Világgazdaság, 1969. január (1. évfolyam, 1-21. szám)

1969-01-03 / 1. szám

1969. JANUÁR 3. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, január 2. — A londoni fém­tőzsde raktári készlete a múlt héten a következőképpen alakult az előző hét végéhez képest: A rézkészlet 2350 tonnával 19 075 tonnára növekedett, beérkezett 3500 tonna, kiszállítottak 1150 tonnát. Az ón­készlet 205 tonnával 10 370 tonnára gyarapodott, miután beérkezett 215 és kiszállítottak 10 tonnát. Az ólomkészlet 650 tonnával 14 825 tonnára nőtt. Be­érkezett 675 tonna, kiszállítottak 25 tonnát. A horganykészlet 25 tonnával 5425 tonnára emelkedett. Beérkezett 25, kiszállítás nem volt. Az ezüstkészlet 390 000 unciával 10 900 000 unciára ment fel. A beszállítás 390 000 uncia volt, kiszállítás nem történt. A rézkészletből a huzaltuskó 15 825 és katód 3250 tonna. A horganykészletből magas fokú 4625, GOB 800 tonna. A rézpiac irányzata jól tartott volt és a déli zárásig a huzaltuskó azonnali jegyzése 372, határidős ára 282 fonttal emelkedett. A katód-kontraktusban 3­él, illetve 2 font­­volt az emelkedés. A mér­sékelt keresletben külső ügyletkötések­kel kapcsolatos árbiztosító vásárlás is szerepelt és változatlanul hat a piacra az amerikai kikötői munkások sztrájkja. A fémtőzsdé­k bizottsága január 2-ával megszüntette a HCFR és a tűzi finomí­­tású minőségek hivatalos jegyzését. Ügyleteket azonban továbbra is lehet kötni, s ebben az esetben közzéteszik a hivatalos jegyzést. Az ónpiacon, részben intervenciós jel­legű kereslet hatására erősen tartott irányzat érvényesült. Állítólag jó keres­let mutatkozik a kelet-európai országok részéről. Az ólom iránt csak mérsékelt keres­let mutatkozott, mert az ipar pillanat­nyilag nem vásárol. Ennek következ­tében csak nagyjából tartott volt az irányzat. A horganyárak kezdetben hanyatlot­tak, de később az alacsonyabb szinten tartották őket. Az azonnali ár 17­2 shillinggel, a határidős ár 12*/2 shilling­gel ment feljebb. Ezen a szinten a piac jól felvette a­­kínálatot, amely valószí­nűleg újonnan beérkezett tételekkel kapcsolatban jelentkezett az azonnali pozícióban. Az ezüstárak az amerikai határidős jegyzések irányzatát követve tartottak voltak. Az adásvételi tevékenység azon­ban csekély maradt és a forgalmat csak prolongációs ügyletek duzzasztot­ták fel. A délutáni ülésen a rézárak tovább emelkedtek, miután a piacra változat­lanul hatottak a délelőtt érvényesülő tényezők. A huzaltuskó-kontraktusban 2%, ill. 2 fonttal, a katódok esetében 37-­, ill. 2­4 fonttal emelkedtek tovább a jegyzések. Folytatódott az áremelke­dés az ón piacán is, az azonnali jegyzés 50 fonttal szökött fel. A határidős ár emelkedése 3 font volt. A határidős tételek felárának csökkenése feltehető­leg az utóbbi napokban történt tekin­télyes azonnali vásárlások következmé­nye. Az ólom piacán mérsékelt kereslet hatására tartott irányzat alakult ki. A horgany jegyzései tört értékkel vissza­estek, nagymértékben lecsökkent adás­vételi tevékenység közepette. Az ezüst jegyzéseit 1%—3 pennyvel leszállítot­ták, követve az amerikai határidős irányzatot. Az amerikai ezüstárak ha­nyatlása némileg ösztönözte az eladást Londonban. (Reuter) IRÁNI ALUMÍNIUMGYÁR Irán első alumíniumgyárát Arakban fogják felépíteni, nem pedig Áhwazban, ahogy azt előzőleg bejelentették. Az iráni Iparfejlesztési Hivatal igazgatója szerint a változás oka az Áhwazban