Világgazdaság, 1969. július (1. évfolyam, 121-143. szám)
1969-07-01 / 121. szám
1969. JÚLIUS 1. A LONDONI FÉMTŐZSDE London, június 30. — A londoni fémtőzsde hivatalos raktárainak készlete a múlt héten a következőképpen módosult az előző hét végéhez képest: A rézkészlet 1900 tonnával 14 925 tonnára apadt, miután beérkezett 4050 és kiszállítottak 5950 tonnát. A készletből huzaltuskó 10 000 tonna, katód 5050. Az ónkészlet is apadt, 182 tonnával 8406 tonnára. Beérkezés nem volt, kiszállítottak 182 tonnát. Az ólomkészlet 450 tonnával csökkent 9350-ra, beérkezés nem volt, kiszállítottak 150 tonnát. A horganykészlet 525 tonnával apadt 9375 tonnára, miután ebből sem volt beérkezés és kiszállítottak 525 tonnát. (A horganykészletből magas fokú 9100 tonna, GOB minőség 275 tonna.) Csak az ezüstkészlet növekedett a múlt héten: 730 000 unciával 13 880 000 unciára. Beérkezett 880 000, kiszállítottak 150 000 unciát. A rézárakat hétfőn nyitáskor emelték. Ehhez hozzájárult az a Reuterjelentés, hogy az Anaconda chilei bányáiban július 1-én mégis megkezdődik a sztrájk, valamint az a hír, hogy a japán kormány nem engedélyezi a rézfölösleg exportálását. A huzaltuskó azonnali ára 81//,, határidős jegyzése 41//, fonttal ment feljebb. A katódkontraktusban 832, illetve 632 font volt az emelkedés. Az ónárak mintegy 3 fonttal lanyhultak, elsősorban a távol-keleti irányzat hatására. Az esést csak a tőzsdei készlet múlt heti apadása korlátozta. A londoni fémtőzsde ónkészlete egyébként már 18 hete egyfolytában csökken, az időszak elején még 10 602 tonna volt. Az ólom irányzata tartott volt, a szerény adás-vételi tevékenységben szerepet játszott a hulladék vásárlásával kapcsolatos árbiztosító eladás is. A közeli ellátmány szűkösségét hangsúlyozza a meglehetően nagy azonnali felár. A horgany szekciójában sem a vevők, sem az eladók nem iparkodtak üzletet kötni, ezért — és a tőzsdei készlet apadása miatt — az irányzat nagyjából tartott maradt. Az ezüst alacsonyabb árszintje ösztönözte a keresletet, ezért a jegyzéseket unciánként 1 ’v,alf/2 pennyvel emelték. A délutáni ülésen a rézárakat jól tartották a délelőtt kialakult magasabb szinten. Ebben közrejátszott az amerikai határidős jegyzések szilárdulása is. Az ónpiac irányzata erősen tartott volt, egy cég tekintélyes azonnali vásárlásának hatására az azonnali ár öt fonttal felszökött. A határidős jegyzés csak 1V2 fonttal ment feljebb, ilyenformán a határidős felár erősen szűkült. Az ólom jegyzéseit árnyalattal magasabb szinten jól tartották. A horgany szekciójában nem történt változás. Az ezüst irányzata is jól tartott volt, mert a jelek szerint még a mostani árszint is ösztönzi a keresletet. (Reuter) talános gazdasági irányzatában éles fordulat nem következik be. A legnagyobb kereslet mutatkozik félgyártmányokban, betonacélban, hengerhuzalban, galvanizált lemezekben és ónozott termékekben. Az US. Steel Corp. egyébként július elsejei hatállyal betonacél árjegyzéket ad ki. Ebben az árjegyzékben nettótonnánkénti 102 dolláros alapár szerepel, és a méretfelárak 10 dollártól kezdődnek tonnánként. (A legutolsó árjegyzéket 1961-ben hatálytalanították és az árak azóta egyedi alku tárgyát képezték.) (Reuter) NEM ENGEDÉLYEZIK A JAPÁN RÉZEXPORTOT A japán külkereskedelmi és iparügyi minisztérium nem engedélyezte elektrolitréz külföldre történő eladását a japán kohóknak, noha a raktárakban közel 40 ezer tonnás készlet halmozódott fel. A múlt évben egyébként Japán mintegy hétezer tonna rezet exportált raktárai készleteinek csökkentése érdekében. (Reuter) A KÖZÖS PIAC MAGNÉZIUMIMPORTJA A Közös Piac Végrehajtó Bizottsága javaslatot tett arra, hogy a vámmentesen