Világgazdaság, 1971. június (3. évfolyam, 104/599-125/620. szám)

1971-06-18 / 117. (612.) szám

1971. JÚNIUS 18. OECD-jelentés az USA kilátásairól Az Egyesült Államoknak ismét nagy fizetésimérleg-deficittel kell szembe­néznie, bár az inflációs ráta ugyanak­kor csökkenő irányzatot mutat. Ezt mondja az OECD-nek az Egyesült Ál­lamokról most közzétett jelentése. Az Egyesült Államok fizetési mérlegének deficitje 1970-ben 11 milliárd dollárt tett ki. A deficit a szakértők vélemé­nye szerint ebben az évben is körül­belül ezen a szinten marad. Az OECD szakértői pesszimistán ítélik meg Amerika külkereskedelmi helyzetét. Az amerikai exportnehézsé­geket a csökkenő európai és japán ex­portpiacokkal, valamint a repülőgépek és különböző mezőgazdasági termé­nyek stagnáló­ exportjával magyaráz­zák. Mindez előreláthatólag 1 milliárd dollárral csökkenti az Egyesült Álla­mok tavalyi 2 milliárd 184 millió dol­láros kereskedelmi mérlegatívumát. Ami az inflációt illeti, a jelentés kedvezőbb képet rajzol. A növekvő termelés és a lassuló béremelkedés hozzájárulhat ahhoz, hogy az inflációs ráta a negyedik negyedévben 3,5—3,75 százalékra csökkenjen az 1970 második félévi 4,75 százalékos átlaghoz képest. (Reuter) • Sikertelenül végződtek a brit kohó­munkások szakszervezete és az állami tulajdonban levő British Steel Corpo­ration vezetősége között folyó tárgya­lások. E megbeszéléseket a múlt héten kezdték, amikor a szakszervezet négy-­ napos sztrájk után a munka felvételére szólította fel tagjait.­­ A nyugatnémet mezőgazdaság össz­bevétele tavaly 900 millió márkával ki­sebb volt, mint 1969-ben. Az elvándor­lási folyamat folytatódása miatt azon­ban az egy főre eső jövedelem nem csökkent. A bevétel tavalyi visszaesé­sét a bonni mezőgazdasági miniszté­rium államtitkára szerint a kisebb ga­bona- és burgonyatermés, valamint a csökkenő sertéshúsárak okozták. • Rudnyev szovjet automatizálási és műszeripari miniszter az Olivetti cég meghívására Rómába érkezett. A szov­jet miniszter több napos látogatása so­rán megbeszéléseket folytat a nagy olasz irodagépgyártó konszern vezetői­vel a két ország közötti automatizá­lási együttműködés fejlesztéséről.­­ A nyugat-európai közlekedésügyi miniszterek madridi konferenciáján dokumentumot hagytak jóvá, amely a 18 tagállam által történő ratifikálás után európai közúti közlekedési sza­bályzat szerepét töltheti be. A doku­mentum az 1968. évi bécsi világkon­venció és az 1970. évi genfi megálla­podás szintézise. A Saska elleni háborút hirdetett Su­harto indonéz elnök. A rendkívül kár­tékony rovarok óriási pusztítást okoz­nak a Talaud szigeten levő kókuszfa­­ültetvényeken és ez csaknem a felére csökkentette az ország kopraexportját. Az elnök elrendelte, hogy a légierő, a hadihajók és a szárazföldi csapatok szánjanak harcba a „sáska-megszállók­kal”.­­ Kijevben szerdán megnyílt a Gyé­mántok, gyémántszerszámok és gyé­mántmegmunkáló felszerelések elneve­zésű kiállítás, amelyen amerikai, an­gol, indiai, osztrák és más nemzetiségű cégek mutatják be termékeiket. a WE JELENTI O Megnyitotta kapuit Genfben az első nemzetközi távközlési kiállítás, a Tele­com ’71. A bemutatón, amelyet a Nem­zetközi Távközlési Unió (ITU) rendez,­­több mint 260 kiállító vesz részt a nyu­gati államokból és néhány fejlődő or­szágból. A szocialista országok közül csak az NDK képviselteti magát táv­közlési iparának termékeivel.­­ Az év első négy hónapjában az Egyesült Államokba irányuló nyugat­német export 27 százalékkal, az import 22,2 százalékkal emelkedett a múlt év azonos időszakához képest és értéke 1,2, illetve 1,3 milliárd dollárt tett ki.­­ A bulgáriai Pazardzsik megyében harmadik éve folynak a kísérletek kü­lönleges meteorológiai rakétákkal a jégeső ellen. A védekezés igen ered­ményes: a kísérletek kezdete óta itt nem pusztított a jég. Egy rakéta fel­lövése 600 levába kerül (az idén már 200 ezer leva értékű rakétát bocsátot­tak fel).