Világgazdaság, 1969. március (1. évfolyam, 42-60. szám)

1969-03-01 / 42. szám

2 '0A 1969. MÁRCIUS 1. fémek A LONDONI FÉMTŐZSDE London, február 28. — A rézpiac lanyhult, legfeltűnőbb fejleménye az azonnali felár csökkenése volt. Ezt rész­ben annak tulajdonítják, hogy az Angol Bank kamatlábemelése ösztönözte a kí­nálatot a közeli pozíciókban, másrészt annak, hogy a fémtőzsde rézkészlete ezen a héten valószínűleg tovább gya­rapodott. Az eladási megbízások egy része ismét Amerikából érkezett. A kül­ső kereslet viszont nyugodt. A huzal­­tuskó azonnali jegyzése 4'/4 fonttal, határidős ára 1'A fonttal esett. A katód­­kontraktusban 5 font, illetve 2'A font volt az áresés. Az ónárakat jól tartották. Ez külö­nösen az azonnali jegyzésre vonatkozik, amely mintegy 4 fonttal emelkedett, mert a fémtőzsde ónkészlete ezen a hé­ten hír szerint tekintélyes mértékben apadt, az Egyesült Államokba irányított szállítások miatt. Alátámasztotta a pia­cot a jó külső kereslet is. Az ólom jegyzései 5 shillinggel fel­jebb mentek. Ezt a jó külső kereslet­nek és a hulladékkínálat megszűnésé­nek tulajdonítják. A horganypiacon csekély volt a tevé­kenység, de az árakat jól tartották. Az ezüstárak nyereségrealizáló eladá­sok hatására kissé estek. A forgalmat prolongációs ügyletek duzzasztották fel. A délutáni ülésen gyorsuló ütemben folytatódott a rézárak hanyatlása. A huzaltuskó azonnali ára 8 fonttal, ha­táridős jegyzése 6 és */5 fonttal esett tovább, a katódok 8V4, illetve 7 és V1 fonttal lanyhultak. Csak a zárás után, az utópiacon javult egy kissé az árak irányzata. Az ónpiacon fedezővásárlá­sok hatására tartott irányzat uralko­dott. Az ólom és a horgany a kereslet hiánya miatt kissé lanyhult. Az ezüst­árakat tartották a délelőtt kialakult alacsonyabb szinten, tekintettel az amerikai határidős jegyzések emelke­désére. (Reuter) ÚJBÓL EMELKEDETT AZ ALUMÍNIUM ÁRA A LONDONI SZABADPIACON London, február 28. — A 99,5 szá­zalékos alumínium jegyzése a londoni szabadpiacon újból 1 font sterlinggel emelkedett és elérte a long tonnánkénti 2,29—2,32 font sterlinget, leszállítva. A 99,7 százalékos fémet 3—,5 sterlinggel drágábban jegyzik. Az érdeklődés változatlanul élénk, az ellátmány szűkös, különösen az elkövet­kező néhány hónapra. Ez korlátozza a kötéseket s ezért a jelenlegi árjegyzé­sek tulajdonképpen csak névlegesnek tekinthetők. Az elmúlt hetek folyamatos áremelkedése jelentősen csökkentette a szabadpiaci ár és a Kanada állandó vevői számára jegyzett ár közötti kü­lönbséget. (Reuter) mezőgazdaság­i cikkek ROMLOTT A DÉL-AFRIKAI KUKORICAHELYZET A Reuter-iroda több dél-afrikai ga­bonakereskedőtől úgy értesült, hogy az idei kukoricatermésből marad portál­ható fölösleg. A Kukoricatanács ele­gendő áldozattal rendelkezik ahhoz, hogy a belföldi piaci szükségletet kielé­gítse, de a készletek feltöltéséhez Rho­desiától kell­ majd fehér kukoricát vásá­rolni. Rhodesia rekordtermést takarított be a múlt évben. Egyes gabonakereskedők szerint az egész országban 40—45 millió zsák kukorica várható a tavalyi 57,7 millió­val szemben. 25 éve nem volt ilyen rossz a kilátás, s ha az utolsó napok esőzése nem jött volna közbe, akkor még 40 millió zsákot sem lehetne betakarítani. AZ ARGENTIN GABONAPIAC Az állandó kereslet következtében a­­február 27-én végződő héten a búza ára szilárdabb lett az argentínai ga­bonapiacon. Azonnali szállításra csak kevés búzát kínáltak, magasabb ára­kon. Argentin és brazíliai állami tisztvi­selők tárgyalásokat folytatnak a két or­szág közti 1 millió tonnás búzaegyez­­mény második negyedévi esedékes szállításáról. Argentína valószínűleg tonnánként 58,89 dolláros foli árat kér, a nemzetközi gabonaegyezmény felté­teleinek megfelelően. A második ne­gyedévben minimális 150 ezer metri­kus tonna­­búzát kell Argentínának szállítania. A múlt negyedévi szállítás 250 ezer tonnát tett­­ki­. A szemes cirok ára tonnánként 12 500 pesóra esett. Japán, miután ebben az évadban már vásárolt 500 ezer tonnát, nem mutat újabb vásárlási szándékot. A múlt héten fordult elő először, hogy Izrael sörárpát vásárolt az argen­tin piacon.