Világirodalmi lexikon 19. Kiegészító kötet A-Z (1996)

D - Drašković Vuk - Drenovac Nikola - Drewitz Ingeborg - Droit Michel

lyóiratokban és újságokban publikál a hor­­vát közéletben való tájékozódáshoz mérték­adó cikkeket aktuális kérdésekről. Publi­cisztikai írásaival nemzetközi nevet vívott ki, főleg angol nyelvterületen, ahol az 1993- ban írt Balkanski ekspres (Gállos Orsolya, Balkán Expressz. Képek a délszláv háború­ról, 1995) c. kötete 1994-ben Londonban meg­jelent és méltán nyert el minden lehetséges publicisztikai díjat. E kötete a dolgok mé­lyére látó, élesszemű, kiváló íráskészséggel rendelkező írónőnek mutatja. A balkáni há­borúról szóló riportkönyv minden egyes tör­ténete a háború által deprimált embereket, a nacionalista acsarkodások áldozatait mu­tatja be, megrázó módon, magas színvonalú írásművészettel. Korábbi két regényének önéletrajzi elemekkel átszőtt rendkívül bi­zalmas, már-már túl intim, szinte a testi­séggel átitatott posztmodern, az átlag olva­só számára nehezen követhető oldalai után a riportok meglepnek természetes közvetlen­ségükkel, tömörségükkel.­­ Főbb művei még: Smrtni grijesi feminizma (’A feminizmus halálos bűnei’, riportok, kritikák, 1984); Ho­­logrami strada (’A félelem hologramjai’, reg., 1987); Mramorna koza (’Márványbőr’, reg., 1989); Kako smo prezivjeli komunizam i cak se smijali (’Hogyan éltük át a kommu­nizmust még nevetve is’, esszé, 1992). O Magyarul még: 1 reg.részlet (Rajsli E., ISz, 1991, 9.); 1 cikk (Puszta Dóra, 2000, 1995, 5.). O­­rod.: G. Crnkovic: Smijesna strana komunizma (Republika, 1992, 7-8.). Bugajev Sándor Draskovic [draskovity], Vuk (Medja, 1946. nov. 29.—): szerb politikus, író, újságíró. 1989-ben a Szerb Nemzeti Megújhodási Moz­galom alapító tagja, 1990-ben elnöke volt, s köztársasági elnökjelölt 1991-ben. Az egye­sült szerb demokratikus ellenzék vezető sze­mélyiségeként 1993-ban letartóztatták. Je­lenleg Belgrádban él. Ő íróként 1980-ban jelentkezett. Három kiadást ért meg a Noz (A késő, 1982) c. regénye, mely a hercegovi­nai testvérgyilkos háború témáját dolgozza fel. Drámaisága nemcsak az események leí­rásában, hanem az emberi szellem állapotá­nak mélyreható ábrázolásában rejlik, amely belevész a háborús történések lázálmába, végeredményként azt sugallva, hogy min­den háború testvérgyilkosság.­­ Főbb mű­vei még: Sudija (’A bíró’, reg., 1981); Mold­va 1-11 (’Fohász’, 2 köt., reg., 1985, 1986); Sve moje izdaje. Govori, tekszovi i intervjui 1989-1992 (’Árulásaim. Beszédek, szöve­gek, interjúk 1989-1992’, 1992); Ruski kon­zul (’Az orosz konzul’, reg., 1993); Izabrana dela (Válogatott művek’, 1993). O Magya­rul: A tábornok éjszakája (kéziratrészlet, Túri G., Polisz, 1994, 13.). O írod.: I. Man­­dic: Eticki spor (NIN, 1981, 1609); P. Stepa­­novic: Vuk Draskovic, az író (Túri G., Polisz, 1994, 13.). Bugajev Sándor Drenovac, Nikola O Művei még: Trinaes­­ti apostol (’A tizenharmadik apostol’, ver­sek, 1972); Djaci veseljaci (Vidám diákok’, gyerekversek, 1973); Od oltara do revolu­­cionara (’Az oltártól a forradalmárig’, me­moár, 1975); Zivot tece dalje (’Az élet megy tovább’, vál. versek, 1978); Azil (’Száműze­tés’, versek, 1980); Dobar dán radosti (’Jó napot, öröm’, versek, 1983); Ukus zivota (’Az élet íze’, elb.-ek, 1986); Svedok (’Tanú’, versek, 1989). Bugajev Sándor Drewitz [drevic], Ingeborg (Berlin, 1923. jan. 10.—uo., 1986. nov. 26.); német írónő. Iro­dalomtörténetet és filozófiát tanult. A nyu­gatnémet írószövetség alelnökeként az ér­telmiségi érdekek harcos képviselője volt. O Drámai és prózai műveiben egyaránt nagy társadalmi keresztmetszeteket készített. O Főbb művei: Moses (’Mózesi dráma, 1953); Alle Tore waren bewacht (’Őriztek minden kaput’, dráma, 1955); Die Stadt ohne Brü­cke (A híd nélküli város’, 1955); Die Macht der Hölle (A pokol hatalma’, 1955); Der An­­stoss (A megütközés’, reg., 1958); Das Ka­russell (A körhinta’, reg., 1962); Das Laby­rinth (A labirintus’, hangjáték, 1963); Eine fremde Braut (’Egy idegen menyasszony’, reg., 1968); Oktoberlicht (’Októberi fény”, reg., 1969); Hochhaus (’Toronyház’, reg., 1975). O Magyarul: Jég az Elbán (reg., Gergely Er­zsébet, 1988). O Irod.: T. Haussermann (szerk.), Ingeborg Drewitz (1983). Somogyi György Droit, Michel: A televízióban 1962-től 1974-ig az À propos c. műsor készítője volt. 1972-ben a De Gaulle-ról forgatott Un fran­çais libre (’Egy szabad francia’) c. tévéjáté­káért Edmond Michelet-díjat kapott. 1975- ben Ces années-là (’Azok az évek’) c. készí­tett filmsorozatot, majd 1980-ban a Cela s’appelait l’Empire (’Ezt nevezték a Biroda­lom időszakának’) sorozat tette őt ismertté. R. Huyghe-gel készítették el a nagy sikerű Le XIXe siècle ou la peinture en liberté (A XIX. század, avagy a felszabadult festészet’, 1981) c. filmsorozatot. 1980 óta a Francia Akadémia tagja.­­ További művei: Le Temps des hommes [Az emberek ideje’, reg.; köte­tei: 3. La Ville blanche (A fehér város’, 1973); 4. La Mort du connétable (A főparancsnok halála’, 1976)]; La Rivière de la guerre (A háború folyója’, 1985).­­ Számos riportot.

Next