Természet Világa, 2010 (141. évfolyam, 1-12. szám)
2010-08-01 / 8. szám
A TERMÉSZET VILÁG A MELLÉKLETE rá Dubito ergo sum: kételkedem, tehát vagyok Áts Etele munkássága a csurgói református gimnáziumban NAGYFI ZITA Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Csurgó Amikor gimnáziumba kerültem, felfigyeltem egy érettségi tablóra az iskolánk földszinti folyosóján, ahol a diákok fotói helyett idős emberek arcképei láthatók, ezt az öregdiákok készítették szeretett osztályfőnöküknek 90. születésnapjára. Később sokat hallottam Áts Etele tanár úrról, életéről és munkásságáról. Több mint 30 éven át dolgozott az iskola fizikatanáraként, egész Somogy megyében ismert nagy tudásáról és fizikai kísérleteiről. Fizikai szertárunk az ő idejében volt legjobban felszerelt. Idős kora és a nagy távolság ellenére rendszeresen visszajárt Szegedről az iskola érettségi találkozóira, ahol mindig elkápráztatta diákjait hegedűjátékával. Az iskola történetéből A gimnáziumot a katolikus Festetics György gróf alapította a reformátusoknak 1792-ben. Híressé Csokonai Vitéz Mihály tette, aki helyettes tanárként alig egy évig tanított Csurgón (1799/1800). Azt írta egy levelében: „azon törekedtem, mi a gondolkozó és gondolkoztak a tanítás, mi a valóságos embert formáló tudás, és mi az emberszerető oktató...” Az iskola lassan gyarapodott, diáklétszáma nőtt. Amikor 1882-ben főgimnázium lett, már szűk volt a Csokonai-korabeli épület. A század végén költözött az új, ma is használt, akkor kétszintes építménybe. 1941-ben öt tagozatú kollégiummá bővült, de a fejlődést a háború kettétörte, 1948-ban államosították. 1993-ban a református egyház visszakérte az „első oskolát”, amely most ünnepli fennállásának 217., újrareformálásának 16. évfordulóját. Áts Etele még egy nagy múltú református kollégiumban kezdte meg tanári pályáját, de hamarosan egy állami gimnáziumban folytatta és fejezte be. Csurgói munkásságának 32 éve alatt mindig Csokonai szellemében tanított, a gondolkoztak) tanítást tartotta fontosnak és emberszerető oktató volt. Áts Etele élete Áts Etele 1913-ban született Polenán, Bereg vármegyében. A család a megélhetés miatt 1919-ben Bihardiószegre költözött, ahol az elemi iskola 4 osztályát járta. Gimnáziumi tanulmányait Mezőtúron végezte el, mivel a nagyszülei a közeli Túrkevén laktak. 1931-ben érettségizett, majd középiskolai tanári oklevelet szerzett mennyiségtan-természettan szakon 1936-ban a debreceni egyetemen. Nevelői pályafutását Karcagon kezdte mint internátusi felügyelőtanár. Osváth István kollégája révén került Csurgóra 1941-ben, ahol az igazgatótanács az eltávozott Józsa Pál helyére segélydíjas, illetve helyettes tanárnak vette fel. Alkalmazását megelőzőleg bemutatkozott Kaposváron a csurgói református kollégium igazgatótanácsának vezetősége előtt. Az intézmény lakást az internátus földszinti kis szobájában biztosított, melynek ablaka az utcára nézett. Kezdetben nevelőtanárként dolgozott, majd egy évvel később megbízták a matematika és a fizika tanításával és később egy osztály vezetésével is. A tanórák mellett folytatta nevelőtanári tevékenységét is. Józsa Pál utódaként átvette a fizikaszertár gondozását és a repülőmodellező szakkör vezetését is. 1944-ben megnősült, csurgói lányt vett el, Laksz Georginát. Az 1944-45-ös tanévet a háborús események félbeszakították: december elején hazaküldték a tanulókat, a gimnázium épületét hadikórház céljára lefoglalta a hadsereg. A háború a családot rövid időre szétszaggatta, Ausztriába menekülve hosszas hányattatások után 1945 augusztusában Csurgóra jutottak vissza. Ingóságainak, lakásának elvesztése után ismét a házasság előtti internátusi szobájában kapott elhelyezést az iskola vezetése jóvoltából. Amit a háború elvett tőle, azt csodás módon vissza is kapta, megtalálta elvesztett feleségét és visszakerült szeretett munkájához. Nem is hagyta el a gimnáziumi katedrát többé egészen a nyugdíjazásáig. Diákok százaival szerettette meg a fizikát, villamosmérnökök, építészek, tanárok, orvosok hosszú sora neki köszönheti pályaválasztását, szakmai sikereit, vezető beosztását. Kísérleti fizikát oktatott, és erre büszke is volt. A diákok nemcsak a jó oktatót, hanem az emberséges, jó nevelőt is tisztelték benne. Szigorú volt, és mégis szerették. Továbbképzéseken sokat tanultak tőle a megyében dolgozó fizikatanárok. Tanári pályafutását 1973-ban fejezte be a Csokonai gimnáziumban. Korán elvesztette feleségét (1964-ben), ezután egyedül nevelte, taníttatta négy gyermekét. Ezért nyugdíjazásakor tovább dolgozott, a csurgói szakmunkásképzőben folytatta pályafutását. 1982-ben, 69 évesen újra megnősült és második feleségéhez költözött Szegedre. A Szegeden töltött évei során sem hagyta abba a tanítást, még a Csillag A tanár úr Sinus-vonalzó terve börtönben is dolgozott egy ideig. A távolság ellenére is rendszeresen eljárt egykori iskolája találkozóira, Csurgóra, amíg egészsége engedte, öreg Danuvia motorján. 2006. november 20- án halt meg, 94 éves korában. Csurgón helyezték örök nyugalomra, első felesége mellé. Áts Etele, a tanár A tanár úr az órákat mindig körbekérdezéssel kezdte, mindenkit számon kért és mindenkinek adott egy jegyet. Utána jött a felelés, minden órán 2-3 ember felelt és a jegyébe beleszámolta a körkérdésnél adott válaszát. Majd kísérlet következett, amit minden óra elejére beiktatott, mert így figyeltek rá a diákok. Ezután levonták a következtetéseket és a törvényszerűségeket, le is írták a füzetbe, így telt egy óra. (Azért Áts Etele CXVIII ----------------------------------------