importálható magnézium menynyiségének a második félévre eső részét kvótálisan osszák szét a tagállamok között. Eddig az egész évi 20 800 tonnának csak a felét osztották el. A bizottság a felosztásra a következő javaslatot tette: 1500 tonna ötvözetlen nyers magnéziumból az NSZK-ra 747 tonna, Belgiumra 2 és Luxemburgra 273, Hollandiára 168, Franciaországra 10, és Olaszországra 2 tonna jutna. A 8900 tonna ötvözött magnéziumból a javaslat szerint az NSZK kapna 7054 tonnát, Hollandia 20, Olaszország 16, Franciaország 15, Belgium és Luxemburg együttesen 15 tonnát. A maradék tartalékként szolgál. (Reuter) ERŐS ACÉLKERESLET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKBAN Az Iron Age című amerikai szaklap acélpiaci kommentárja szerint az acél iránti kereslet az Egyesült Államokban az évszakhoz képest szokatlanul magas szinten van. Ez részben a szállító országok önként vállalt exportkorlátozásának tulajdonítható, valamint a világszerte jelentkező nagy keresletnek, amely az amerikai acélvállalatok számára lehetővé teszi, hogy Európában és más külföldi piacokon is számottevő mennyiségeket adjanak el. Közrejátszhat az is, hogy a hazai kereslet alapvetően emelkedett. A nyári szezon kihatásának megszűntével elképzelhető, hogy az acélpiac még mozgalmasabbá válik. Egyes acélipari vezetők lehetségesnek tartják, hogy az év az acélkiszállítások szempontjából igen jó lesz és még az 1965- ben felállított 92,7 millió tonnás rekordot is meg fogja dönteni — írja a lap. Pittsburghi Reuter-jelentés szerint az acélrendelések az Egyesült Államokban igen magas szinten mozognak és ottani szakemberek véleménye az, hogy a júliusi kiszállítások megközelítik az előző havi teljesítményt, holott a felhasználó üzemeknél jelentkező szabadságolások következményeképpen júliusban a megrendelések csökkenni szoktak. Az ipar szilárdan bízik abban, hogy a harmadik negyedév kiszállításai meg fogják közelíteni az 1965-ös rekordév harmadik negyedében történt szállításokat, ha csak az Egyesült Államok ál A KADMIUMPIAC A VILÁGGAZDASÁG már beszámolt arról, hogy az USA anyagkészletező hatósága, a GSA a kadmium libránkénti árát 50 centtel felemelte. Egyszersmind bejelentette azt is, hogy 600 000 libra kadmiumot áruba bocsát. A Reuter-iroda most érkezett jelentése szerint a GSA további 240 000 libra kadmiumot szabadított fel, amelyet a negyedik negyedévben hoz forgalomba, ugyancsak a már megemelt áron. A GSA szóvivője szerint az 1969. naptári évben további kadmiumkészleteket felszabadítani nem szándékoznak. A kadmium londoni szabad piacán tovább emelkedtek az árak, amelyek legutóbb 4,15 és 4,22 dollár között mozogtak, ds paritásban libránként. Meglehetősen állandó érdeklődés és kereslet jelentkezik, főképp a kontinensről, szűkös áruellátás mellett, annak ellenére, hogy a GSA időnként készleteiből ajánl fel bizonyos mennyiségeket. Ezenkívül a Kínai Népköztársaság részéről is csökken a kínálat. A belföldi kereslet továbbra is lanyha és a 10 százalékos vámot magába foglaló ár jegyzése változatlanul 36 shilling 6 penny és 37 shilling 6 penny között mozog. mezőgazdasági cikkek EMELKEDIK GÖRÖGORSZÁG GABONATERMELÉSE Görögországban sokkal magasabb gabonatermést várnak idén, mint 1968- ban, amikor a kedvezőtlen időjárás miatt a mezőgazdaság hozama 6 százalékkal elmaradt az előző évitől. A termésre és a termőterület nagyságára vonatkozó legutolsó becslések adatai a következők (az 1968. évi adatok zárójelben): Búza 1 900 000 (1 509 000) tonna; 1 020 000 (1 028 000) hektáron. Árpa 605 000 (486 000) tonna; 306 000 (352 000) hektáron. Zab 125 000 (104 000) tonna; 94 400 (104 000) hektáron. Rozs 8000 (8500) tonna; 