uralkodó kedvezőtlen időjárás, az itt gyakran fellépő homokviharok esetleg megzavarták volna a gyárszerelés me­netét. A 46 millió dollár beruházást jelentő gyár az iráni és pakisztáni állam, va­lamint az észak-amerikai Reynolds Alu­mínium Corp. közös vállalkozása. Ter­vezett évi kapacitása 50 000 tonna. Eb­ből a mennyiségből 10 000 tonnát szál­lítanak Pakisztánnak, 35 000 tonnát Iránban használnak fel és 5000 tonnát exportálnak. (Reuter) FRANCIAORSZÁG ACÉL- ÉS NYERSVAS-TERMELÉSE A Reuter párizsi tudósítója jól érte­sült körökre hivatkozva jelenti, hogy az 1968. évi acéltermelést 20 millió tonnára becsülik, szemben az 1967. évi 18 655 000 tonnával. Nyersvasból 1968-ban több mint 16 millió tonnát állítottak elő, 1967-ben pedig 15,7 millió tonnát. AZ IDÉN REKORDRA SZÁMÍTANAK AZ ANGOL ACÉLTERMELÉSBEN London, január 2. — Előreláthatóan az idén még a múlt évinél is nagyobb lesz az acéltermelés Angliában a nagy­mértékű kereslet következtében, elérheti a 27,5 millió tonnát is — mondotta újévi üzenetében Lord Melchett, a Brit Acél­ipari Szövetség elnöke. Már az 1968. évi termelés is közel 8 százalékkal haladta meg az előző évit, idén pedig újabb 6 százalékos emelkedés várható. (Reuter) A LONDONI WOLFRAMÉRC-PIAC London, január 2. — Az elmúlt két hét alatt a wolframérc „oif Európa” ára változatlanul 4,35—4,4772 shilling volt, long tonna egységenként. Minthogy a karácsonyi szünet óta a kereslet nem növekedett, a piac csöndes maradt. (Reuter) AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ACÉLETRMELÉSE New York, január 2. — Az Iron Age című fémipari szaklap legutóbbi acél­piaci kommentárja azt jósolja, hogy az Egyesült Államok acéliparának 1968. évi kiszállításai nagyobbnak bizonyul­nak majd, miint eddig bármikor, kivéve az 1965. évi rekordot. A lap becslése szerint 1968-ban mintegy 92 millió ton­na acélterméket szállítottak ki a gyá­rakból, alig 700 000 tonnával keveseb­bet, mint 1965-ben. A Steel Magazine cikke a termelési eredményekkel foglalkozik, és azt írja, hogy az Egyesült Államok nyersacél­termelése meghaladta a 130 millió ton­nát. Ennél nagyobb eredményt eddig csak kétszer értek el: 1966-ban 134,1 millió, 1965-ben pedig 131,5 millió ton­na volt az USA nyersacél-ter­­elése. Ez a szaklap is­ 92 millió tonnára be­csüli az acélipar szállításait, és meg­jegyzi, hogy ennél nagyobb eredmény elérését az import akadályozta meg. Az 1968. évi acélimportot mintegy 18 mil­lió tonnára becsülik. Martin, a Bethlehem Steel Corp. el­nöke év végi nyilatkozatában azt jósol­ . JUGOSZLÁVIÁBAN FELEMELTÉK A NAPRAFORGÓ FELVÁSÁRLÁSI ÁRÁT Belgrádi tudósítónktól. Az olaj­gyárak ügyviteli szövetsége mázsánként 130 dinárról 144 dinárra emelte a napraforgómag átvételi árát, a 38 százalékon felüli olajtartalom esetén ■minden százalékért további 3,40 dinárt fizet. Az intézkedésre a termelés nagy­fokú visszaessése miatt került sor. Az Újvidéki Mezőgazdasági Kutató Intézet nagy olajtartalmú 42 százalékos magot tenyésztett ki. MAROKKÓ GYÜMÖLCS­­ÉS ZÖLDSÉGEXPORTJA December végéig Marokkó mintegy 100 000 metrikus tonna citrusgyümöl­­csöt exportált — jelenti a Reuter Casa­blancából. A múlt év azonos időszaká­ban a citrusgyümölcs-export 170 000 tonnát tett ki, a csökkenés elsősorban a kedvezőtlen időjárásnak tulajdonít­ható, amely miatt a gyümölcsszedés 4—5 héttel eltolódott. Február végéig Marokkó 190 000 tonna különböző faj­tájú narancsot és más citrusgyümölcsöt óhajt exportálni. 