­­ A július 2-án megnyíló zambiai ke­reskedelmi vásáron kilenc külföldi or­szág — Tanzánia, Kenya, Egyiptom, Izrael, Olaszország, az NDK, az NSZK, Csehszlovákia és a Kongói Demok­ratikus Köztársaság (Kinshasa) — ki­állítói vesznek részt. A Japán 170 ezer darab színes tele­víziót exportált májusban, 54 százalék­kal többet, min­t áprilisban és majdnem másfélszer annyit, mint 1970 májusá­ban. O Június közepén bocsátják vízre a rostocki Neptun hajógyárban készülő új vasúti komphajót, amely a Sass­nitz—Trelleborg vonalon fog közleked­ni. A komphajón 42 tehervagon szál­lítható, garázsában 980 négyzetméteren kapnak helyet a gépkocsik.­­ A leverkuseni Bayer AG. 1971 és 1975 között további 9,6 milliárd belga frank összegű beruházást szándékszik eszközölni belgiumi üzemében. A nyu­gatnémet konszern eddig 4,6 milliárd frankot invesztált antwerpeni leány­­vállalatába. Emelkedik a svéd export Svédország exportja az év első ne­gyedében 21 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azonos időszakában; értéke 9 milliárd 307 millió svéd ko­ronát tett ki. Az import csak 2 száza­lékkal emelkedett (8 milliárd 935 mil­lió koronára). Az első negyedév keres­kedelmi aktívuma tehát 372 millió ko­ronát tett ki, szemben a tavalyi 1 mil­liárd 67 millió korona hiánnyal. Nagyobb mértékben emelkedett a fa exportja, ebből 136 000 köbméterrel többet, összesen 824 000 köbmétert ad­tak el külföldre, vasércből pedig 2,7 millió tonna helyett 6,1 millió tonnát exportáltak. Gépekből és készülékekből 3 milliárd 972 millió értéket vittek kül­földre, 872 millió koronával többet, mint tavaly. A gépjárművek exportja 18 444 darabbal 59 244 darabra emelke­dett. Kismértékben emelkedett az acél­késztermék kivitele is, míg színesfém­ből valamivel kevesebbet exportáltak. Az importoldalon emelkedett az ás­ványolaj, valamint a gépek és készü­lékek tétele, viszont ércből, fémhulla­dékból, vasból, acélból, személyautóból és hajóból kevesebbet importáltak. (SÍP) Irán és a Közös Piac Hoveida iráni miniszterelnök ötna­pos hivatalos látogatáson tartózkodik Belgiumban. A belga fővárosban ta­lálkozott Malfaltival, a brüsszeli bi­zottság elnökével és a Közös Piac más vezető tisztviselőivel. A Reuter-iroda jelentése szerint elmondta nekik, hogy Iránban nő az elégedetlenség a Közös Piaccal kötött kereskedelmi megállapo­dások „elavultsága” miatt. Ha Nyugat- Európa nagyhatalommá akar válni — hangoztatta Hoveida — „nem zárhatja be kapuit más államok előtt. Irán máshol is be tudja szerezni az ipar fej­lesztéséhez szükséges gépi berendezé­seket. A kereskedelmi cserearányok­nak mindkét fél számára kedvezőknek kell lenniök”. A miniszterelnök sajtótájékoztatóján azonban ehhez hozzáfűzte, hogy a Mal­­fattival folytatott beszélgetés meg­győzte: a Közös Piac vezetőiben meg­van a jóindulat Iránnal szemben és óhajtják a fennálló problémák megol­dását. Egy másik Reuter-jelentés szerint angol, amerikai, japán, kanadai és nyugat-európai bankok 28 tagú cso­portja nagyszabású kölcsönmegállapo­­dást kötött az iráni jegybankkal. A konzorcium 100 millió dollárt kölcsönöz Iránnak 6 havi törlesztésre és 50 mil­­­lió dollárt 6 évre. A kölcsön kötvényeit Londonban forgalmazzák, kamatuk az eurodollár-piacon érvényes kamatok­hoz igazodva változik. VILÁGGAZDASÁG A FRANCIA EXPORTHITELEK RÉSZLEGES REFORMJA Franciaország exportja beruházási javakban az utóbbi évek folyamán di­namikusan fejlődött és értelemszerűen még ennél is jobban megnőtt az export finanszírozására szolgáló hitelek iránti igény. A múlt év végén a fennálló ex­porthitelek értéke körülbelül 12 mil­liárd francia frank volt, ennek két­harmada közép lejáratú, egyharmada pedig hosszú lejáratú. A finanszírozási igény rohamos emelkedése miatt az exporthitel-rendszer eddigi formája elégtelennek bizonyult. A jelenlegi rendszerben a hosszú le­járatú hiteleket a futamidő első 5 évé­ben lényegében a Crédit National nevű állami szerv finanszírozza, amihez tá­mogatást kap. A futamidő