Természet Világa, 2013 (144. évfolyam, 1-12. szám)
2013 / I. Különszám
Hamar Gergő-Varga Dezső: Megmérjük a láthatatlant 8. ábra. Vastag-GEM fotonhozam térképe a TCPD-ben. Az ábrán minden egyes pont több ezer eseményt tartalmazó mérés eredménye, a sötét foltok a 0,8 ram-es hatszöges rácsban lévő lyukak több ezer eseményt rögzítve megmértük az észlelt fotonszámot s a keletkező lavina nagyságát, melyeket a 8. és 9. ábra mutat. A fotonhozam leopárdszerű mintázatában a sötét területek a lyukaknak felelnek meg; hasonlóan sötétes a lyukaktól egyenlő távolságra lévő pont, ahonnan a kiütött elektron szimmetriaokok miatt a katód felé távozik (s így nem detektáljuk). Az erősítéstérképen kiválóan látszik, hogy minden egyes adott lyukban a lavina mérete független attól, hogy honnan jött az elektron. Ám a különböző lyukak egymástól igen eltérő erősítéseket mutatnak. Látható, hogy ezen mérési módszer alkalmazásával nemcsak a fotondetektáláshoz használandó lyukkiosztás lesz optimalizálható, hanem az TGEM-beli egyedi lyukak viselkedésének, esetleges hibáinak kimutatása Láthattuk, hogy a gáztöltésű detektorok, bár évtizedek óta hűen szolgálják a fizikusokat, a technikai fejlődésnek köszönhetően reneszánszukat élik. Részecskefizikai kísérletek fődetektoraként (pl. ALICE, NAG1) töltött részecskék és fotonok detektálása- 9. ábra. Egy vastag GEM erősítés térképe (a 8. ábrának megfelelő területről) vas meghatározó részei a részecskeazonosításnak. Az egyre bővülő tudásunk és az elrendezések változatossága miatt ma már az alapkutatáson túl alkalmazott fizikai felhasználásokban is megjelennek ezek a detektorok. Hamar Gergő (1983), fizikus (ELTE 2007), a Wigner Fizikai Kutatóközpont fiatal kutatója. Oszlopos tagja a REGARD kutatócsoportnak, valamint aktív tagja a nemzetközi RD 51, ALICE és VHMPID+ HPTD csoportoknak. Fő területe a gáztöltésű detektorok kutatása és fejlesztése, a sokszálas és mikrostruktúrás rendszerek széles körű vizsgálata és alkalmazása, mind alapkutatásban, mind alkalmazott fizikiai területeken. E-mail: hamar.gergo@wigner. mta.hu Varga Dezső (1976), fizikus (PhD: ELTE 2003), az ELTE Fizikai Intézet adjunktusa. Kutatási területe a kísérleti részecskefizika. 2004 és 2006 között a CERN-ben dolgozott az NA 49 kísérletnél, lágy hadronikus kölcsönhatások tulajdonságait vizsgálta. Jelenleg a gáztöltésű részecskedetektorokat fejlesztő magyar REGARD kutatócsoportot vezeti, illetve a CERN RD51, NA61 és ALICE kísérleteiben vesz részt. Témavezetésével 5 MSc, 7 BSc és 3 díjazott TDK dolgozat született. E-mail: dezso.varga@cern.ch Kutatásaikat az OTKA 77815 számú pályázata támogatta Foton hozam térkép Erősítés térkép 7,5 8,0 8,5 9,0 9,5 10,0 X [mm] HAJDÚ CSABA És mi történik a sok petabájtnyi adattal? Az LHC eredményeit szolgáltató berendezéseket három fő csoport alkotja: maga a részecskeütköztető, a nyalábok keresztezési pontjaiban elhelyezett, az ütközések adatait megmérő detektorok, illetve az ún. Worldwide LHC Computing Grid (WLCG), az adatok feldolgozását és kiértékelését végző számítógépes rendszer. Míg az LHC és a detektorok a CERN-ben vannak, a WLCG, amint arra a neve is utal, a világ különböző pontjain van szétosztva. Cikkünk a grid működését mutatja be, külön kitérve az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont csillebérci telephelyén található részére. Az adatok feldolgozását és kiértékelését végző Worldwide JLHC Computing Grid (WLCG) egy olyan négyszintű, X A. hierarchikus rendszer, melynek legfelső szintjén (TO) a kísérletek által szolgáltatott nyers adatok elsődleges rekonstrukciója és tárolása történik. Eddig az egyetlen TO a CERN-ben volt, de ehhez 2013-tól társul a budapesti CERN@WIGNER adatközpont is (/. Hernáth Szabolcs cikkét). A második, TI-es szint 12 állomása a nyers és rekonstruált adatok másolatait, illetve a Monte-Carlo szimulációk eredményeit tá- MIKROVILÁG-2012 92