Új Magyar Muzeum 3/2 (1853)
Irodalom, nyelv és művészet - Mátray G.: A' magyar népdalok kitűnőbb sajátságairól zenei tekintetben
MÁTRAY G.: A’ MAGYAR NÉPDALOK’ KITŰNŐBB SAJÁTSÁGAIRÓL. 27 Ádám „De mit töröm fejemet“ kezdetű dalát alkalmazás — majd ismét „Nincs megyénkben szebb leányka Örzsikénél“ czímű dal, amaz ismeretes „Hol lakik kend komám asszony? Keresztúrban“ kezdetű dallamra 2).— A’közelebbi két utolsó évtizedben Bartay Endre 1833-ban, későbben Szerdahelyi, Egressy Benjámin, Fogarassy és Travnyik , Füredi Mihály ’s Bognár Ignácz több más névtelennekkel együtt dicséretesen folytatók Csokonai és Verseghy’ megkezdett művét. Legtöbbet tett azonban a színpad. — Már 1812-ben Balogh István és Görög István, a’ pesti magyar színésztársaság’ tagjai, Cserni György és Angyal Bandi czímű színműveikben magyar népdalokat is kezdtek használni, mellyeket a’ közönség kedvesen fogadott. De fájdalom! a’ magyar színművészetnek nem sokára vándorbotot kelle ragadni, ’s Pestről távozni, s így e’ kezdet csak kezdet maradhatott. Fővárosunkban a’ magyar színművészet csak mostoha gyermek volt mind addig, míg némelly buzgó ’s örök hálánkat lekötelezett hazafiak’ erélyessége a’ hon’ szívében állandó saját templomot emelt neki. Ekkor kezdhete csak igazán saját ereje’kifejlesztéséhez ,s e’ kedvező alkalom’ megnyíltának mindjárt első évében (1837.) Munkácsy János Garabonciás Diákjával megkezdvén az eredeti magyar népszínművek’ sorát, az ezekbe iktatott magyar népdalok’ a’ míveltebb osztálybeliek, kivált a' nőnem’ ismeretébe jutottak, magyarok és németek’ tetszését egyaránt megnyerték , s nem sok időre a' budai, pozsonyi, jelenleg pedig bécsi német színpadokon is zengenek. A’ korán elhunyt Egressy Benjámin, nemzeti színházunk’ munkás és szorgalmas tagja, egyike volt azoknak, kik a’ népszínművekben népdalaink’ használatát leginkább eszközlék. Ő többeknek zenéjét maga szerzé; más régibbek alá alkalmasabb szöveget készítő; és mivel csakhamar kedvesek lettek a’ közönség előtt, a’ pesti műárusok kaptak rajtok, ’s egymást érték az általok kiadott több rendbeli népdal-füzetek. Egressy’ népdalszellemű dalai nem sokára a’ köznép’ körébe is hatottak. Hallám ez által énekeltetni a’ díj— koszorúzott „Szózat“ dallamát mindjárt megjelente után rövid idő múlva. — „Télen nyáron pusztán az én lakásom“ dalát pedig három jó kedvű ’s egymást átkarolt magyar paraszt ember által 1849 ki julius’ 20-kán délesti órákban Pesten az úri utczán minden tartózkodás nélkül hangosan dúdoltatni hallottuk. Ide járult még egy szerencsés körülmény. Az t. i. hogy nemzeti színházunk jelesebb dalnokai között többen keletkeztek, kik a’ magyar népdalokat nyilvános hangversenyekben épen olly örömest * *) J) Lásd : Magyar Aglája 98. ’s 218. lapon . — cs : A’ magyar hárfásnak stb énekei. I-sö szakasz, 2-ik lapon. *) Lásd : Magyar Aglája a’ 167. ’s 229. lapon.