1969-ben 500 ezer font költséggel széles körű értékesítési kam­pányt kezdenek Európában. December végéig 20 000 metrikus tonna sima őszi paradicsomot exportál­tak, téli paradicsomból 14—15 000 tonna került kivitelre és februárban kezdik meg az almaparadicsom exportját, melyből mintegy 8—9000 tonnát remél­nek kiszállítani. Az exportra kerülő burgonya mennyiségét a marokkói Ke­reskedelmi- és Exporthivatal 70—80 000 tonnára becsüli. Megkezdték a spárga szélesebb körű termelését is, ebből két­­három éven belül évi mintegy 70 800 tonnát szeretnének exportálni. FRANCIA BÚZA EGYIPTOMNAK Jól értesült gabonapiaci körök a Reu­ter párizsi jelentése szerint úgy tudják, hogy Franciaország a közelmúltban 432 000 tonna búzát adott el az EAK- nak. E mennyiségből 342 ezer tonnát világpiaci áron, 90 000 tonnát pedig — a Kennedy-fordulóban kötött megálla­podás alapján — ingyen adtak Egyip­tomnak A búzát 1969 január—július között­­ szállítják, a szállítmányok na­gyobb része a tavaszi hónapokra esik. 1969 decemberéig szállítják le azt a 118 000 tonna lisztet is, melynek eladá­sáról most folynak a befejező tárgyalá­sok KENYA TEATERMELÉSE Mombasa, január 2. — McKenzie ke­nyai földművelésügyi miniszter közölte, hogy Kenya 1968-ban mintegy 70 millió libra teát termelt, 10 millió kenyai font értékben. Ez minden eddig termelési re­kordot megdöntött. A miniszter hozzá­tette, hogy a következő 5—10 év alatt a tea minden valószínűség szerint Kenya legértékesebb mezőgazdasági export­cikke lesz, tekintetbe véve nemcsak a deviza­bevételt, hanem a teatermelésben foglalkoztatottak számát is. (Reuter) A VILÁGGAZDASÁG szerkesztőségének új címe: Budapest, V., kerület Dorottya utca 6. — IV. emelet Telefon: 180 — 830 ta, hogy 1969 „igen jó év” lesz az acél­ipar számára, de csak akkor, ha sikerül megoldást találni az egyre növekvő im­port problémájára. Blough, az US Steel Corp. elnöke arra számít, hogy az acélfelhasználó vállalatok fogyasztása 1969-ben na­gyobb lesz az előző évinél, de a növeke­dés üteme lassul, összhangban az ame­rikai gazdaság általános növekedési ütemével. Az amerikai acéltermelésre vonat­kozó legfrissebb hivatalos jelentés, az Amerikai Vas- és Acélipari Intézet heti közleménye szerint december 20-ig 127 603 000 tonna nyersacélt olvasztot­tak be az Egyesült Államok acélgyárai­ban. Ez 3,1 százalékkal több az 1967. év azonos időszakában elért termelés­nél. A december 20-án végződő hét ter­melését a jelentés 2 369 000 tonnában adja meg, ami 0,8 százalékkal több az előző heti eredménynél. Az acélipar termelési indexe ezen a héten 128,2 pontra emelkedett az előző heti 127,2 pontról. Az index bázisa az 1957—1959. évek átlaga. (Reuter) ARANY, DEVIZA A LONDONI ARANYPIAC London, január 2. — Az aranypiaco­kon a múlt év utolsó napjain emelke­dést idéztek elő a közel-keleti feszült­ség újabb kiéleződéséről, különösen a beiruti repülőtér ellen intézett izraeli támadásról szóló jelentések. Az új év első napján azonban megfordult az irányzat. A londoni aranypiacon dél­előtt 10 centtel 41,80 dollárra szállítot­ták le a jegyzést. Ezen a szinten mér­sékelt adásvételi tevékenység bontako­zott ki.. A kereslet egy része állítólag közép-keleti országokból származott. 