­A 13—14 ezer metrikus ton­na árpa ára tonnánként 54,50 dollár volt, d­f Haifa. (Reuter) ARGENTÍNA TERMÉNYEXPORTJA Argentína terményexportja 1968- ban összesen 6 536 872 metrikus tonnát tett ki, az 1967. évi 7 378 366 tonnával szemben, — jelentik hivatalos helyről. A legtöbbet, 2 914 158 tonnát kukoricá­ból exportáltak, a második helyen 2 413 728 tonnával a búza áll. Búzából 17 százalékkal többet exportáltak 1968- ban, a kukoricakivitel viszont 32­­száza­lékkal alacsonyabb volt az­­1967. évi ex­portnál. Egyéb gabonafajták exportja: szemes cirok 518 510, zab 329 073, árpa 178 183, és rozs 19 446 tonna. Kukoricából a legnagyobb mennyisé­get — 1­ 831 638 tonnát — Olaszország vásárolta. Az összes kiállított termék 55 százalékát az Európai Közös Piac, 28 százalékát a Latin-amerikai Szabadke­reskedelmi Társulás vásárolta. (Reuter) A SZICÍLIAI GYÜMÖLCSPIAC Catania, február 28 — A szicíliai na­rancspiac vontatott, az eladók várják a hivatalos intervenciós vásárlásokat. A kötések csak a belső piacra és csak a tarocco narancsra korlátozódnak. A jegyzések változatlanok és többnyire véglegesek. A citrompiac helyzete elég jó, meg­lehetősen nagy mennyiségű citromot szállítanak a Szovjetuniónak. A nyu­gati piacokra elenyésző mennyiségű cit­romot szállítanak. A diófélék piacán csak mandulából történt néhány szállítás. Az árak mind változatlanok. (Reuter) A jugoszláv gazdasági irányítási rend­szerben nemzetközi termelési kooperá­ció és gyártásszakosítás létrehozása és annak szerződéses rögzítése a gazdasági szervezetek (továbbiakban vállalatok) hatáskörébe tartozik. Ebbéli tevékeny­ségükben a gazdasági irányító szervek a vállalatokat közvetlenül nem korlátoz­zák, azok az irányító szervek előzetes hozzájárulása nélkül, teljes önállósággal és illetékességgel készíthetnek elő, s írhatnak alá nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződéseket. A nemzetközi termelési kooperációhoz és szakosításhoz kapcsolódó alább is­mertetett gazdasági kedvezményeket azonban a vállalatok nem automatiku­san kapják meg. A kooperáló vállala­toknak e kedvezményekben való része­sítése a Jugoszláv Nemzeti Bank elbírá­lásától függ. A vállalatok e célból min­den megkötött szerződést azonnal be­nyújtanak a bank illetékes fiókjához, amely esetenként az elbírálási hatáskört a kereskedelmi bankokra is átruház­hatja. A bank a megállapodást első­sorban a külkereskedelmi és a deviza­­rendelkezések betartása szempontjából vizsgálja, s figyelemmel kíséri annak realizálását is. Az együttműködés ered­ményességét a bank a megvalósulás szakaszában is annak a külkereskedel­mi és a fizetési mérlegre gyakorolt ha­tása szempontjából értékeli. A külke­reskedelem és a devizagazdálkodás szempontjából alapvető követelmény az, hogy az együttműködés eredményekép­pen realizálódó árucsere lehetőleg 1:1 arányban alakuljon. E követelménynek a kooperáció esetében könnyebben, a szakosítás esetében azonban már csak komoly nehézségek leküzdése árán lehet eleget tenni. A bank egyet nem értése esetén megtagadhatja a vállalattól az alább említett deviza- és egyéb kedvez­mények nyújtását, különböző pénzügyi igényeik kielégítését. A nemzetközi kooperációs és szako­sítási megállapodások másik központi „figyelője” a Szövetségi Gazdasági Tit­kárság