8900 (9900) hektáron. A kukoricatermelésről és termőterületéről adatok még nem állnak rendelkezésre. (Reuter) BIZONYTALANSÁG A BÚZATÁRGYALÁSOK KÖRÜL A VILÁGGAZDASÁG jelentette, hogy a Nemzetközi Búzatanács londoni ülése befejeződött, de nem döntött a minimális árakról. A hivatalos közlemény nem ad lehetőséget annak a megállapítására, hogy atárgyalások milyen főbb pontokat érintettek. A tanácshoz közel álló források szerint vita volt a nemzetközi gabonaegyezmény által megállapított minimális árakról. Nyilvánvaló azonban, hogy a tanács erőteljesen ellenállt az árak csökkentése érdekébenkifejtett nyomásnak. A kereskedelemköreiben is eltérnek a vélemények arról, hogy bölcs dolog volna-e a minimális árakat leszállítani. Az árcsökkentés mellett főképpen azt hozzák föl, hogy a foltosabb termelő országokban jelenleg világszerte feleslegek jelentkeznek. Az 1968—1969. évi termésnek most már lényegében kialakult képe világossá teszi, hogy az előző gazdasági évről áthozott készletekkel együtt búzában nagy bőség mutatkozik. Afölöslegek egy részének az elhelyezése érdekében egyes országokról feltételezik, hogy az egyezményes minimálárakat alákínálják. Erősen bírálják ebből a szempontból Franciaországot, Ausztráliát (amely egyébként az alákínálást határozottan tagadja), valamint Kanadát is. A minimális árak csökkentését célzó állásfoglalások mellett azonban kialakult egy olyan érzés is, hogy a minimális árak csökkentése csak azoknak az exportőröknek a malmára hajtaná a vizet, akik már most sem veszik figyelembe a minimális árakat. Az 1969—1970. évi terméssel kapcsolatos jóslatok is indokolják az árak változatlanul hagyását. Egyes országokban, így az Egyesült Államokban is csökkentik a búza vetésterületét és így nyilvánvaló, hogy a kihozatal csökkenése is várható. Ilyen körülmények között indokolatlan, sőt retrogád lépést jelentene a minimális árak leszállítása. (Reuter) AZ AMERIKAI ZSÍREXPORT TÁMOGATÁSA Az USA földművelésügyi minisztériuma közzétette, hogy az Angliába irányuló zsírexportot továbbra is fibránként 2 cent szubvencióval támogatja, legalábbis a következő két héten át. (A VILÁGGAZDASÁG június 28-i számában már céloztunk arra, hogy a szubvencióban változás egyelőre nem várható.) A minisztérium intézkedései alapján máris 5,6 millió libra további exportnak a szubvencionálását vállalta. A támogatási programnak 1969. január 13-án történt beindítása óta ezzel a mennyiséggel együtt összesen 121,1 millió libra zsír Angliába irányuló exportját szubvencionálták 2 centes alapon. (Reuter) A LONDONI KAKAÓPIAC A múlt héten kielégítő élénkség mellett a határidős üzletekben érvényesülő árak long tonnánként 5,5 font sterlingig terjedő mértékben emelkedtek. A növekvő mértékű nyereségrealizáló és bizományosi eladásokkal szemben a fedezővásárlások és spekulációs tételek alátámasztották a piacot. A piacot valószínűleg befolyásolta a nigériai szüret korai befejezése és számba vették az Afrika nyugati partvidékén beállott súlyos esőzésekről szóló híreket is. A ghanai középtermés jó kilátásairól szóló Reuter-jelentés a hét közepén enyhe reakciót idézett elő. A ghanai középtermésből történt vásárlások a második héten 3427 tonnát tettek ki és a várakozásnak nagyjában megfeleltek. A tényleges piac meglehetősen üzlettelen volt. JAPÁN ÁRPÁT IMPORTÁLNA AUSZTRÁLIÁBÓL A nyugati sajtóügynökségek jelentik, hogy Japán rendszeres árpaimportot tervez Ausztráliából. Japán a közelmúltban 30 000 tonna árpát vásárolt Ausztráliában, amelyet szarvasmarhatenyésztő földművesek között osztottak szét. Ha az ausztrál árpa megfelel az állatgazdaságoknak, akkor Japán hoszszú lejáratú szerződést kíván kötni