41,70 és 41,95 dollár közötti árszinten kötöttek ügyleteket. A délutáni árrög­zítésnél változatlanul 41,80 dollár ma­radt a jegyzés. A devizapiacon a font árfolyama gyengült. Ebben közrejátszhatott az angol devizatartalék apadásáról kiadott jelentés. A továbbiakban némileg ja­vult az angol valuta iránti kereslet és záráskor 2,3843 dollárral jegyezték a legutóbbi 2,3853 dollárral szemben. A nyugat-európai valuták többsége némi ingadozás után gyengült a fonthoz ké­pest. Ez különösen a svájci frankra vo­natkozik. A font jegyzése 10,2750 svájci frankra javult az előző napi 10,2575 frankról. (Reuter) GÖRÖGORSZÁG OLÍVAOLAJ-TERMELÉSE A Reuter athéni jelentése szerint 1968-ban Görögországban 155 000 met­rikus tonna olívaolajat termeltek az 1967. évi 194 ezer tonnával szemben. 1968 január—december 15 között Gö­rögország 30 743 metrikus tonna olíva­olajat exportált — a múlt év azonos idő­szakában 22 610 tonnát. Lapzártakor érkezett a CUKORJEGY KUBÁBAN Fidel Castro kubai miniszterelnök be­jelentette, hogy péntektől kezdve beve­zetik a cukorjegyet. A miniszterelnök a gyűlésen megkérdezte a résztvevőket, helyeslik-e a cukor adagolását, amely­nek igen nagy gazdasági előnye lenne az ország számára. Kuba export­bevé­teleinek 80 százaléka származik a cu­korból. A tömeg helyeslő kiáltásaira Fidel Castro bejelentette, hogy január 3-án életbe lép a cukor adagolása. Ku­bában már korábban is előfordult, rossz termés után, hogy cukorjegyet vezettek be. (Reuter) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Drágulnak a húsipari termékek Nyugat-Németországban? A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet újság szerint a háziasz­­szonyok 1969-ben további húsdrágu­lásra számíthatnak, s az év végéig aligha várható árcsökkenés. Az ország vágóhídjai ugyanis a hazai termelés­ből egyáltalán nem tudják kielégíte­ni a keresletet, mert a jószágkínálat­­ szeptember óta a tavalyi szint alatt­­van. A helyzet januárban — novemberhez és decemberhez viszonyítva — tovább rossszabbodik. Tegyük még hozzá, hogy behozatallal sem javíthatják lényegesen a húspiaci­ helyzetet, mert a legtöbb számításba jövő jószágtenyésztő or­szágban a kínálat hasonló vagy még alacsonyabb szinten van, mint Nyugat- N­émetországban. A francia földművelésügyi miniszté­rium adatai szerint 1969-ben Franciaor­szág is kénytelen lesz behozatalból fe­dezni a lakosság hússzükségletét. Becs­lés szerint az országnak mintegy 200 000 tonna külföldi disznóhúsra lesz szüksé­ge. Kelet-Európa országaiban a jószágte­nyésztésben hasonló a helyzet, mint a Közös Piac országaiban, jelentős kínálat tehát onnan sem várható. A Közös Piac, különösen pedig Nyu­­gat-Németország a bevitel megkönnyí­tése céljából most lényegesen csökken­tette a szervezeten kívüli országok hús­termékeire kivetett pótvámokat. A nyugatnémet piacon már a szar­vasmarha élősúly-árfolyama is maga­sabb, mint tavaly ugyanebben az idő­szakban volt. Szakértők szerint március­ra a sertés élősúly-árfolyama is jóval a tavalyi fölött lesz. Tavaszra némi ár­csökkenés várható, de a sertéshús ára még mindig jóval a múlt évi tavaszi árak fölött lesz. Őszre minden bizony­nyal még gyorsabban drágul a hús. Hasonló fejlemények várhatók a mar­hahús árfolyamának alakulásában is. A marhahús már egy éve fokozatosan, szüntelenül drágul. A hazai termelés valamelyest növekedett, de nem tudott lépést tartani a mind nagyobb keres­lettel. Nyugat-Németország nagyobb mennyiségű húst importált Franciaor­szágból és máshonnan, de ez sem oko­zott