Nyilvántartási Szolgálata, amely a nemzetközi kooperációs és szakosítási szerződések nyilvántartását vezeti. A Titkárság is megvizsgálja érdemileg a hozzá nyilvántartásba vétel végett be­nyújtott szerződést, s amennyiben az abban foglaltakat valamilyen oknál fogva kifogásolja, kezdeményezheti az illetékes banknál az említett kedvezmé­nyek megvonását. A vállalatok kooperációs elképzelé­seinek szervezett előzetes egyeztetése pedig egy harmadik központi irányító szervnek, a Szövetségi Gazdasági Ka­mara illetékes szakmai tanácsának biz­tosít lehetőséget arra, hogy a vállalatok kooperációs és szakosítási ügyeit ága­zati szinten koordinálja. A szervezeti keretek áttekintése után nézzük meg a centralizáció és a decent­ralizáció szempontjából a gazdasági esz­közök szféráját is. Jugoszláviában a külfölddel való ter­melési kooperációt és szakosítást, piac­­megosztást és harmadik piacon történő együttműködést deviza-, külkereskedel­mi, vám- és egyéb pénzügyi rendelke­zésekkel ösztönzik. A kooperációt és szakosítást a következő intézkedések se­gítik elő: — a devizarendelkezések lehetővé teszik, hogy a kooperációból származó export devizabevételét a termelő vál­lalat teljes egészében, külön engedé­lyezési eljárás nélkül a kooperáció­hoz szükséges import fedezésére for­dítsa, ami jelentősen megkönnyíti a vállalat számára nemzetközi fizetési kapcsolatok létrehozását és abból ere­dő fizetési kötelezettségei rendezését; — a kooperációs szerződésekből eredő fizetési forgalmat a „Jugoszláv Nemzeti Bank külön devizaszám­láin vezeti a bank; — a vállalattal történő megállapo­dás szerinti részarányban — a koope­rációs ügyletet mind export, mind im­port oldalon maximum egyévi szállí­­­ások összegéig meghitelezheti, ami jelentősen megkönnyíti a kooperációs szállítások teljesítését; — a külkereskedelmi rendelkezések lehetővé teszik, hogy a vállalat koo­perációs szerződéseiből eredő import­jára a Szövetségi Külkereskedelmi Titkárságtól behozatali könnyítéseket kapjon, pl. kontingentált importcikk esetében pót-devizakontingens enge­délyezését; — a nemzetközi termelési kooperá­ció és szakosítás elősegítésében fontos szerepet tölt be a vámvisszatérítési rendszer. A kooperációs vállalat az importált anyagok és alkatrészek után fizetett vám teljes összegét visszaigé­nyelheti, ha ennek az importjának a felhasználásával termelt készáruját exportálja; — a vámtarifa-törvény lehetőséget nyújt arra is, hogy amennyiben a ha­zai termelés érdekei úgy kívánják, kormányfelhatalmazás alapján a kül­kereskedelmi titkársággal egyetértés­ben a Szövetségi Pénzügyi Titkárság egyéb — tehát belföldön maradó —­­ importtermékeket is mentesítsen a vám megfizetése alól, illetve csök­kentse ezeknek az importcikkeknek a vámtételeit; s a nemzetközi kooperációban ter­melt, s harmadik piacon közösen ér­tékesített termékek támogatására a bank központi kormányszervek dön­tése alapján a kooperáló jugoszláv vállalatnak meghatározott diszázsiót is nyújthat. Példák vannak arra, hogy nyugati kooperációs gépexport eseté­ben a kooperációs jugoszláv cég a magasabb beszerzési ár és az alacso­nyabb tőkés értékesítési ár közötti különbség fedezésére a banktól 20 százalékos diszázsió-kedvezményt ka­pott. A nemzetközi kooperáció befolyáso­lását és ösztönzését a gazdasági irányító szervezetek, szövetségi intézmények (Szövetségi Gazdasági Kamara, Szövet­ségi Külkereskedelmi, Pénzügyi, vala­mint Gazdasági Titkárság, Jugoszláv Nemzeti Bank), tehát nem adminisztra­tív eszközökkel, hanem közvetett gaz­dasági (deviza-, külkereskedelmi, vám- és pénzügyi­ eszközökkel valósítják meg. Talán nem járunk messze az igazságtól, amikor mindebből azt a következtetést vonjuk le, hogy