Új Magyar Muzeum 10/2 (1860)
Irodalmi Napló - Irodalom, irodalomtörténet
432 IrODALMI NAPLÓ. Ötvenegy költemény Vörösmarty , Bajza , Kölcsey , Kazinczy, Császár, Lukács Pál, Berzsenyi, Garay, Erdélyi, Petőfi, Eötvös, Kisfaludy Sándor , Virág , Vachott Sándortól. Nem hiányzanak itt sem helyenként némi apróbb szakatlanságok, de egészen hűség s érzeménynyel dolgozott a fordító, s a jobbak közé sorozandó azok között, kik költészetünket a külfölddel ismertetni kívánták. Új átnézés után megérdemelné e füzet a nyomtatást, mert, e nehezen olvasható kőiratban, úgy látszik, csak ismerősei körének szánta azt szerzője, Zuruf. Aus dem Ungrischen des Michael Vörösmarty , vom Prof. Joseph v. Machik. Pest, 1861. 81. 4. 5 kr. A Szózatnak kétségkívül legjobb német fordítása valamenynyi közt. — Irodalomtörténet. — A régi Görög Irodalom Története. Müller K. C. és Donaldson után angolból Bécsi Emil által. Első kötet, Pest, Emich G. tulajdona, 1861. N8r. öszv. 4611. fűzve 3 ff. Kell-e még ma is az irodalomtörténetnek tanulságos , sőt nélkülözhetetlen és gyönyörködtető voltát hirdetni, midőn az, az öszves mívelt világ által a polgári históriával azonegy fokra rangoztatik ? Kell-e emlékezetbe hoznunk , hogy az emberi szellem működésének — a költészet, a bölcsészet, a történetírás terén — fejleményei nem kevésbbé fontosak, mint a társadalmi élet terén ható etnikai és külörős momentumoké ? S kell-e e téren a keresztyén világra nézve épen a görög irodalom története első rangú fontosságát vitatni, miután a keresztyén világ öszves kultúrájának első s legmélyebb alapja , közvetlenül vagy közvetve , kétségkívül a hellén nép mértékadó szellemében van úgy , hogy nincsen tudomány s művészet, melynek organikai fejlődését, a görög irodalom ismerete nélkül, teljesen érteni lehessen. S még is, mely szűk s elégtelen mindaz, mit ez irányban irodalmunk bír! Budai irodalomtörténete óta, mely nem egyéb nevek és címek sorozatánál ; Szvorényié óta , mely csak iskolai rövidlet, csak néhány világtörténelmi munka az (Bajza , Maar, Cantu ford.), mely e tudomány mai állásáról nyújt némi fogalmat , de nagyobb, tárgyát tüzetesen előadó munkánk nincsen. Valódi s mély szükséget pótol tehát a Müller-Ottfried-Donaldson féle munkának irodalmunkba átültetése. A tudományos vizsgálatok jelen állása magasságán áll az, de nem csak az eddig nyert eredmények, hanem saját beható stádium alapján állítja élénkbe , nem az adatnyomozás száraz modorában, hanem a valódi történész művészi alkotásával s eleven lelkes felfogásával, a görög nép szelleme fejleményeit és műveit, azoknak a nemzeti jellemből és történetből organikai kifejtését, s így a nemzeti állapotok, erkölcsök , gondolkodás és érzésseli szükségképein összefüggését tartva folyvást szem előtt, s oly concrét, világos, eleven ecsettel, mely e gazdag ragyogó képet magát is valódi szépművé teszi. Midőn tehát a választást mint a legszerencsésbet üdvözöljük — oly munkára esvén az, mely nem csak tudományosan kielégítő, hanem