Világgazdaság, 1969. március (1. évfolyam, 42-60. szám)
1969-03-01 / 42. szám
2 '0A 1969. MÁRCIUS 1. fémek A LONDONI FÉMTŐZSDE London, február 28. — A rézpiac lanyhult, legfeltűnőbb fejleménye az azonnali felár csökkenése volt. Ezt részben annak tulajdonítják, hogy az Angol Bank kamatlábemelése ösztönözte a kínálatot a közeli pozíciókban, másrészt annak, hogy a fémtőzsde rézkészlete ezen a héten valószínűleg tovább gyarapodott. Az eladási megbízások egy része ismét Amerikából érkezett. A külső kereslet viszont nyugodt. A huzaltuskó azonnali jegyzése 4'/4 fonttal, határidős ára 1'A fonttal esett. A katódkontraktusban 5 font, illetve 2'A font volt az áresés. Az ónárakat jól tartották. Ez különösen az azonnali jegyzésre vonatkozik, amely mintegy 4 fonttal emelkedett, mert a fémtőzsde ónkészlete ezen a héten hír szerint tekintélyes mértékben apadt, az Egyesült Államokba irányított szállítások miatt. Alátámasztotta a piacot a jó külső kereslet is. Az ólom jegyzései 5 shillinggel feljebb mentek. Ezt a jó külső keresletnek és a hulladékkínálat megszűnésének tulajdonítják. A horganypiacon csekély volt a tevékenység, de az árakat jól tartották. Az ezüstárak nyereségrealizáló eladások hatására kissé estek. A forgalmat prolongációs ügyletek duzzasztották fel. A délutáni ülésen gyorsuló ütemben folytatódott a rézárak hanyatlása. A huzaltuskó azonnali ára 8 fonttal, határidős jegyzése 6 és */5 fonttal esett tovább, a katódok 8V4, illetve 7 és V1 fonttal lanyhultak. Csak a zárás után, az utópiacon javult egy kissé az árak irányzata. Az ónpiacon fedezővásárlások hatására tartott irányzat uralkodott. Az ólom és a horgany a kereslet hiánya miatt kissé lanyhult. Az ezüstárakat tartották a délelőtt kialakult alacsonyabb szinten, tekintettel az amerikai határidős jegyzések emelkedésére. (Reuter) ÚJBÓL EMELKEDETT AZ ALUMÍNIUM ÁRA A LONDONI SZABADPIACON London, február 28. — A 99,5 százalékos alumínium jegyzése a londoni szabadpiacon újból 1 font sterlinggel emelkedett és elérte a long tonnánkénti 2,29—2,32 font sterlinget, leszállítva. A 99,7 százalékos fémet 3—,5 sterlinggel drágábban jegyzik. Az érdeklődés változatlanul élénk, az ellátmány szűkös, különösen az elkövetkező néhány hónapra. Ez korlátozza a kötéseket s ezért a jelenlegi árjegyzések tulajdonképpen csak névlegesnek tekinthetők. Az elmúlt hetek folyamatos áremelkedése jelentősen csökkentette a szabadpiaci ár és a Kanada állandó vevői számára jegyzett ár közötti különbséget. (Reuter) mezőgazdasági cikkek ROMLOTT A DÉL-AFRIKAI KUKORICAHELYZET A Reuter-iroda több dél-afrikai gabonakereskedőtől úgy értesült, hogy az idei kukoricatermésből marad portálható fölösleg. A Kukoricatanács elegendő áldozattal rendelkezik ahhoz, hogy a belföldi piaci szükségletet kielégítse, de a készletek feltöltéséhez Rhodesiától kell majd fehér kukoricát vásárolni. Rhodesia rekordtermést takarított be a múlt évben. Egyes gabonakereskedők szerint az egész országban 40—45 millió zsák kukorica várható a tavalyi 57,7 millióval szemben. 25 éve nem volt ilyen rossz a kilátás, s ha az utolsó napok esőzése nem jött volna közbe, akkor még 40 millió zsákot sem lehetne betakarítani. AZ ARGENTIN GABONAPIAC Az állandó kereslet következtében afebruár 27-én végződő héten a búza ára szilárdabb lett az argentínai gabonapiacon. Azonnali szállításra csak kevés búzát kínáltak, magasabb árakon. Argentin és brazíliai állami tisztviselők tárgyalásokat folytatnak a két ország közti 1 millió tonnás búzaegyezmény második negyedévi esedékes szállításáról. Argentína valószínűleg tonnánként 58,89 dolláros foli árat kér, a nemzetközi gabonaegyezmény feltételeinek