a jugoszláv vállalatok viszonylag szabadon tevékenykedhetnek abban a körben, amelyet az általánosan, valamennyi iparág számára egyenlően meghatározott, egyetlen iparágat sem preferáló rendelkezések keretei megen­gednek. A nemzetközi kooperáció eseté­ben azonban a vállalatok még ezeken az általános kereteken belül is előbb­­utóbb olyan devizális, külkereskedelmi, vám-, vagy egyéb pénzügyi rendelke­zésbe ütköznek — nem is beszélve ar­ról, amikor az általános gazdasági ren­delkezéseken és eszközökön túlmenően kívánnak nemzetközi tevékenységhez kapcsolódó konkrét vállalati kedvez­ményekhez jutni —, amelyek révén a központi irányító szerveknek döntő be­folyásolási, sőt meghatározó döntési eszközök állnak rendelkezésükre. A jövőt illetően az elmondottak te­kintetében a következőket lehet jelezni: A jugoszláv gazdasági irányító szer­vek a nemzetközi kooperációs szakosítás elősegítésével intenzíven lényegében csak az utóbbi 2-3 évben kezdtek fog­lalkozni. Könnyen nyomon követhető erre vonatkozó koncepciójuk kialakulá­sa. Ennek kapcsán itt azt emeljük ki, hogy az említett gazdasági rendelkezések mellett egész sor újabb intézkedés élet­be léptetését tervezik. Ezek egy része a kooperáció központi befolyásolását,, más része az előbbi keretében a válla­latok szabadabb mozgását van hivatva, előmozdítani. Egyes intézkedések arra irányulnak, hogy a több évre szóló ko­operációs és szakosítási szerződések lét­rejöttét segítsék elő, ezáltal is biztosítva a szerződések teljesítésének nagyobb biztonságát, mások a kooperáció kap­csán felmerülő vámproblémák megol­dását, a vámtételek további differen­ciálásával próbálják elérni. Felmerült olyan intézkedés gondolata is, hogy el­törlik a vámot mindazon cikkekre, amelyek a jugoszláv ipar termelési programjában nem szerepelnek, s a szükségletek kielégítése kizárólag im­port útján történik. A kétoldalú nem­­zetközi megállapodásokban annak rög­zítésére törekszenek, hogy a kooperá­ciós szerződésből fakadó importtételek­re a behozatali engedélyeket és a devi­zális eszközöket az illetékes országok kormányszervei automatikusan bizto­sítsák. A jugoszláv hatóságok foglalkoznak a kooperáció és szakosítás fejlődését biz­tosító szervezeti kérdések megoldásával is. A kormány határozata alapján a külügyi államtitkárság apparátusát to­vábbi gazdasági szakemberekkel erősí­tik meg. A fontosabb külképviseleteken gazdasági együttműködési részlegeket szerveznek, amelyek elsőrendű feladata az ipari kooperáció szorgalmazása lesz. Megszervezi a Szövetségi Gazdasági Kamara külföldi képviseleti hálózatát is, amelynek fő feladata ugyancsak a kooperációs megállapodások előkészíté­se és realizálásának elősegítése lesz. Befejezésül arra is rá kell mutatnunk, hogy Jugoszláviában az utóbbi időben ösztönzik a vállalatokat külföldi hitelek felvételére is, amellyel többek között a kooperáció anyagi feltételeinek részbeni biztosítását szeretnék megteremteni. (A tőkeimportot elősegítő jugoszláv intéz­kedésekkel azonban majd a legközelebb foglalkoznunk.) - yd - A nemzetközi ipari kooperáció centralizáltsága és decentralizáltsága Jugoszláviában textíliák AZ ANGOL FONÓIPAR MÚLT ÉVI TELJESÍTMÉNYE Anglia textiliparát a múlt évben rend­kívüli élénkség jellemezte. Ennek meg­felelően a­ fonodák nyersanyagfelhasz­nálása emelkedett, éspedig a műszál­felhasználás 17 százalékkal, a nyers­­gyapjúfelhasználás 8,5 százalékkal, egye­dül a nyersgyapotfelhasználás csökkent egy százalékkal. A felhasznált mennyi­ségek abszolút számban a következők voltak (zárójelben az 1967. évi mennyi­ségek, millió librában): A feldolgozóipar műszálfelhasználása folyamatos és vágott szállal együtt 798 (682), nyersgyapotfelhasználás 