onnan kivinni. Én Kaposváron, a Táncsicsban végeztem, nagyon jól fel­szerelt iskolának tartottam, de itt Csurgón a fizikaszertár felszereltsége sokkal jobb volt. Sok továbbképzésen, kiállításon vet­tem részt szakfelügyelőként Sopronban, Szolnokon, Nagykőrösön, stb., de sehol sem láttam a csurgóihoz hasonlóan gaz­dag szertárt. Amikor itt nyugdíjazták, elment az ipa­ri iskolába tanítani. Akkor került oda Kiss Balázs, a mostani igazgatóhelyettes. Ők ketten együtt rövid idő alatt olyan szertárat fejlesztettek ki, amely teljesen megfelelt az oktatás igényeinek. Csodáltam, hogy Áts Etele semmiből teremtett új világot 60 évesen, tele energiával!” A szertárőr A csurgói református kollégium szertára 1941-ben, amikor Áts Etele átvette, egy osztályterem méretű helységben kapott helyet a leírások szerint. A termet a falak mentén körülbelül 60 cm mély és 220 cm magas üveges szekrénysor takarta, terve muzeális értékű és újabb gyártmányú kí­sérleti eszközökkel. De a terem közepén is állt egy-egy háttal fordított üvegszekrény, melyekben a nagyobb méretű eszközök voltak elhelyezve. A bejárati ajtóval szem­beni falrészen egy fakonzol volt látható, rajta sárgarézből készített zárt gravitációs inga, torziós szála a torziós fejjel 60 cm­­es üvegcsőbe rejtve, a konzol alatt hosszú J ----------------------------------------- CXIX Oszcilloszkóp Összetett amatőr mérőműszer Tekercselőgép számlálóval DIÁKPÁLYÁZAT

Next