Ausztráliával. Ennek keretében kötelezettséget vállal évente legalább 100 000 tonna árpa importjára. KÜLFÖLDI HŰTŐKOCSIK A GÖRÖG ŐSZIBARACKEXPORTBAN Minden jel arra mutat, hogy idén Görögországban igen nagy lesz az őszibaracktermés. Ez lehetővé teszi az ország számára, hogy komoly exporttöbbletet érjen el. Az export zavartalan lebonyolítása érdekében felkérték a görög közlekedésügyi minisztériumot, hogy engedélyezze külföldi hűtőgépkocsik igénybevételét a kiviteli csúcsidőben, július 1-től augusztus 25-ig. (Hellonews) A HOLLAND CUKORRÉPATERMÉS A holland földművelésügyi és halászati minisztérium június 15-i jelentése szerint az ország cukorrépa-vetése meglehetősen lassan fejlődik, de állapota normálisnak mondható. Június második hetéig az időjárás a termés szempontjából meglehetősen kedvezőtlen volt. (Reuter) AZ EU-ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Jelentés a múlt hétről A NYUGATI ÉRTÉKTŐZSDÉK A Wall Streeten a múlt héten nagy csalódást okozott, hogy a kongresszus elmulasztotta az inflációellenes pótadó meghosszabbítását. A tőzsde azt remélte, hogy a kongresszus gyorsan megszavazza a Nixon elnök által javasolt intézkedést és ezzel elmúlik a veszély, hogy a washingtoni kormány más hitelkorlátozó intézkedésekhez folyamodik. A képviselőház azonban szerdán a következő hétre halasztotta a döntést. Nem javította a hangulatot a kereskedelmi minisztérium jelentése sem, amely szerint a gazdasági élet legfontosabb mutatószámai májusba i hanyatlottak az áprilisi emelkedés után. A minisztérium a bruttó nemzeti termék növekedését jósolta a második negyedévre, de ez az egyetlen kedvező irányú jelentés már nem hatott a részvényárfolyamok irányzatára. Mindennek következtében a tőzsdei árfolyamok — már hatodik hete egyfolytában — tovább hanyatlottak. Tőzsdei körökben különösen aggasztónak találják a tendenciát, mert a piac — mint mondják — „túleladott”, tehát a kereslet élénkülésére kellene számítani. (Az első hétfői jelentések szerint ez — legalábbis átmenetileg — bekövetkezett és ezt a hetet emelkedő irányzattal kezdte a tőzsde.) A Wall Street irányzata Londonban is erősen befolyásolta az árfolyamok alakulását. A hét elején az árfolyamok gyengüléséhez hozzájárult a CBI (Brit Iparszövetség) jelentése is, amely deflációs jelenségekre hívta fel a figyelmet. A nyugatnémet kamatemelést a londoni tőzsde viszonylag hamar megemésztette és az irányzat megfordult. Ezt elsősorban a befektetői keresletre vezetik viszsza. A tőzsde kedvezően fogadta a brit kormánynak azt a bejelentését, hogy az infláció megfékezésére hozott intézkedéseket továbbra is érvényben tartja. (A szilárd irányzat hétfőnis tartotta magát.) A párizsi börzén a kormányalakítás jegyében folyt a tevékenység. A hét elején a hanyatló irányzatban döntő szerepe lehetett a csalódásnak, hogy Pinay nem vállalta az új kormányban a pénzügyi tárcát. A nemzetközi tőzsdei irányzat is hatott Párizsra. A hét második felében a börzén az a vélemény vált uralkodóvá, hogy az új pénzügyminiszter — Giscard d’Estaing — rugalmasabb politikát folytat majd és nem szándékszik bevezetni az iparcikkek árának maximálását, mint 1962-ben kidolgozott „stabilizációs tervében”. Ennek következtében javult a befektetők, elsősorban a pénzintézetek részéről a kereslet és ezzel a részvényárfolyamok irányzata. (Ezt a hetet habozó irányzattal kezdte a börze, amit főleg a nyári szabadságolási idény közeledésének tulajdonítanak.) A nyugatnémet értéktőzsdéken csak részben sikerült az árfolyamok előző heti veszteségeit pótolni. Az irányzat átmeneti szilárdulása után a hét második felében ismét lanyhulóvá vált az árfolyamok alakulása, a tőzsdei