megfelelően. A második negyedévben minimális 150 ezer metrikus tonnabúzát kell Argentínának szállítania. A múlt negyedévi szállítás 250 ezer tonnát tettki. A szemes cirok ára tonnánként 12 500 pesóra esett. Japán, miután ebben az évadban már vásárolt 500 ezer tonnát, nem mutat újabb vásárlási szándékot. A múlt héten fordult elő először, hogy Izrael sörárpát vásárolt az argentin piacon.A 13—14 ezer metrikus tonna árpa ára tonnánként 54,50 dollár volt, df Haifa. (Reuter) ARGENTÍNA TERMÉNYEXPORTJA Argentína terményexportja 1968- ban összesen 6 536 872 metrikus tonnát tett ki, az 1967. évi 7 378 366 tonnával szemben, — jelentik hivatalos helyről. A legtöbbet, 2 914 158 tonnát kukoricából exportáltak, a második helyen 2 413 728 tonnával a búza áll. Búzából 17 százalékkal többet exportáltak 1968- ban, a kukoricakivitel viszont 32százalékkal alacsonyabb volt az1967. évi exportnál. Egyéb gabonafajták exportja: szemes cirok 518 510, zab 329 073, árpa 178 183, és rozs 19 446 tonna. Kukoricából a legnagyobb mennyiséget — 1 831 638 tonnát — Olaszország vásárolta. Az összes kiállított termék 55 százalékát az Európai Közös Piac, 28 százalékát a Latin-amerikai Szabadkereskedelmi Társulás vásárolta. (Reuter) A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC Catania, február 28 — A szicíliai narancspiac vontatott, az eladók várják a hivatalos intervenciós vásárlásokat. A kötések csak a belső piacra és csak a tarocco narancsra korlátozódnak. A jegyzések változatlanok és többnyire véglegesek. A citrompiac helyzete elég jó, meglehetősen nagy mennyiségű citromot szállítanak a Szovjetuniónak. A nyugati piacokra elenyésző mennyiségű citromot szállítanak. A diófélék piacán csak mandulából történt néhány szállítás. Az árak mind változatlanok. (Reuter) A jugoszláv gazdasági irányítási rendszerben nemzetközi termelési kooperáció és gyártásszakosítás létrehozása és annak szerződéses rögzítése a gazdasági szervezetek (továbbiakban vállalatok) hatáskörébe tartozik. Ebbéli tevékenységükben a gazdasági irányító szervek a vállalatokat közvetlenül nem korlátozzák, azok az irányító szervek előzetes hozzájárulása nélkül, teljes önállósággal és illetékességgel készíthetnek elő, s írhatnak alá nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződéseket. A nemzetközi termelési kooperációhoz és szakosításhoz kapcsolódó alább ismertetett gazdasági kedvezményeket azonban a vállalatok nem automatikusan kapják meg. A kooperáló vállalatoknak e kedvezményekben való részesítése a Jugoszláv Nemzeti Bank elbírálásától függ. A vállalatok e célból minden megkötött szerződést azonnal benyújtanak a bank illetékes fiókjához, amely esetenként az elbírálási hatáskört a kereskedelmi bankokra is átruházhatja. A bank a megállapodást elsősorban a külkereskedelmi és a devizarendelkezések betartása szempontjából vizsgálja, s figyelemmel kíséri annak realizálását is. Az együttműködés eredményességét a bank a megvalósulás szakaszában is annak a külkereskedelmi és a fizetési mérlegre gyakorolt hatása szempontjából értékeli. A külkereskedelem és a devizagazdálkodás szempontjából alapvető követelmény az, hogy az együttműködés eredményeképpen realizálódó árucsere lehetőleg 1:1 arányban alakuljon. E követelménynek a kooperáció esetében könnyebben, a szakosítás esetében azonban már csak komoly nehézségek leküzdése árán lehet eleget tenni. A bank egyet nem értése esetén megtagadhatja a vállalattól az alább említett deviza- és egyéb kedvezmények nyújtását, különböző pénzügyi igényeik kielégítését. A nemzetközi kooperációs és szakosítási megállapodások másik központi „figyelője” a Szövetségi Gazdasági Titkárság Nyilvántartási