379 (384), nyersgyapjúfelhasználás 400 (368), vá­­gott szálexport 253 (195), folyamatos­­szálexport 121,5 (90). A folyamatos műszál felhasználásában ezúttal — először — első helyen áll a kötszövőipar 121,1 milió librával, az ipari felhasználás ezúttal második hely­re szorult. Ez utóbbiban dominál az ab­roncsgyártás, amely 115 millió ábra fo­lyamatos műszálat vett át az elmúlt év­ben. A vágott szálból a legnagyobb meny­­nyiséget a gyapjúfonóipar használta fel. (Reuter) A LONDONI SZIZÁLPIAC A február 27-én végződő héten a londoni szizálpiac csöndes volt. Az árak — az alacsonyabb tanzániai árak miatt — metrikus tonán­ként 1—2 font ster­linget estek. Csak kevés kötés jött létre, a piac eseménytelen volt. A fo­nók, alacsonyabb árakra várva, tovább­ra sem vásárolnak. Az angolai és mogambique-i szizál­piac ugyancsak csöndes volt a vizsgált héten. Egyes fajták ára változatlan, más fajtáknál viszont mintegy 4 font sterlinges esést jegyeztek long tonnán­ként.­­Itt is hatott a tanzániai árak esé­se, s a vevők további esésre várnak. (Reuter) za AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ARANYTARTALÉKA Az amerikai aranytartalék januárban 64 millió dollárral csökkent, a múlt év májusa óta ez volt a legnagyobb egy havi esés — jelentette be a Federal Reserve Board. A decemberi 5 millió dolláros csökkenéssel együtt az újabb esés azt eredményezte, hogy az Egyesült Államok aranytartaléka 10 milliárd 828 millió dollárra apadt. Ez azonban még mindig magasabb a tavaly márciusi szintnál, amikor bevezették a kettős aranypiaci rendszert. A januári viszonylag nagy mennyi­ségű aranyveszteséget az okozta, hogy a kormány befejezte a nagyobb tételek vásárlását. Az előző hónapokban az Egyesült Államok Párizsból vásárolta az aranyat, minthogy a francia kormány­nak a frank védelmére kellett aranyat eladnia. Ezek a vásárlások azonban csökkentették az USA más országokba irányuló aranyeladását. A januári aranyeladás — mondják hivatalos kö­rökben — nagyobb mérvű volt mint az előző hónapokban, de semmi esetre sem rendkívüli. (Reuter) Megszakadt a GATT tejtermék-értekezlete Eredménytelenül megszakadtak azok a tárgyalások, amelyeket a GATT tej­termék-munkacsoportja folytatott Genf­ben. Mint a VILÁGGAZDASÁG már többször beszámolt róla, a munkacso­port a tejtermékek világszerte mutat­kozó túltermelésének problémáját vi­tatta meg. A munkacsoport megbeszé­léseinek folytatására nem tűztek ki idő­pontot. Ilyenformán későbbre halasztó­dik az egész világra kiterjedő nemzet­közi tejtermék-megállapodás megkötése. A munkacsoporttól származó infor­máció szerint kétheti tárgyalás során nem értek el jelentős előrehaladást és nem sikerült elhárítani azokat a fő aka­dályokat, amelyek útjában álltak a túl­zsúfolt vaj- és tejporpiac szabályozásá­nak. A vita három lényeges pont körül forog: 1. a globális megállapodások vonat­kozzanak-e az angliai vajpiacra is, amint ezt a Közös Piac államai köve­telik; 2. a megállapítandó árrendszer fole vagy cis árkalkuláción alapuljon-e;­­ 3. el kell-e különítetni a megállapo­dásokban az emberi fogyasztásra szánt sovány tejport a más rendeltetésű so­vány tejportól. A legközelebbi tárgyalás időpontjá­nak megállapítását a GATT titkársá­gára bízták, amely ezt megelőzőleg kon­zultál az egyes országok delegációval. Egyes források szerint a munkacsoport hamarosan összeülhet, mihelyt — ta­vasszal — a döntő fontosságú angol piac számára a kvótákat megállapítot­ták. Más informátorok szerint viszont a munkacsoport tevékenysége már zátony­ra futott, mert minél részletesebben fog­lalkoznak a felmerülő problémákkal, annál nagyobbak a leküzdendő nehéz­ségek. ■ Új-Zéland a megbeszélések során ja­vaslatot