tevékenység pedig nyugodttá és kedvetlenné. (Ez a helyzet a jelen hét elejére sem változott meg.) A gépkocsi-piac időszerű kérdései A nyugatnémet gépkocsitermelés 1968-ban jelentősen emelkedett, de a többi gépkocsigyártó ország is kedvező eredményeket ért el. 1968-ban 25 százalékkal több kocsi került le az NSZK futószalagjairól, mint az előző évben. Ezzel szemben a világtermelés csak 18 százalékkal növekedett és elérte a 28 millió gépkocsit. A németek eredményeit csak a japán gépkocsiipar haladta túl: 1968. évi termelése 30 százalékkal magasabb mint az előző évi, ezzel megerősítette helyzetét a világranglistán. Az NSZK hosszú ideig az USA mögött, a második helyet foglalta el a gépkocsitermelésben. Az 1966—67. évi recesszió következtében azonban Japán megelőzte. Nyugat- Németország 3,11 millió kocsit elérő termelésével jelenleg erősen lemarad Japán mögött, ahol a termelés 4,09 millióra emelkedett. A Szövetségi Köztársaság így éppen hogy meghaladta az 1966. évi szintet, amikor 3,05 millió kocsit gyártott. A gépkocsi-exportban azonban a nyugatnémetek továbbra is vezetnek: 1968-ban termelésük %-át (1,92 millió kocsit) szállítottak külföldre. Az előző évhez viszonyítva a kivitel 31 százalékkal emelkedett. Nemzetközi összehasonlításában azonban ez a magas növekedési ráta korántsem egyedülálló. Az angolok 30 százalékos növekedéssel szorosan a németek mögött állnak, s Olaszországban a fejlődés még magasabb (39 százalék). De minden eddigi rekordot ismét csak Japán dönt meg, ahol a kivitel a múlt esztendőben 67 százalékkal emelkedett. Japán 605 000 exportra szállított gépkocsijával az NSZK, Nagy-Britannia és Franciaország mögött a negyedik helyet foglalja el. A vezető gépkocsitermelő országok eredményei 1968-bak. A német gépkocsik fő átvevője 1968-ban is az USA volt:az év első 11 hónapjában 685 000 kocsit, (1967 megfelelő időszakában 435 000 darabot) importáltak az NSZK-ból Majd Belgium,Luxemburg (118 000), Hollandia (113 000), Olaszország, Franciaország, Svédország, Ausztria és Svájc következtek, ez utóbbi 69 000 gépkocsival. Az Egyesült Államokban 1968-ban kb. 9,3 millió darab személygépkocsit adtak el. Úgy vélik, hogy az inflációs jelenségek továbbra is elősegítik a forgalom emelését. Jelentős értékesítésnövelő tényező a magán gépkocsipark gyors felújítása és a második kocsi vásárlása a családtagoknak. Az Egyesült Államokban évente 6,6 millió gépkocsit semmisítenek meg. Általában két mutatóval mérik az egyes országok gépkocsi-sűrűségét. Az egyik mutató az egy mérföld műútra jutó gépkocsik száma; a másik, hogy hány lakosra jut egy gépkocsi. Az előbbi mutató alapján az első helyen Nagy- Britannia áll, ahol egy mérföld műútra 55,3, második az NSZK, ahol 47,3 gépkocsi jut egy mérföldre. A legtöbb gépkocsival — de ugyanakkor a legsűrűbb úthálózattal — rendelkező Egyesült Államokban 25,5 gépkocsi jut egy mérföld műútra. A következő Franciaország 22,6 gépkocsival. Az egy lakosra jutó gépkocsi-számot tekintve az Egyesült Államok vezet, ahol 2,5 lakosra jut egy személygépkocsi, a második Új-Zéland 3,5 gépkocsival. Szakkörök szerint a társadalom akkor lesz „jóllakva” gépkocsival, ha ezer lakosra 300 gépkocsi jut. Az NSZK-ban ma 190-nél tartanak (1975-ben 270, 1980-ban pedig mintegy 290 lesz az index). Az útépítés nem tart lépést, a gépkocsik számának rohamos emelkedésével, a legtöbb új út még befejezése előtt korszerűtlenné válik. Az útkapacitás és a gépkocsiállomány között szinte állandósult a szakadék. Ezt a sorsot egyetlen modern ipari állam sem kerülte el és a jövő ipari országainak is túl kell majd esniök e nehézségeken. Amerika 80 millió autójának 5,9 millió újkilométer áll