Tükör, 1970. március-június (7. évfolyam, 14-26. szám)

1970-06-16 / 24. szám

kásár és a 22. Állami Építőipari Vál­lalat. Folyik az építkezés, ám hiába keres­ném a hatalmas üzemi csarnokokat. A hatalmas tartályok és tornyok az isten szabad ege alatt állnak. Az óriási üzem szabadtéri telepítéssel épül, magas szintű automatikával fölszerelve. A termelést hat műszerközpontból irányítják és ellenőrzik, és egyetlen központi diszpécser koordinálja. A nagynyomású autoklávok — a lúggal kevert bauxitból, magas hő­mérsékleten, itt oldják ki az alumí­nium tartalmat — hőmérsékletét, nyomását, keverőinek működését a műszerközpontokban piros és zöld lámpák jelzik. Amíg például a szi­vattyú kifogástalanul működik, a zöld lámpa ég. Ha a szivattyú leáll, piros lámpa gyullad ki. S máris in­díthatják a tartalékszivattyút. A legjobb automatika sem tesz, azonban feleslegessé az embert. Az új timföldgyárnak 800 munkásra lesz szüksége. A törzsgárdát, természete­sen, a régi gyár adja. A szakmai utánpótlásról a helybeli timföldipari szakmunkásképző intézet gondosko­dik. Ez azonban még kevés. Ajka nemcsak gépekben, de munkásokban is „importra” szorul, tehát szeretet­tel várja a különféle szakmunkáso­kat. NEM ÜRES KÉZZEL várja. Minde­nekelőtt 40 órás munkahetet, és szép — valóban szép! — lakást kínál ne­kik. Az új gyárral egyidőben, az új gyár munkásai részére 400 lakás épül. Napfényes, erkélyes, összkom­fortos lakások... Ajka, a nemrég még mesebeli, rút kiskacsa egyre inkább szépséges hattyúvá változik. Ebben a szép ba­konyi városban könnyen el lehet töl­teni a hét két szabadnapját is. Vajon mivel töltik máris a szabad idejüket a timföldgyár munkásai? Nagyot dobbant a szívem, amikor meghallottam, hogy a gyári horgász­egyesületnek 300 tagja van. Érthető is, a dombokon túl ott ring valahol a Balaton. Zánkán van a horgász­­tanya, Balatonvilágoson az üdülő, s a tájon szerteszórva, egészen a Som­lyó hegyéig szőlőstelkek várják a tulajdonosokat. A hétvégeken kiürül a város, ki autóval, ki gyalog indul pihenni. A turistaszakosztálynak 70 tagja és egy országos bajnoka van. Arató János, a tájékozódás sportjá­nak országos bajnoka. Sokan pedig vadásznának, ha lenne vadásztársaság. Mert valaha volt ez is, de egyesült a pápaiakkal. Azóta Ajka mostohagyerek. Tolmácsolom a kérésüket: Ajka önálló vadásztársa­ságot szeretne alakítani. Máris lenne 50 jelentkező, s vadászterület is len­ne bőven. Erről beszélgetünk a vörösiszap­ülepítő tartályok között. A kör ala­kú tartály még üres, a tetőn a laka­tosok kalapálnak. Mintha az ég zen­gene. A kovasavtalanító és kikeverő tar­tályok didergő dinoszauruszokként bújnak össze. A legmagasabb torony 34 méter. De a Mostostal-daru még nála is magasabb. Ez építi föl a tor­nyokat a földön összehegesztett acél­gyűrűkből. Egy-egy gyűrű súlya 10— 15 tonna ... A torony alatt Ajkai László, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat főszerelője áll. Nemrég érkezett Isztambulból... Növényolajgyárat szerelt a Boszpo­rusz partján. S miközben a hegesz­tők egy újabb gyűrűt szerelnek ösz­­sze, Ajkai László a török kávéról és a török lányokról mesél. — S nem dől majd össze? — muta­tok föl a kikeverő tartályra. A kérdést tréfának szántam, de ő komolyan válaszolt. — Mi nemcsak építünk itt, üzemel­tetni is mi fogjuk a gyárat. Már csak ezért is mindennek jól kell működ­nie. MOLNÁR AURÉL Két főszerelő a Gyár- és Gépszerelő Vállalattól. Baloldalt Ajkai László, riportunk szereplője - Humanizmus? Van még ilyen? - teszi fel a kérdést kissé patetikusan az öreg korára divatba jött burzsoá filozófus, Herbert Marcuse. Humanizmus és My Lai. Humanizmus és a semleges Kambodzsa könyörtelen lerohanása. Humanizmus és fasiszta diktatúra Athénben. Humanizmus és 25 millió amerikai néger kíméletlen