terjesztett elő, amely szerint az angol vaj piac nem tartozna az általános megállapodás érvénye alá, de a sovány tejpor tekintetében a megállapodás az angol piacra is kiterjedne. Új-Zéland minden évben körülbelül 170 000 tonna vajat exportál Angliába és ezért az an­gol­ piac korlátozásáról tárgyalni sem hajlandó. Inkább csődbe juttatja a tár­gyalásokat, mintsem hogy ebben a vo­natkozásban engedményt tegyen. A Kö­zös Piac viszont, amely már önmagá­ban is jelentős vaj-túltermelésben szen­ved, a megállapodásba bele kívánja venni az angol vajpiacot is, hogy ezzel a világméretű megegyezésből ráháramló veszteségeket ellensúlyozza. A Közös Piac brüsszeli bizottságának a mezőgazdasági politikáról kibocsátott körlevele behatóan foglalkozik a vaj­­fölösleg kérdésével. Pillanatnyilag 300 ezer tonna eladatlan vajat kell tárolni s lassan kimerülnek a Hatok hűtő­házainak tárolási lehetőségei. A terme­lés jelenlegi üteme mellett a készletek évente 200 ezer tonnával nőnek. Ha a készletek elérik a 450 ezer tonnát, a meglevő tárolási kapacitás teljesen ki­merül , s ez valószínűleg már ez év­ben bekövetkezik. A közösség tejtermelése „csillagá­szati” számokat, ért el, s a probléma nemcsak az, hogyan szabaduljanak a vasfölöslegtől, hanem az is, hogy a ter­melés és a fogyasztás trendje oly élesen eltér egymástól. A körlevél a bizottság most közzé­tett a mezőgazdaság radikális átszer­vezését javasoló tízéves tervét kívánja alátámasztani. A HOLLAND VAJPIAC A február 22-én végződő héten Ang­lián kívüli országokba 400 tonna, a kö­zös piaci partnereknek 50 tonna hol­land vajat szállítottak. A belföldi ke­reslet csendes volt, a termelés kissé emelkedett. Az exportminőségű friss vaj belföldi gyári ára nagykereskedelmi csomago­lásban kilogrammonként 6,10 holland forint, adó nélkül. A 250 grammos táb­lavaj kiskereskedelmi ára 1,74—1,77 holland forint, a nagyáruházakban 1,72 forint. A központi statisztikai hivatal ideig­lenes adatai szerint a február 15-én végződő héten Hollandiában 920 tonna vajat gyártottak. Az állami hűtőházak készlete február 21-én: vaj 39 365, zsíros Gouda sajt 3190, zsíros Cheddar sajt 377, és fölö­zött tejpor 21 802 tonna. (Reuter) JAPÁN HALLISZT­ BEHOZATALA A japán takarmánykészítők újabb 30 000 tonna halliszt és 50 000 tonna szójadara behozatalára kérnek engedélyt a kormánytól. A kormány engedélyezte a márciusban végződő pénzügyi évre kiszabott kontingens kihasználását, de az utolsó 30 000 tonna halliszt import­­engedélyét nem adta ki, mert attól félt, hogy ez a belföldi halliszt áresését fogja okozni. Kereskedelmi körök úgy tudják, hogy az illetékes minisztérium 12 000 tonna szójadara behozatalára adott engedélyt, s mérlegeli újabb 13 000 tonna import­ját. A halliszt-feldolgozók szerint ez a mennyiség nem fedezi a belföldi szük­ségletet. (Reuter) A JUHSAJT EGYRE KEDVELTEBBÉ VÁLIK Franciaországban — Franciaország egyike Nyugat-Európa legnagyobb sajt­fogyasztóinak — a roquefort sajt gyár­tása nem tart lépést a fogyasztás emel­kedésével. A belföldi, de a külföldi pia­con is újabban nagy keresletnek ör­vend a roquefort juhsajt. Gyártása évek óta nő, de a növekedés a meg­felelő raktártér hiánya miatt az igé­nyek emelkedése mögött marad. A ter­melés idén 13 834 tonna, 1960-ban 12 600 tonna, 1950-ben 9500 tonna volt. Jelenleg Franciaországban, Roque­­fort­ sur Soulzonban 600 ezer tejtermelő „Lacaune” fajta juh tejéből a környék üzemeiben roquefort­ot gyártanak. Fel­dolgozzák továbbá 360 ezer, szintén „Lacaune” fajta juh tejtermelését, mely Korzikáról és a Pireneusokból, mint félig kész sajt kerül Roquefort-sur- Soulzonba. ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK állati termékek

Next