Szolgálata, amely a nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződések nyilvántartását vezeti. A Titkárság is megvizsgálja érdemileg a hozzá nyilvántartásba vétel végett benyújtott szerződést, s amennyiben az abban foglaltakat valamilyen oknál fogva kifogásolja, kezdeményezheti az illetékes banknál az említett kedvezmények megvonását. A vállalatok kooperációs elképzeléseinek szervezett előzetes egyeztetése pedig egy harmadik központi irányító szervnek, a Szövetségi Gazdasági Kamara illetékes szakmai tanácsának biztosít lehetőséget arra, hogy a vállalatok kooperációs és szakosítási ügyeit ágazati szinten koordinálja. A szervezeti keretek áttekintése után nézzük meg a centralizáció és a decentralizáció szempontjából a gazdasági eszközök szféráját is. Jugoszláviában a külfölddel való termelési kooperációt és szakosítást, piacmegosztást és harmadik piacon történő együttműködést deviza-, külkereskedelmi, vám- és egyéb pénzügyi rendelkezésekkel ösztönzik. A kooperációt és szakosítást a következő intézkedések segítik elő: — a devizarendelkezések lehetővé teszik, hogy a kooperációból származó export devizabevételét a termelő vállalat teljes egészében, külön engedélyezési eljárás nélkül a kooperációhoz szükséges import fedezésére fordítsa, ami jelentősen megkönnyíti a vállalat számára nemzetközi fizetési kapcsolatok létrehozását és abból eredő fizetési kötelezettségei rendezését; — a kooperációs szerződésekből eredő fizetési forgalmat a „Jugoszláv Nemzeti Bank külön devizaszámláin vezeti a bank; — a vállalattal történő megállapodás szerinti részarányban — a kooperációs ügyletet mind export, mind import oldalon maximum egyévi szállíások összegéig meghitelezheti, ami jelentősen megkönnyíti a kooperációs szállítások teljesítését; — a külkereskedelmi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a vállalat kooperációs szerződéseiből eredő importjára a Szövetségi Külkereskedelmi Titkárságtól behozatali könnyítéseket kapjon, pl. kontingentált importcikk esetében pót-devizakontingens engedélyezését; — a nemzetközi termelési kooperáció és szakosítás elősegítésében fontos szerepet tölt be a vámvisszatérítési rendszer. A kooperációs vállalat az importált anyagok és alkatrészek után fizetett vám teljes összegét visszaigényelheti, ha ennek az importjának a felhasználásával termelt készáruját exportálja; — a vámtarifa-törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy amennyiben a hazai termelés érdekei úgy kívánják, kormányfelhatalmazás alapján a külkereskedelmi titkársággal egyetértésben a Szövetségi Pénzügyi Titkárság egyéb — tehát belföldön maradó — importtermékeket is mentesítsen a vám megfizetése alól, illetve csökkentse ezeknek az importcikkeknek a vámtételeit; s a nemzetközi kooperációban termelt, s harmadik piacon közösen értékesített termékek támogatására a bank központi kormányszervek döntése alapján a kooperáló jugoszláv vállalatnak meghatározott diszázsiót is nyújthat. Példák vannak arra, hogy nyugati kooperációs gépexport esetében a kooperációs jugoszláv cég a magasabb beszerzési ár és az alacsonyabb tőkés értékesítési ár közötti különbség fedezésére a banktól 20 százalékos diszázsió-kedvezményt kapott. A nemzetközi kooperáció befolyásolását és ösztönzését a gazdasági irányító szervezetek, szövetségi intézmények (Szövetségi Gazdasági Kamara, Szövetségi Külkereskedelmi, Pénzügyi, valamint Gazdasági Titkárság, Jugoszláv Nemzeti Bank), tehát nem adminisztratív eszközökkel, hanem közvetett gazdasági (deviza-, külkereskedelmi, vám- és pénzügyi eszközökkel valósítják meg. Talán nem járunk messze az igazságtól, amikor mindebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a jugoszláv vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek abban a körben, amelyet az általánosan, valamennyi iparág számára egyenlően meghatározott, egyetlen iparágat sem preferáló rendelkezések keretei megengednek. A nemzetközi kooperáció esetében azonban a vállalatok még ezeken az általános kereteken belül is előbbutóbb olyan devizális, külkereskedelmi, vám-, vagy egyéb pénzügyi rendelkezésbe ütköznek — nem is beszélve arról, amikor az általános gazdasági rendelkezéseken és eszközökön túlmenően kívánnak nemzetközi tevékenységhez kapcsolódó konkrét vállalati kedvezményekhez jutni —, amelyek révén a központi irányító szerveknek döntő befolyásolási, sőt meghatározó döntési eszközök állnak rendelkezésükre. A jövőt illetően az elmondottak tekintetében a következőket lehet jelezni: A jugoszláv gazdasági irányító szervek a nemzetközi kooperációs szakosítás elősegítésével intenzíven lényegében csak az utóbbi 2-3 évben kezdtek foglalkozni. Könnyen nyomon követhető erre vonatkozó koncepciójuk kialakulása. Ennek kapcsán itt azt emeljük ki, hogy az említett gazdasági rendelkezések mellett egész sor újabb intézkedés életbe léptetését tervezik. Ezek egy része a kooperáció központi befolyásolását,, más része az előbbi keretében a vállalatok szabadabb mozgását van hivatva, előmozdítani. Egyes intézkedések arra irányulnak, hogy a több évre szóló kooperációs és szakosítási szerződések létrejöttét segítsék elő, ezáltal is biztosítva a szerződések teljesítésének nagyobb biztonságát, mások a kooperáció kapcsán felmerülő vámproblémák megoldását, a vámtételek további differenciálásával próbálják elérni. Felmerült olyan intézkedés gondolata is, hogy eltörlik a vámot mindazon cikkekre, amelyek a jugoszláv ipar termelési programjában nem szerepelnek, s a szükségletek kielégítése kizárólag import útján történik. A kétoldalú nemzetközi megállapodásokban annak rögzítésére törekszenek, hogy a kooperációs szerződésből fakadó importtételekre a behozatali engedélyeket és a devizális eszközöket az illetékes országok kormányszervei automatikusan biztosítsák. A jugoszláv hatóságok foglalkoznak a kooperáció és szakosítás fejlődését biztosító szervezeti kérdések megoldásával is. A kormány határozata alapján a külügyi államtitkárság apparátusát további gazdasági szakemberekkel erősítik meg. A fontosabb külképviseleteken gazdasági együttműködési részlegeket szerveznek, amelyek elsőrendű feladata az ipari kooperáció szorgalmazása lesz. Megszervezi a Szövetségi Gazdasági Kamara külföldi képviseleti hálózatát is, amelynek fő feladata ugyancsak a kooperációs megállapodások előkészítése és realizálásának elősegítése lesz. Befejezésül arra is rá kell mutatnunk, hogy Jugoszláviában az utóbbi időben ösztönzik a vállalatokat külföldi hitelek felvételére is, amellyel többek között a kooperáció anyagi feltételeinek részbeni biztosítását szeretnék megteremteni. (A tőkeimportot elősegítő jugoszláv intézkedésekkel azonban majd a legközelebb foglalkoznunk.) - yd - A nemzetközi ipari kooperáció centralizáltsága és decentralizáltsága Jugoszláviában textíliák AZ ANGOL FONÓIPAR MÚLT ÉVI TELJESÍTMÉNYE Anglia textiliparát a múlt évben rendkívüli élénkség jellemezte. Ennek megfelelően a fonodák nyersanyagfelhasználása emelkedett, éspedig a műszálfelhasználás 17 százalékkal, a nyersgyapjúfelhasználás 8,5 százalékkal, egyedül a nyersgyapotfelhasználás csökkent egy százalékkal. A felhasznált mennyiségek abszolút számban a következők voltak (zárójelben az 1967. évi mennyiségek, millió librában): A feldolgozóipar műszálfelhasználása folyamatos és vágott szállal együtt 798 (682), nyersgyapotfelhasználás 379 (384), nyersgyapjúfelhasználás 400 (368), vágott szálexport 253 (195), folyamatosszálexport 121,5 (90). A folyamatos műszál felhasználásában ezúttal — először — első helyen áll a kötszövőipar 121,1 milió librával, az ipari felhasználás ezúttal második helyre szorult. Ez utóbbiban dominál az abroncsgyártás, amely 115 millió ábra folyamatos műszálat vett át az elmúlt évben. A vágott szálból a legnagyobb menynyiséget a gyapjúfonóipar használta fel. (Reuter) A LONDONI SZIZÁLPIAC A február 27-én végződő héten a londoni szizálpiac csöndes volt. Az árak — az alacsonyabb tanzániai árak miatt — metrikus tonánként 1—2 font sterlinget estek. Csak kevés kötés jött létre, a piac eseménytelen volt. A fonók, alacsonyabb árakra várva, továbbra sem vásárolnak. Az angolai és mogambique-i szizálpiac ugyancsak csöndes volt a vizsgált héten. Egyes fajták ára változatlan, más fajtáknál viszont mintegy 4 font sterlinges esést jegyeztek long tonnánként.Itt is hatott a tanzániai árak esése, s a vevők további esésre várnak. (Reuter) za AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ARANYTARTALÉKA Az amerikai aranytartalék januárban 64 millió dollárral csökkent, a múlt év májusa óta ez volt a legnagyobb egy havi esés — jelentette be a Federal Reserve Board. A decemberi 5 millió dolláros csökkenéssel együtt az újabb esés azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok aranytartaléka 10 milliárd 828 millió dollárra apadt. Ez azonban még mindig magasabb a tavaly márciusi szintnál, amikor bevezették a kettős aranypiaci rendszert. A januári viszonylag nagy mennyiségű aranyveszteséget az okozta, hogy a kormány befejezte a nagyobb tételek vásárlását. Az előző hónapokban az Egyesült Államok Párizsból vásárolta az aranyat, minthogy a francia kormánynak a frank védelmére kellett aranyat eladnia. Ezek a vásárlások azonban csökkentették az USA más országokba irányuló aranyeladását. A januári aranyeladás — mondják hivatalos körökben — nagyobb mérvű volt mint az előző hónapokban, de semmi esetre sem rendkívüli. (Reuter) Megszakadt a GATT tejtermék-értekezlete Eredménytelenül megszakadtak azok a tárgyalások, amelyeket a GATT tejtermék-munkacsoportja folytatott Genfben. Mint a VILÁGGAZDASÁG már többször beszámolt róla, a munkacsoport a tejtermékek világszerte mutatkozó túltermelésének problémáját vitatta meg. A munkacsoport megbeszéléseinek folytatására nem tűztek ki időpontot. Ilyenformán későbbre halasztódik az egész világra kiterjedő nemzetközi tejtermék-megállapodás megkötése. A munkacsoporttól származó információ szerint kétheti tárgyalás során nem értek el jelentős előrehaladást és nem sikerült elhárítani azokat a fő akadályokat, amelyek útjában álltak a túlzsúfolt vaj- és tejporpiac szabályozásának. A vita három lényeges pont körül forog: 1. a globális megállapodások vonatkozzanak-e az angliai vajpiacra is, amint ezt a Közös Piac államai követelik; 2. a megállapítandó árrendszer fole vagy cis árkalkuláción alapuljon-e; 3. el kell-e különítetni a megállapodásokban az emberi fogyasztásra szánt sovány tejport a más rendeltetésű sovány tejportól. A legközelebbi tárgyalás időpontjának megállapítását a GATT titkárságára bízták, amely ezt megelőzőleg konzultál az egyes országok delegációval. Egyes források szerint a munkacsoport hamarosan összeülhet, mihelyt — tavasszal — a döntő fontosságú angol piac számára a kvótákat megállapították. Más informátorok szerint viszont a munkacsoport tevékenysége már zátonyra futott, mert minél részletesebben foglalkoznak a felmerülő problémákkal, annál nagyobbak a leküzdendő nehézségek. ■ Új-Zéland a megbeszélések