árcsökkenést. A kereslet 1968 tava­sza óta nagyobb a kínálatnál. Szakér­tők biztosra veszik, hogy a marhahús 1969-ben jóval gyorsabban drágul, mint 1968-ban. A Frankfurter Rundschau sajnálatos­nak tartja, hogy a megnövekedett kon­junktúra és kereslet következtében a húsipar és a kereskedők a drágulás okozta kiadásokat a fogyasztók zsebéből fedezik. Növekvőben a világ gabonatermése A Brit Nemzetközösségi Titkárság a napokban közzétett áttekintésében az 1968/1969. évre a legfontosabb gabona­fajtákban az előző évinél valamivel na­gyobb termést jósol. (Adataiba a Kínai Népköztársaság terméseredményeit nem számítja be.) A becslés szerint a világ búzaterme­lése meg fogja haladni a 285 millió tonnát, szemben az 1967/1968-ban beta­karított 266 millió tonnával és az 1966/ 1967-ben elért 179 millió tonnával. A Titkárság becslése szerint az Egye­sült Államok búzatermése 42,8 millió tonnával rekordot fog elérni, míg a ka­nadai búzatermést 17,4 millió tonnára teszi, tehát 3 százalékkal magasabbra, mint a szeptember havi becslésben. Ez az előző gazdasági évhez képest 10 szá­zalékos emelkedés. A legutóbbi becslés a nyugat-európai búzatermést körülbelül 46 millió tonná­ra teszi, ami a múlt évhez képest 1 szá­zalék csökkenést jelent. A Közös Piac együttes termelése 31,7 millió tonnára tehető, körülbelül 2 százalékkal maga­sabbra, mint tavaly. A francia termelés 3­ százalékkal emelkedett és 14,6 millió tonnás új rekordot ért el, ami a vetés­­terület 4 százalékos növekedésének és az átlagos hozam egy árnyalattal való csökkenésének eredménye. A szemle szerint a Szovjetunió egész gabonatermése az említett időszakban el fogja érni a 162 millió tonnát. * A Szovjetunió búzatermését megkö­zelítőleg 80 millió tonnára becsülik a múlt évi 76 millió tonnával és az 1966— 1967-ben elért 99 millió tonnával szem­ben A jelentés szerint a szárazság Kína némely területein nehézségeket okozott, de a különböző tartományok változat­lanul jó terméseredményekről számol­nak be. A legutóbbi ausztráliai becslés az egész ország búzahozamát 23 millió tonnára teszi. A déli félgömb, átlagos terméskilátá­sai igen kedvezőek Ausztráliában né­hány nyugati területen korai fagyok okoztak ugyan némi kárt, de ennek el­lenére azt várják, hogy a termés el fog­ja érni a 12,2 millió tonnát, szemben az előző évi 7,4 millió tonnával, megköze­lítve 1966—1967. gazdasági évben elért 12,5 millió tonnás csúcseredményt. Argentínából származó nem hivatalos adatok szerint az ország búzatermése körülbelül 8 millió tonnára tehető. (Reuter) Hatályba lépett a Nemzetközi Cukoregyezmény A Szovjetunió december 30-án hiva­­alosan értesítette az Egyesült Nemzetek Szervezetét arról a szándékáról, hogy­atifikálja az 1968-ban megkötött Nem­­etközi Cukoregyezményt. Ennek­­ered­ményeképp az egyezmény a kitűzött dőpontban, január 1-én ideiglenesen hatályba léphetett, miután elegendő­zámú ország írta alá, illetve jelentette be aláírási szándékát. Az ENSZ szóvivője ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy az egyezmény szolgálni fgja számos fejlődő ország érdekeit, mert lehetővé teszi, hogy a cukor­­sportért nagyobb devizabevételhez jus­sanak. Az ENSZ reméli, hogy az egyez­­mény segítségével a cukorexport ki­fizetődővé válik, anélkül azonban, hogy a fejlett országokat a cukortermelés nö­velésére ösztönözze. Az egyezményt eddig 32 importáló és exportáló ország­­írta alá. Az