Új Magyar Múzeum 5/2 (1855)

Történettudományi osztály - Kubinyi Ágoston: Engel János Keresztely levelezésiből I.

70 RUBINYI ÁGOSTON, hatom. Még sok bajom van, gyenge egésségem mellett, azoknak typus alá való elkészítésével, sok a’ kinyomtatásával, elég a’ széllyelküldözé­­sével ; de még is legtöbb a megcensúráztatásával. Mert (kettőnk között maradjon) a Magyar­országi censúrák késedelmesek is , másképpen sem lehet velek megelégednem. Az én Verseim sem a Constitutiót, sem a vallási dolgait sehol sem háborgatják, vagy sértegetik: mindenütt tiszte­lettel jön elő mindenik, sőt, a mint felküldendő Munkámból a Tekinte­tes Úr meg fogja látni, mellettek még néha nagyon is buzgólkodom. Hogy Lyricumjaimban néha egy kitsinyt melegek az expressiók, vagy Satyricumjaimban a’ privatus abususok (mert a’ publicum’ dolgairól soha sem kivánok beszállni) Horatziusi sóval vagynak megszítatva, azt, re­ményiem, a’ Felséges Királyi Censurának az utolsó czélja és vége nem kárhoztatja. Ehez képest, arra instálom a Tekintetes Urat, méltóztassa a Cen­­surát valahogy úgy intézni, hogy minél hamarább eshetne meg; és a­mi sem a Trónusoknak, sem az oltároknak ellene nincsen, nézettetnék a maga Poétái nemében, s nem úgy mint valamely predikátzió. Ne tépnék el a’ Lyrica rózsákat; s ne ráznák le a’ Satyrák’ savát ! — Mihelyt a’ Te­kintetes Úrnak óhajtott válasszát vennem szerentsém lessz, azonnal fel­fogom a’ kézirást küldeni; s Árpádomnak a’ legnagyobb gántsa háritó­­dik el. Ha pedig a’ Tekintetes Úr az Árpád és akkori dolgok’ históriáiban engemet bölts tanátsával, messzeterjedtt esméretivel,’szalám ide tartozó dátumokkal is elősegéllem­ méltóztatna , akkor nem csak engemet, ha­nem az egész Magyarságot örök hálára kötelezné! Nints ez, senkinek olly nagyon a’ hatalmában, mint a’ Tekintetes Úrnak ! A’ legméltóbb tisztelettel vagyok a’ Tekintetes Úrnak alázatos szolgája Csokonai Mi­hály s. k. I. III. Széphalom bei Tokaj den 19. März 1814. Hochwohlgeborner Herr Conseiller nnd Hof-Secretär, Verehrungswürdigster Freund! Unser Freund Hr. Prof. Rumi schreibt mir, dass Sie den ersten und bis jetzt einzigen Theil meiner Magyar Régiségek és Ritkaságok noch nicht erhalten haben. Ich versichere Sie, dass ich das Buch Ihnen schon zweimal geschickt habe, aber ich thue es mit wahrer Freude auch das drittemal, denn gegen zehn Exemplare sind noch immer in meinen Händen. — Mein Freund Paul Szemere, der Dichter und Grammatiker, geht in wenigen Tagen von hier nach Pest zurück , und nimmt das Exemplar sowohl von diesem Werke, als auch von Dayka’s Gedichten mit. — Er wird sie in die Hände des Hr. Prof. v. Schedius ablegen. Ich will Schedius bitten, dass er sie Ihnen mit der ersten sichern Gelegen­heit zuschicken wolle. — Ich habe die bekannten ungrisch verfassten Homilien ans dem XIV. Jahrhundert, welche Sinai für die Bibliothek des Debreziner Collegiums von einem Togatus, als er, Sinai, Bibliothekar

Next