elnyomása. Humanizmus... de talán nem is kell folytatni. A tények sajnos túlságosan jól ismertek, túlságosan sokat elárul­nak. ..Az imperializmus szülötte a fasizmus, a politikai terror és a haláltáborok rend­szere. Az imperializmus mindenütt, ahol teheti, támadást indít a demokratikus jogok és a szabadságjogok ellen, belegázol az emberi méltóságba, szítja a fajgyűlöletet.” Egy évvel ezelőtt fogalmazódtak ezek a sorok, Moszkvában, a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán. Itt fogadták el azt a dokumentumot, amely megjelölte e pártok további harci útját, tevékenységét. * Mi történt egy esztendő alatt? Sok is, kevés is. Sok abban az értelemben, hogy örvendetesen erősödött a nemzetközi kommunista mozgalomban az egység irányzat, szélesedett - éppen a moszkvai felhívás nyomán - az antiimperialis­­ta harc bázisa. A világközvélemény még soha nem foglalt el olyan egységes álláspontot az amerikai imperializmussal szemben, a nixoni háborús politiká­val szemben, mint napjainkban. Érlelődnek a feltételei egy európai biztonsági értekezletnek, amelynek valódi összehívása ugyan még távoli perspektívának tűnik, de egy esztendő óta mégis több történt, mint az elmúlt húsz esztendő­ben bármikor. Haladó rendszerek szilárdították meg hatalmukat, a többi kö­zött Szudánban, Líbiában. Egy évvel korábban is komoly veszélyt jelentett a kommunista mozgalomban az egységbontó tendencia, a szakadárság, az eszmei megosztottság. Nos, az azóta eltelt idő - anélkül, hogy lebecsülnénk e veszélyek potenciális súlyát, jelentőségét - e téren is felmutat eredményeket. Kétségkívül megszilárdult az ideológiai egység, erősödött a harc a szélsőséges tendenciák ellen, a jobbol­dali és „bal"-oldali elhajlások ellen. Minden eddiginél jobban lelepleződött a Kínai Kommunista Párt mostani vezetőinek káros tevékenysége, akik a marxizmus-leninizmust a maoizmussal akarják felcserélni, amely zászlajára tűzte a kalandorságot, a szovjetellenességet, a kispolgári álradikalizmust, s nem utolsósorban a kínai egyeduralmat a nemzetközi munkásmozgalomban. Van sajnos a mérleg serpenyőjében sok negatív, sőt veszélyes vonás. Itt min­denekelőtt az Egyesült Államok újabb agressziójáról van szó, amellyel szinte kizárttá tette az indokínai béke közeli kilátásait. Nem sok jóval kecsegtet a közel-keleti helyzet sem.­­ Moszkvában 75 párt képviselői vették beható vizsgálat alá a kommunista moz­galom, a világ sorsdöntő problémáit. Természetszerűen hosszú időre szólóan szabták meg a feladatokat, a cselekvés irányát. Azonban egy év távlatából is megítélhetjük: helyzetértékelésük szinte pontról pontra helyesnek, időt állónak bizonyult. Helyes volt meghirdetni az összes antiimperialista erők akcióegysé­gét, mélyrehatóan elemezni, feltárni a mai imperializmus lényegét, helyzetét, s ezzel is segíteni a néptömegek harcát, állásfoglalását. A moszkvai dokumen­tum szögezte le azt a mindennapi életben bebizonyosodott igazságot, hogy a szocialista világrendszer jelenti az antiimperialista harc döntő erejét, hogy a kommunista és munkáspártok tömörítése minden imperialistaellenes erő egye­sítésének legfontosabb tényezője. Közismert, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt — a többi párt megtisztelő bizalmából — tevékeny részt vállalt a moszkvai tanácskozás előkészítésében. Pártunk nemcsak helyesli az ott hozott történelmi jelentőségű megállapításo­kat, de azoknak szellemében végzi egész tevékenységét. Marcuse professzor a nyugaton kihalt humanizmus miatt kesereg. A moszkvai értekezlet a kesergés helyett cselekvést hirdet a szocializmus, az internacio­nalizmus, az élő humanizmus szellemében. BÁCSKAI LÁSZLÓ A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásán részt vett küldöttek megkoszorúzzák Moszkvában a Lenin-mauzóleumot

Next