Új Tükör, 1979. július-szeptember (16. évfolyam, 26-39. szám)
1979-07-08 / 27. szám
vitézt, szürke paripájára felülőleg, bal lábával kengyelbe lépve, jobbal földön állva, bal kezével a paripa kantárját és nyerge kápáját megfogva, jobbjával pedig kivont kardját — melynek végén egy véres török fő látszott, függőlegesen emelve — ábrázolt. Mellyet kérdésünkre úgy magyarázott, hogy ez volna címere famíliájának azon armális levél szerint, mellyet néhai ősatyja, Csokonai Demeter nyert Maximilián királytól.” Ez a leírás csupán abban egyezik a rajzban fennmaradt címerrel, hogy mind a kettőben szerepel szablyára tűzött török fej. Viszont mind a kettő egyeztethető nagyjából azzal a leírással, ami Csokonai Demeter vitéz tetteiről fennmaradt, s Budai Ferenc életrajzgyűjteményében, a Polgári Lexikonban így olvasható, Török Ferenc neve alatt: „... a maga egyik hadnagyát, Csokonay Demetert elküldötte volt (Török) Ferenc a táborból (Várpalota mellől) egynéhányat magával, hogy kémlelje meg a törökök mozgását. Éppen mikor legjobban állana a beszéd az urak (katonai vezetők) közt, akkor érkezik elő Csokonay egy török fogollyal, aki azt állította, hogy Veszprémből kétszáz török mostanában kiment, és csak kevesen maradtak otthon. Maga pedig Csokonay azt mondotta, hogy mikor őt a veszprémi törökök meglátták, őreá sütöttek egy-egy ágyút, és abban a pillanatban a vár falának egy része nagy ropogással a mélységbe zuhant”. Csokonay Demeter híradása alapján el is foglalták a magyarok Veszprémet. Lehetséges, hogy mindkét címer — az is, amelyet Csokonai József belefestett kéziratos kötetébe és az is, amelyet Gaál László Csurgón látott — ennek a történetnek nyomán alakult ki. De nem szükséges, hogy családi kitalálásnak, naiv nagyzolásnak minősítsük a két címerrajzot. Csokonai egyik életrajzírója, Tápay Szabó László más magyarázatot ad a törökfejes címeresről. Csokonai József édesanyja Angyal Zsuzsánna volt. A Nógrád megyei Angyal családnak pedig igen hasonló volt a címere: „Egy lovas vitéz, aki kardot tart egy kezében, másikban zászlót és kantárt. A vért sisakja fölött férfikar kard végén török fejet mutat.” Heraldikai vizsgálatot érdemelne, hogy Csokonai József címerrajzának felső része ketté ágazik: bal oldalán törökfejes vitéz van, jobb oldalán nyíllal átlőtt szarvas. Ilyen kettős címereket esküvőre csináltattak egykor a nemes családok. Lehet, hogy a címerbeli szarvas új nyomokra vezetheti a Csokonai család múltjának kutatóit. Mégsem vehette egészen komolyan Ha számon tartotta is Csokonai ezt a címeres családi hagyományt, mégsem vehette egészen komolyan. Egy pajkos versében ezt írta: Ha a kétfejű sas rettentő erere Számába lágy szívem íródni nem mere, Hadd legyek egy nyájast tábornak embere, Amelynek kétfejű galamb a címere. Ezt a tréfát viszont annyira komolyan vette, hogy készíttetett egy pecsétnyomót galambbal — ha nem is kétfejűvel. Hamar Lászlónak 1871-ben, Debrecenben kiadott antológiája, a Csokonai emlény ezzel a jegyzettel közli Csokonainak Papszász Józsefhez írt levelét: „Megemlítjük itt..., hogy e levél Csokonainak költői pecsétjével volt ellátva, mely hosszas körben koszorúba foglalt lantot s tetején csillagon álló galambot ábrázol.” Huszonnégy évvel ezelőtt — 1955. január 7-én — a Magyar Nemzetben adtam közre egy cikket Csokonai költői címeréről. Illusztrációként bemutattam a pecsétnyomó rajzát, eredeti spanyolviasz lenyomat alapján. De nem a Papszász Józsefnek szóló levél pecsétjéről készült a rajz. Ennek a levélnek eredeti példánya nem került annak idején közgyűjteménybe, s már régen nem található. De nem található meg ma már a galambos-lantos pecsétlenyomatnak ép példánya a kézirattárakban őrzött Csokonai-leveleken sem. Csak szomorú töredékek jelzik, hogy volt ilyen pecsét. Csináltatott, használt Csokonai egy másik pecsétnyomót is, a fennmaradt levelek pecsétjeinek tanúsága szerint. Ezen a pecséten csak egy zömök kis lant ábrázolata volt. Szerencsére még fellelhető egy ép lenyomata az Országos Széchényi Könyvtár Kézirattárában, Nagy Gáborhoz írt leveleinek egyikén. Sajnos, nem jegyeztem föl annak idején, hogy kihez szóló, mikor kelt levélről közöltem akkor a galambos címerrajzot. Nagyon örülnék, ha kiderülne, hogy tévedtem most, és mindkét pecsétnyomónak van még ép lenyomata. Jó volna a fennmaradt pecsétről — és a netalán még fellelhető másikról — szakszerű másolatot készíteni, maradandóbb anyagból. Sőt, a pecsétnyomót is rekonstruálni kellene. VARGHA BALÁZS Belső címlapképek Csokonai József receptkönyvéből 11 MÖNICH LÁSZLÓ REPRODUKCIÓS Bejegyzések Csokonai József receptkönyvében, Mihály „fiacskája” betegségeiről