Új Tükör, 1988. október-december (25. évfolyam, 40-52. szám)
1988-12-04 / 49. szám
Economist MIT TUDNAK AZ AMERIKAIAK A VILÁGRÓL? A Gallup Intézet felmérése szerint nem sokat. Négy közül három nem tudja megmutatni a Perzsa-öblöt a térképen, kettő közül egy a Csendes-óceánt, s csak minden másodiknak van fogalma arról, merre van Afrika. A megkérdezettek egynegyede egyetlen európai országot sem tudott megnevezni, s ami még ennél is meglepőbb, a vallatóra fogottaknak csak a fele bökött rá egyből New York állam helyére a térképen, tizennégy százalékuk viszont még a saját hazáját sem találta meg a földabroszon. Igaz, az angolok, sőt a mexikóiak, kanadaiak, franciák sem dicsekedhetnek nagyobb tájékozottsággal. A kérdezők által megnevezett tizennégy országból és két folyóból csak kilencet tudtak megjelölni a térképen. A „topográfiai versenyben” a svédek és a nyugatnémetek bizonyultak a legjobbaknak tizenegy pontos eredménnyel. Ami az amerikaiakat illeti, kiderült, hogy leginkább a 18—24 évesek állnak hadilábon a tudománnyal. Az ok meglehetősen egyszerű: jó részük sohasem tanult földrajzot. A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő National Geographic Society a szomorú tapasztalaton okulva elhatározta, hogy a Lucas Filmstúdióval és az Apple Computerrel összefogva megkeresi a módját, hogyan tehetnék vonzóbbá, érdekesebbé a nagyközönség számára a földrajztudományt. Azt is elhatározták, hogy megküldik az USA harmincötezer iskolájának legújabb történelmi atlaszuk példányait. A Föld kerek — magyarázza tanítványainak a pedagógus □EXPRESS ALAIN DELON A KÉPERNYŐN A cannes-i fesztivál legforróbb óráira emlékeztetett a helyszín, ahol a tévé stábja a Mozi című filmet forgatta. Újságírók, operatőrök, fotósok és bámészkodók népes hada leste-figyelte a francia magántévé első hatórás, négyrészes játékfilmjének forgatását. A kivételes érdeklődést és izgalmat Alain Delon jelenléte váltotta ki a stábból és a nézők seregéből, aki most vállalta el először tévéfilm főszerepét. A szuperprodukciókhoz méltó költségvetéssel, huszonnyolc művész részvételével készített filmet Philippe Lefébvre rendezte, női főszerepeit Edwige Feuillére és Ingrid Held alakítják. Delon egy sztárt jelenít meg, akinek édesanyja egy, a megszállásról készített film révén rossz hírbe keveredett, s fia minden igyekezetével azon van, hogy anyjának múltját, nevét rehabilitálja. Képünk jelenet a filmből (Alain Delon és Edwige Feuillére), KÜROSZ BABILÓNIÁBAN Óriási sikert aratott a savonai zenei fesztiválon Rossini Kürosz Babilóniában című fiatalkori operájának felújítása. A művet Ferrarában mutatták be 1812-ben, és akkorát bukott, hogy 176 esztendőt kellett várni felújítására. A bibliai és történelmi elemekből építkező történet azt beszéli el, hogyan vetette fogságra a gonosz Baltazár Kürosz perzsa királyt egész háznépével. A jó Kürosz azonban isteni csoda folytán megmenekült a fogságból, majd legyőzte Baltazárt, akinek birodalma is összeomlott. A jó tehát az isteni kegyelem segítségével győzedelmeskedett a gonosz fölött. Ez volt a XVIII. századi színműirodalom dramaturgiájának lényege, s ez ebben a műben is érvényesült. Az operának érdekessége, hogy herészek már nem játszanak benne, a szerepek jelentős részét nők éneklik, így például Kürosz neje szoprán. A mű egyébként Rossini életművében a ritkább komoly, történeti tárgyú operák sorába tartozik, zenéje azonban épp oly szikrázó, játékos, dallamos, mint a többié. l'Unitá GioacchinoRossini dolgozószobájában (korabeli E stern INTENZÍV OSZTÁLY A FÓKAÁRVAHÁZBAN Úgy látszott, nem volt hiábavaló az állatvédők harca: megtiltották a fókavadászatot, s így gyarapodásnak indult ez úszólábú tengeri ragadozók korábban alaposan megcsappant népessége. A tavasszal azonban újabb veszedelem tört a hideg sarki vizek lakóira. Naponta érkeztek a hírek, jelentések arról, hogy a fókák százai hullanak el valamilyen titokzatos betegség következtében. Az eredetileg az elárvult fókák felnevelésére létesített pieterburni központ egy részét sebtiben a megbetegedett állatok gyógyítására és a szervezetüket pusztító kór tanulmányozására szolgáló intenzív osztállyá alakították át. Az orvosok azonban egyelőre tehetetlenek a fertőzőnek tűnő betegséggel szemben, mert nem sikerült azonosítani kórokozóit. Kétségbeesetten küzdenek a klinikára került apatikus, étvágytalan állatok életéért, de ma még csak a tünetek kezelésére képesek, így aztán százharminc ápoltjuk közül már csak harminc él, s ezek megmentésére is kevés a remény. Pedig a klinikán elpusztultak csak egy töredékét képviselik a tengerben eddig elhullott 8600 fókának. A hollandiai pieterburni kutatóközpontot eredetileg az árvaságra jutott fókák fölnevelésére alapították □ 41