során javaslatot terjesztett elő, amely szerint az angol vaj piac nem tartozna az általános megállapodás érvénye alá, de a sovány tejpor tekintetében a megállapodás az angol piacra is kiterjedne. Új-Zéland minden évben körülbelül 170 000 tonna vajat exportál Angliába és ezért az angol piac korlátozásáról tárgyalni sem hajlandó. Inkább csődbe juttatja a tárgyalásokat, mintsem hogy ebben a vonatkozásban engedményt tegyen. A Közös Piac viszont, amely már önmagában is jelentős vaj-túltermelésben szenved, a megállapodásba bele kívánja venni az angol vajpiacot is, hogy ezzel a világméretű megegyezésből ráháramló veszteségeket ellensúlyozza. A Közös Piac brüsszeli bizottságának a mezőgazdasági politikáról kibocsátott körlevele behatóan foglalkozik a vajfölösleg kérdésével. Pillanatnyilag 300 ezer tonna eladatlan vajat kell tárolni s lassan kimerülnek a Hatok hűtőházainak tárolási lehetőségei. A termelés jelenlegi üteme mellett a készletek évente 200 ezer tonnával nőnek. Ha a készletek elérik a 450 ezer tonnát, a meglevő tárolási kapacitás teljesen kimerül , s ez valószínűleg már ez évben bekövetkezik. A közösség tejtermelése „csillagászati” számokat, ért el, s a probléma nemcsak az, hogyan szabaduljanak a vasfölöslegtől, hanem az is, hogy a termelés és a fogyasztás trendje oly élesen eltér egymástól. A körlevél a bizottság most közzétett a mezőgazdaság radikális átszervezését javasoló tízéves tervét kívánja alátámasztani. A HOLLAND VAJPIAC A február 22-én végződő héten Anglián kívüli országokba 400 tonna, a közös piaci partnereknek 50 tonna holland vajat szállítottak. A belföldi kereslet csendes volt, a termelés kissé emelkedett. Az exportminőségű friss vaj belföldi gyári ára nagykereskedelmi csomagolásban kilogrammonként 6,10 holland forint, adó nélkül. A 250 grammos táblavaj kiskereskedelmi ára 1,74—1,77 holland forint, a nagyáruházakban 1,72 forint. A központi statisztikai hivatal ideiglenes adatai szerint a február 15-én végződő héten Hollandiában 920 tonna vajat gyártottak. Az állami hűtőházak készlete február 21-én: vaj 39 365, zsíros Gouda sajt 3190, zsíros Cheddar sajt 377, és fölözött tejpor 21 802 tonna. (Reuter) JAPÁN HALLISZT BEHOZATALA A japán takarmánykészítők újabb 30 000 tonna halliszt és 50 000 tonna szójadara behozatalára kérnek engedélyt a kormánytól. A kormány engedélyezte a márciusban végződő pénzügyi évre kiszabott kontingens kihasználását, de az utolsó 30 000 tonna halliszt importengedélyét nem adta ki, mert attól félt, hogy ez a belföldi halliszt áresését fogja okozni. Kereskedelmi körök úgy tudják, hogy az illetékes minisztérium 12 000 tonna szójadara behozatalára adott engedélyt, s mérlegeli újabb 13 000 tonna importját. A halliszt-feldolgozók szerint ez a mennyiség nem fedezi a belföldi szükségletet. (Reuter) A JUHSAJT EGYRE KEDVELTEBBÉ VÁLIK Franciaországban — Franciaország egyike Nyugat-Európa legnagyobb sajtfogyasztóinak — a roquefort sajt gyártása nem tart lépést a fogyasztás emelkedésével. A belföldi, de a külföldi piacon is újabban nagy keresletnek örvend a roquefort juhsajt. Gyártása évek óta nő, de a növekedés a megfelelő raktártér hiánya miatt az igények emelkedése mögött marad. A termelés idén 13 834 tonna, 1960-ban 12 600 tonna, 1950-ben 9500 tonna volt. Jelenleg Franciaországban, Roquefort sur Soulzonban 600 ezer tejtermelő „Lacaune” fajta juh tejéből a környék üzemeiben roquefortot gyártanak. Feldolgozzák továbbá 360 ezer, szintén „Lacaune” fajta juh tejtermelését, mely Korzikáról és a Pireneusokból, mint félig kész sajt kerül Roquefort-sur- Soulzonba. ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK állati termékek