Új Tükör, 1988. október-december (25. évfolyam, 40-52. szám)

1988-12-04 / 49. szám

Economist MIT TUDNAK AZ AMERIKAIAK A VILÁGRÓL? A Gallup Intézet felmérése szerint­ nem sokat. Négy közül három nem tudja megmutatni a Perzsa-öblöt a térképen, kettő közül egy a Csendes-óceánt, s csak minden másodiknak van fogalma arról, merre van Afrika. A megkérdezet­tek egynegyede egyetlen európai orszá­got sem tudott megnevezni, s ami még ennél is meglepőbb, a vallatóra fogot­taknak csak a fele bökött rá egyből New York állam helyére a térképen, tizennégy százalékuk viszont még a sa­ját hazáját sem találta meg a föld­­abroszon. Igaz, az angolok, sőt a mexikóiak, kanadaiak, franciák sem dicsekedhet­nek nagyobb tájékozottsággal. A kérde­zők által megnevezett tizennégy ország­ból és két folyóból csak kilencet tud­tak megjelölni a térképen. A „to­pográfiai versenyben” a svédek és a nyugatnémetek bizonyultak a legjob­baknak tizenegy pontos eredménnyel. Ami az amerikaiakat illeti, kiderült, hogy leginkább a 18—24 évesek állnak hadilábon a tudománnyal. Az ok meg­lehetősen egyszerű: jó részük sohasem tanult földrajzot. A fennállásának 100. évfordulóját ünneplő National Geographic Society a szomorú tapasztalaton okulva elhatá­rozta, hogy a Lucas Filmstúdióval és az Apple Computerrel összefogva meg­keresi a módját, hogyan tehetnék von­zóbbá, érdekesebbé a nagyközönség számára a földrajztudományt. Azt is el­határozták, hogy megküldik az USA harmincötezer iskolájának legújabb tör­ténelmi atlaszuk példányait. A Föld kerek — magyarázza tanítványai­nak a pedagógus □EXPRESS ALAIN DELON A KÉPERNYŐN A cannes-i fesztivál legforróbb óráira emlékeztetett a helyszín, ahol a tévé stábja a Mozi című filmet forgatta. Újságírók, operatőrök, fotósok és bá­mészkodók népes hada leste-figyelte a francia magántévé első hatórás, négyrészes játékfilmjének forgatását. A kivételes érdeklődést és izgalmat Alain Delon jelenléte váltotta ki a stáb­ból és a nézők seregéből, aki most vál­lalta el először tévéfilm főszerepét. A szuperprodukciókhoz méltó költség­­vetéssel, huszonnyolc művész részvéte­lével készített filmet Philippe Lefébvre rendezte, női főszerepeit Edwige Feuil­­lére és Ingrid Held alakítják. Delon egy sztárt jelenít meg, akinek édesanyja egy, a megszállásról készített film révén rossz hírbe keveredett, s fia minden igyekezetével azon van, hogy anyjának múltját, nevét rehabilitálja. Képünk jele­net a filmből (Alain Delon és Edwige Feuillére), KÜROSZ BABILÓNIÁBAN Óriási sikert aratott a savonai zenei fesztiválon Rossini Kürosz Babilóniá­ban című fiatalkori operájának felújí­tása. A művet Ferrarában mutatták be 1812-ben, és akkorát bukott, hogy 176 esztendőt kellett várni felújítására. A bibliai és történelmi elemekből építkező történet azt beszéli el, hogyan vetette fogságra a gonosz Baltazár Kürosz perzsa királyt egész háznépével. A jó Kürosz azonban isteni csoda foly­tán megmenekült a fogságból, majd legyőzte Baltazárt, akinek birodalma is összeomlott. A jó tehát az isteni kegye­lem segítségével győzedelmeskedett a gonosz fölött. Ez volt a XVIII. századi színműirodalom dramaturgiájának lé­nyege, s ez ebben a műben is érvé­nyesült. Az operának érdekessége, hogy he­részek már nem játszanak benne, a szerepek jelentős részét nők éneklik, így például Kürosz neje szoprán. A mű egyébként Rossini életművében a ritkább komoly, történeti tárgyú ope­rák sorába tartozik, zenéje azonban épp oly szikrázó, játékos, dallamos, mint a többié. l'Unitá Gioacchino­­Rossini dolgozószobájában (korabeli E­ stern INTENZÍV OSZTÁLY A FÓKAÁRVAHÁZBAN Úgy látszott, nem volt hiábavaló az állatvédők harca: megtiltották a fóka­vadászatot, s így gyarapodásnak indult ez úszólábú tengeri ragadozók koráb­ban alaposan megcsappant népessége. A tavasszal azonban újabb veszedelem tört a hideg sarki vizek lakóira. Napon­ta érkeztek a hírek, jelentések arról, hogy a fókák százai hullanak el vala­milyen titokzatos betegség következté­ben. Az eredetileg az elárvult fókák felnevelésére létesített pieterburni köz­pont egy részét sebtiben a megbetege­dett állatok gyógyítására és a szerveze­tüket pusztító kór tanulmányozására szolgáló intenzív osztállyá alakították át. Az orvosok azonban egyelőre tehe­tetlenek a fertőzőnek tűnő betegséggel szemben, mert nem sikerült azonosítani kórokozóit. Kétségbeesetten küzdenek a klinikára került apatikus, étvágytalan állatok életéért, de ma még csak a tü­netek kezelésére képesek, így aztán százharminc ápoltjuk közül már csak harminc él, s ezek megmentésére is ke­vés a remény. Pedig a klinikán elpusztultak csak egy töredékét képviselik a tengerben eddig elhullott 8600 fókának. A hollandiai pieterburni kutatóközpon­tot eredetileg az árvaságra jutott fókák fölnevelésére alapították □ 41

Next