Természet Világa, 2013 (144. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / I. Különszám
Hajdú Csaba: És mi történik a sok petabájtnyi anyaggal? Adja, továbbá a másodlagos adatrekonstrukciót és az adatok szétosztását végzi a T2 állomások felé. Az eddig említett szintek szalagos adattárolókkal is dolgoznak, és közvetlenül nem vesznek részt a kutatócsoportok által végzett kiértékelési munkában, ami a T2-es, a felhasználók által már közvetlenül is elérhető szinten kezdődik. A kb. 140 T2-es központ egyike a Wigner FK-ban található T2 HU BUDAPEST, amely funkciójában, elhelyezésében és üzemeltetésében is teljesen eltér az azonos telephelyen épülő Wigner Adatközpontba elhelyezett Cem, korábban már említett CERN@WIGNER TO központtól. A T1-es és T2-es centrumok (a részleteket lásd a http:/Meg. web.cern.ch/ webhelyen), ellentétben a TO-al, nem okvetlenül szolgálják az LFIC összes kísérletét, így a T2 HU BUDAPEST pl. csak az Alice és CMS együttműködéseket támogatja. Ez viszont egyúttal kötelezettséget is jelent a kiszolgált kísérletekben bizonyos feladatok elvégzésére és elvárások teljesítésére. A negyedik szintnek nincs formális kötődése a WLCG-hez, így egy T3-as „állomás” elvileg akár egyetlen laptop is lehet. A fenti táblázatban látható a WLCG felső három szintjén található erőforrások eloszlása 2012 októberében. CPU alatt a logikai magok (core-ok) száma értendő, és x86 architektúrájú processzorokról van szó. A T2_HU_BUDAPEST grid állomás közvetlenül a projekt elején, 2003-ban, a hetedik T2-ként csatlakoztunk a WLCG-hez. Akkoriban 25 kétprocesszoros, hagyományos asztali házban felépített gépünk volt, melyek összegzett számítási teljesítménye nagyjából két mai négymagos processzorénak felelt meg. A rendszer működésének megismeréséhez és megtanulásához ettől függetlenül kiválóan alkalmasak voltak ezek a még 32 bites, és mára teljesen elavult gépek, amelyeket azóta már természetesen lecseréltünk (1. ábra). Jelenleg a rendszerszintű szolgáltatásokat végző gépek mellett 500 számítási célra szolgáló maggal és 290 TB tárolási célra szolgáló diszkkel rendelkezünk. Az említett eszközök hűtött gépteremben, megfelelő teljesítményű energiaellátással és szünetmentes tápegységekkel, a külső és belső adathálózati kapcsolatot biztosító berendezésekkel együtt kerültek elhelye-1. ábra. Múlt és jelen a T2HUBUDAPEST grid állomáson - a már leselejtezett, asztali házas gépek mellett a ma is használt rackes változatok 1. ábra. Múlt és jelen a T2HU_BUDAzeS^e, , PEST grid állomáson - a már leselejtezett, . ^ .ar vére eme uta asztali házas gépek mellett a ma is használt nl SZint az un' mle raekes változatok ware’ var", az egész rendszert összefogó, vezérlő, arról információt adó, a felhasználókat azonosító és a biztonságot szolgáló szoftveres réteg, amelyet jelenleg a European Grid Infrastructure (EGI) konzorcium fejleszt (2. ábra). Végül természetesen szükség van a tényleges alkalmazásokra, azaz a kísérletek saját fejlesztésű kiértékelő szoftvereire. Az operációs rendszer a Red Hat Enterprise Linux (RHEL) egy speciális változata. Hogyan használja mindezt egy fizikus? A CMS kísérlet példáját alapul véve kövessük nyomon, mi is történik egy T2-es állomáson, így a T2_HU_BUDAPEST-en is. Általános szabály, hogy a külső hálózat túlzott terhelését elkerülendő a programok csak helyi adatokat dolgoznak fel, illetve a kimenetüket is először helyi tárolókra küldik. Az első lépés tehát a szükséges adatok rendelkezésre állásának biztosítása, amit egy külön adatmozgató szoftver-csomag végez, a megfelelő beállítások 3. ábra. A CMS kísérleteket kiszolgáló T2-k rendelkezésre állási rangsora az utóbbi 5 évre integrálva. Budapest az első helyen! CPU (db) diszk (PB) szalag (PB) TD 28 876 27,2 70,5 TI 99 055 78,7 122,4 T2 240 109 108,6 2. ábra. A WLCG egyes rétegei Site availability ranking using CMS_CRrnCAL_FULL 43 B47 hours from 2008-01-01 00:00 2012-1? Io 2012-12-31 23:59 70% 80% 90% A Természet Világa 2013/1. különszáma 93