Új Tükör, 1977. január-március (14. évolyam, 1-13. szám)

1977-03-20 / 12. szám

A VONAL Brazil népmese Valamikor régen nem lé­tezett a Hold, és nem volt éjszaka sem. A világ fö­lött a Nagy Kígyó uralko­dott, aki nem istenhez, ha­nem földi emberhez adta a lányát feleségül. A Nagy Folyó partján, egy kuny­hóban lakott a Nagy Kí­gyó lánya férjével, és nap­hosszat csak az eget nézte. Megkérdezte egyszer a férje: — Mire vársz? Azt felelte: — Az éjszakát vá­rom, ami nem jön el. A Holdat szeretném látni. — Nincs éjszaka — felelte erre a férfi. — Csak nap­pal van. Ekkor megsúgta férjének a titkot a Nagy Kígyó lánya: — Van éj­szaka, de a Nagy Kígyó egy kókuszdióba zárta.­­ És kérve kérte férjét, szerez­ze meg a kókuszdiót. Az ember, három fivérét hív­ta segítségül, s átkeltek a Nagy Folyón. A folyó túl­só partján kikötötték a csónakot és addig mentek, míg a Nagy Kígyó palotá­jához nem értek. Illendően köszöntötték a Nagy Kí­gyót, és kérték, adja ne­kik a kókuszdiót, hadd le­gyen éjszaka, hadd lássák mind a Holdat és a felhő­ket, amelyek finom fáty­laikkal fényesítgetik a Hold arcát. Nekik is adta a Nagy Kígyó a kókusz­diót, de a lelkükre kötötte, hogy csak az ő lánya nyit­hatja ki. Visszaeveztek a folyón. A Nagy Kígyó lányának fér­je evezett, három fivére pedig kézről kézre ado­gatta a kókuszdiót, a fü­lükhöz emelték, s találgat­ták, mi lehet az a különös brekegés és cirpelés, ami a dióból hallatszik. A partra érve tüzet gyújtot­tak, a tűz megolvasztotta a kókuszdió gyantaburkát, a dió megrepedt, s egy nagy fekete árny bújt elő belőle. Köpenyéből breke­gő békák és cirpelő tücs­kök ugráltak szerteszét. A nagy, fekete árny elnyelte a Napot. A Nagy Kígyó lánya rög­tön megértette, mi tör­tént : a férfiak fényes nap­pal kiengedték az éjsza­kát. Most már rendbe kel­lett hozni ezt az össze­vissza világot. Szét kellett választani a nappalt és az éjszakát. Fogott egy gom­bolyag barna fonalat, és azt mondta: — Legyen be­lőled fogolymadár! Vala­hányszor énekelsz, jöjjön el az este! — Aztán színes fonalakat vett elő, és azt mondta: — Legyen belő­letek kakas. Ha énekelsz, jöjjön el a nappal! A három kíváncsi fivért pedig majmokká változ­tatta. Arcuk fekete lett, akár az éjszaka. DOBOS ÉVA feldolgozása Amaya Clunes rajza GALAMBOSI LÁSZLÓ KÚT A kútásó kutat­ás. Hideg lesz a vízi­ ház. Lakik benne kő és árnyék, vízen ringó derengés, kútkáváig ágaskodó hosszú lábú lebegés. VONAL: pontok egymásutánja TÖRTÉNELEM: tettek egymásutánja Pontok alkotják a Vonalat Emberek alkotják a Történelmet irta: Beatríz Doumerc Rajzolta: Alex Barnes Spanyolból fordította Sim­or András CSALÁNSÁTOR Elöl megy az ostoba. Szityeg-szutyog bocskora. Ostobább a háta mögött bocskortalan lityeg-lötyög. Keresnek még ostobábbat, aki csalánból szőtt sátrat. Csalánból szőtt csalánsátor hemzseg a sok ostobától. □ 39

Next