aláírók között van minden jelentős cukorfo­­gyasztó, illetve -termelő ország, kivéve az Egyesült Államokat és a Közös Piac hat tagállamát. Ezek az országok to­vábbra is bilaterális megállapodások útján szerzik be cukorszükségletüket, helyezik el fölöslegüket. Az egyezmény csak a szabad világpiacon lebonyolí­tott forgalomra terjed ki. Továbbra is sok cukorügylet történik majd állam­közi szerződések keretében. Ide tarto­zik például Kuba tekintélyes cukor­­exportja a Szovjetunióba. Az egyezmény öt évig marad érvény­ben, három év múlva felülvizsgálják a gazdasági természetű cikkelyeket. A ha­tálybalépéshez az szükséges, hogy az exportáló országok szavazatainak 60 százalékát képviselő és az importáló országok szavazatainak 50 százalékát jelentő résztvevő ratifikálja. A már megtörtént ratifikálások és hivatalos bejelentések együtt már megfelelnek ennek a feltételnek, ilyenformán lehet­ségessé vált az egyezmény előzetes életbe léptetése. A NYUGATNÉMET VAJ-, SAJT­­ÉS TOJÁSPIAC Hamburgi jelentés szerint a decem­ber 8-án végződő héten az­ NSZK-ban 7991 metrikus tonna vajat állítottak elő, szemben az előző heti 7810 tonná­val és a múlt év azonos hetében ter­melt 8309 tonna vajjal. Az állami hűtő­­házakba szállított vaj mennyisége 510 tonna volt, szemben az előző heti 410 tonnával. Az eladatlan készlet 84 800 tonnát tett ki, 29 000 tonnával többet, mint a múlt év azonos időszakában. A tejfeldolgozó ipar a belföldi készí­tésű friss vajat az ország észa­ki részé­ben kilogrammonként 6,68 márka hiva­talos áron adta át a nagykereskedelem­nek, az ország déli részében a hivata­los ár 6,53—6,60 márka volt kilo­grammonként. A nyugati országrészek­ben a vaj nem hivatalos ára kilo­grammonként 6,70 márka.­ A tejfeldolgozó ipar és a nagykeres­kedelem közötti forgalomban a követ­kező sajtárak érvényesültek: 45 száza­lékos német Tilsit 4,30—4,50, 45 szá­zalékos német Gouda 4,05—4,30, 40 szá­zalékos német Edám 3,85—3,95, príma bajor Emmentáli 4,85—5,00 márka, kilogrammonként. Importárak: 45 százalékos dán Tilsit 5,22—5,45, 50 százalékos dán Blue 5,55—5,70, 40 százalékos holland Eidami 4,10—4,15, zsíros holland Gouda 4,25— 4,30 márka kilogrammonként ad határ, vám és adó nélkül. A legutolsó statisztikai adatok szerint ÁLLATI TERMÉKEK a nyugatnémet tejfeldolgozó üzemekben a december 8-án végződő héten 3654 metrikus tonna sajtot állítottak elő, szemben az előző heti 3365 tonnával; a múlt év azonos hetében a termelt sajt mennyisége 3002 tonna volt. Az ünnepek közeledtével a hamburgi tojáspiacon a kereslet továbbra is élénk volt. Az északnémet nagykereskedők a termelőknek minden méretben kilo­grammonként 2,90 márkát fizettek; a nagykereskedelem a „B” típusú tojást darabonként 0,22 márkáért hozta for­galomba. (Reuter) TEXTÍLIÁK AUSZTRÁLIA GYAPJÚÉRTÉKESÍTÉSE Sydneyből jelenti a Reuter. Az 1968— 1969. gyapjúértékesítési évad első hat hónapjában 356 millió dollár értékű gyapjút adtak el; az előző év azonos időszakában 296 millió dollár értékű gyapjút értékesítettek. 1968 július-de­cember között a gyapjú libránkénti átlagára 48,41 cent volt, az előző év azo­nos időszakában az átlagár 41,49 cent volt. Az átlagár emelkedését főképpen az északi félteke nagyobb vásárló orszá­gainak érdeklődése váltotta ki. Az ausztráliai gyapjút vásárló országok kö­zött újból Japán áll az élen, mely a tel­jes gyapjútermés majd egyharmadát vette meg.

Next