rendelkezésére és a Szovjetunió úthálózata 1,34 millió kilométer, a Közös Piac 30 millió gépkocsija viszont mindössze 1,65 millió újkilométerrel rendelkezik. Nyugat-Németországban megfigyelték, hogy a növekvő autósűrűséggel párhuzamosan csökken az egy gépkocsira jutó utazási kilométer-teljesítmény. A túlzsúfolt utak, nehéz közlekedési viszonyok következtében az autótulajdonosok autóhasználati szokásai lassan megváltoznak. A magángépkocsi-használat előnyeit — a közhasznú közlekedési eszközökkel szemben — az egyre rosszabbodó közlekedés kérdésessé teszi. Bizonyos határokon túl a személygépkocsi használatánál előnyösebb a nyilvános közlekedési eszközök igénybevétele. Dr. Imre János 1000 db 00 11eoto05 1000 db 1 1968 100 USA 10 819 120 408 112 Japán 4 089 130 605 167 NSZK 3 197 125 1 919 131 Nagy-Britannia 2 217 114 830 130 Franciaország 1 874 102 754 114 Olaszország 1 640 198 570 130 A nyugatnémet zöldség- és gyümölcspiac június 11-től 17-ig terjedő héten tejessalátából növekvő mennyiség — főleg belföldi áru — volt a piacokon. A kereslet emelkedett, de ennek ellenére eladatlan tételek maradtak. Az árak alig változtak. Salátauborkából az eladási lehetőségek kedveztek. A forgalomban túlnyomó többségben holland áru volt. Paradicsomból a kínálat növekedett, a kereslet is kielégítően alakult. Egyes piacokon időnként áremelkedés mutatkozott. A holland paradicsomot heti átlagban 11,70 márkáért (6 kg-os rekesz) adták. A kedvező időjárás dacára spárgából a kínálat alacsony maradt. A francia import erősen csökkent. A vásárlások iránt csak mérsékelt érdeklődés alakult ki. Az árak ingadoztak. A belföldi A/I. spárga heti átlagára 608,10 márkát tett ki. A karfiol kínálata jelentősen nőtt, a meleg időjárás miatt azonban a vásárlók nemigen keresték. A piacokra vitt áru minősége sok esetben nem volt megfelelő. A belga import lényegesen visszaesett. Az árak csökkentek. A sárgarépa piacát élénkülő kereslet jellemezte. Ezzel egyidejűleg az olasz szállítások csökkentek. A Hollandiából származó „csomózott” sárgarépa jó piacra talált. Vöröshagyma iránt a kereslet kissé nőtt. A vevők a holland árut az egyiptomival szemben előnyben részesítették. A holland hagymát heti átlagban (25 kg-os zsák) 10,87 márkáért — (előző hét: 9,22 márka) — adták. Az egyiptomi hagyma ára (25 kg-os zsák) 14,25 márka volt. Kelkáposztából és fejeskáposztából a belföldi áru kínálata nőtt, a kereslet lanyhult. Karalábénál és reteknél a piaci helyzet hasonlóan alakult. Paprika csak kis mennyiségben kelt el. A zöldborsó vásárlása iránt a vevők vontatottan érdeklődtek. A piacokon levő áru túlnyomó részét Magyarország szállította. A zöldbab jó piacra talált. Miután az olasz eperszezon lefutott, a forgalomba levő áru Magyarországról, Romániából, Bulgáriából és Görögországból került a piacokra. A kereslet élénk volt. Az árak emelkedtek. A belföldi eper heti átlagára mázsánként (kosárban) 296,5 márkát tett ki (előző hét: 205,25 márka). A dobozolt eper ára 403,40 márka volt, az előző hetinél 71,70 márkával több. A cseresznye kínálata nőtt, de a piacokra került mennyiség csak szűkös ellátást biztosított. Főként a jó minőségű cseresznye mutatkozott kevésnek. Az árak magasak voltak. A Spanyolországból importált sárgabarack jobb minőségben került a nyugatnémet piacokra, mint az előző hetekben. A gyümölcs érettségi foka kedvezőbb volt. A kereslet kissé élénkült. Őszibarackot a nyugatnémet importőrök több országból vásárolták. Legtöbb esetben kis- és középnagyságú áru került a piacokra, amelyet a felhasználók csak vontatottan vásároltak. Az olasz árut heti átlagban mázsánként 270,95 márkáért, a görögöt 221,30 márkáért adták.