Új Magyar Muzeum 3/1 (1853)
Irodalom és nyelv - Révész Imre: A magyar helynevek nyelvészeti tekintetben
80 RÉVÉSZ IMRE. azon határokról is, melyekre csekély egyéniismeretségem vagy öszveköttetéseim kiterjedtek, kevés hián kétezer oly helynevet gyűjtöttem ez ideig öszve, melyek közöl egy sincs még, az általam e folyóiratban közlötteken kívül, kiadva; s egy sincs, mely egy vagy más tekintetben nyelvészeti nevezetességgel ne bírna, miután a mindenki által érthető, vagy semmi nyelvtani érdekkel nem bíró helyneveket gyűjteményembe fel sem vettem. Ha a két magyar hazabeli helységeknek csak egy negyedrészét veszszük is magyaroknak, és ha egyre-másra minden magyar határra csak öt öszveszedendő helynevet teszünk is , mégis mintegy húszezerre menne a két magyar hazában mindöszre azoknak száma. Amin legkevésbbé sem csudálkozhatik az, ki eszébe veszi, hogy nemzetünk eleitől fogva pásztorkodó és földmívelő nép lévén , élete és tartózkodása nem annyira falak között, mint a szabad természetnek kebelén folyván el : nem csuda, ha a határban minden legkisebb pontot és zugot folytonosan ismert, azoknak külön neveket adott, és századokon keresztül híven megőrzötte őket. Szent István királyunk néhány elsőbb oklevelében név, az 1001. 1006. 1009. 1015. 1019. 1024. 1025. 1036 évi eltekben, melyekben különbféle zárdákat alapít és lát el adományokkal, több mint 270 külön magyar helynév jő elő, és így jóval több magyar szó, mint a mennyiből legrégibb nyelvemlékeink, az ösmeretes halotti beszéd és könyörgés, alkotvák. És midőn emezeknek értelmezésével eleitől fogva annyi tudós elme fáradozott, nem vala senki sem, legalább tudtommal, ki ama jóval régibb és számosabb magyar helynevek nyelvészeti kellő értelmezésére és méltatására figyelmét fordította volna, holott azt ezek, mint szinte a külön öszveszedést és kiadást is, minden egyéb helynevekkel együtt nagyon megérdemlették volna. A természet és lélek örök törvényeire alapított igazság ugyanis az, mit De Brosses CTraité de la formation mechanique des langues et des principes physiques de 1’ étymologie. Paris, 1765. Tom. I. p. 276) miként a személy úgy a helynevekről is mond , így szólván : „Mind azon szavaknak, melyek a személyek (és helyek) tulajdon neveit alkotják, bármely nyelvben is, szintúgy mint a tárgyneveknek, bizonyos eredetek, határozott jelentések s igaz etymologiájok van. Szintúgy mint egyéb szavak, nem ok nélkül adattak ezek az illető személyeknek vagy helyeknek, sem puszta találomra nem gyártattak, csupán azért, hogy az ember valami értelem nélküli