hátralevő részében helyébe lép a Groupe­ment Interbancaire du Crédit á l’Exportation (GICEX) nevű exportfinanszírozó pool. Ennek tagjai a nagy francia kereske­delmi bankok. A poolhoz csatlakozott bankok eddig ügyfeleik betétjeinek 1,5 százalékát fordították hosszú lejáratú exportfinanszírozás céljaira, éspedig 6,45 százalékos kamatláb mellett. Az így rendelkezésre álló összegek azon­ban már néhány év óta nem elegen­dőek. Ehhez hozzájárult az is, hogy néhány hónappal ezelőttig a napipén­zek kamatlába magasabb volt a pénz­ügyminisztérium által a poolnak ex­porthitelekre engedélyezett rátánál, úgyhogy a bankok nem nagyon igye­keztek az ide fordítandó összegeket megemelni. Ennek következménye, hogy a közép lejáratú exporthiteleket meg­testesítő váltók várakozáson felüli há­nyada került visszleszámítolás útján a Banque de France tárcájába. Egy évig tartó tárgyalások után a francia kormány szakértői olyan új hi­telezési rendszert dolgoztak ki, amely az eddigi hiányosságoktól mentes és le­hetővé teszi az ország exportőrei szá­mára, hogy stabil kamatozású és kellő nagyságú hitelekre számíthassanak ex­portajánlataik kidolgozásánál. Az új rendezés nem korlátozni, hanem bőví­teni kívánja a hiteligénybevétel lehe­tőségeit, tehát többet kíván nyújtani, mint eddig. Bár úgy hírlik, hogy az új rendszernek 1971. július 1-én történő bevezetésével az exporthitel költségei általában emelkednek, a hitel még mindig olcsóbb lesz, mint Angliában vagy az NSZK-ban és nem lesz drá­gább a többi nagy exportőrországban nyújtott hasonló hiteleknél. Úgy döntöttek, hogy a bankok a ná­luk elhelyezett betétek 1,5 százaléka helyett 1975-ig fokozatosan azok 5 szá­zalékára emelhetik a poolban vállalt részesedésüket; ez ma már nem hiúsul meg az egyéb kihelyezési lehetőségek kedvezőbb kamathozamán, mert a ka­matfeltételek időközben változtak. A reform más országokhoz hasonlóan továbbra is legnagyobbrészt a bank­apparátusra bízza az exportüzletek fi­nanszírozását. A Banque de France közép lejáratú exporthitelek számára visszleszámítolási forrásként való igénybevételét nem kívánják megszo­rítani, de bővíteni sem. A finanszí­rozás feladatait tehát fokozatosan a jegyintézetről a bankokra hárítják át, hogy a hitelvolumen erős emelkedésé­nek inflációs kihatásait csökkentsék. A reform az előírások és eljárások egyszerűsítését is szolgálja. Ehhez első­sorban tudni kell, hogy Franciaország­ban eddig az exporthitelek két alfaja volt használatos: a vevőhitel és a szál­lítói hitel. Előbbit a­­francia termékek külföldi vevőinek nyújtják, az utób­bit az áru termelője, illetve az expor­tőr élvezi. A két hitelfajta elj­árás és feltételek tekintetében eddig érthetően különbözött egymástól, ezután a kü­lönbség a kettő között lényegesen csök­ken. A vevőhitelek nyújtását július 1-től kezdve jelentékenyen megköny­­nyítik és ez a francia exportüzletet a súlyos gondoktól mentesíti. A hosszú lejáratú exporthitelek és az állami exportgaranciák engedélye­zése ezután egy helyen történik. Az eddigi 90 vagy legfeljebb 95 százalék helyett a bankok ezután az export­érték 100 százalékát is meghitelezhe­tik és e tekintetben az sem korlátozza őket, hogy az állami garanciát nyújtó szerv esetleg csak az érték bizonyos hányadát szavatolja. A vevőhitel a jövőben olyan mérték­ben folyósítható, amilyen ütemben az exporttermékek gyártása előrehalad. Tekintve, hogy az utóbbi években Magyarország is egyre többet importál Franciaországból nagy értékű termelő­­eszközöket, a hitelkönnyítésekre a ha­zai importvállalatainknak is fel kell figyelniök. A. R. Szovjet—csehszlovák tudományos-műszaki együttműködés A szovjet és a csehszlovák szakem­bereknek tizenhat új témát kell közö­sen kidolgozniuk — határozta el a két ország tudományos-műszaki együttmű­ködést állandó albizottsága Moszkvá­ban folyó ülésén. Ladislav Supka miniszter, a csehszlo­vák küldöttség vezetője — utalva a kétoldalú együttműködés gyümölcsöző voltára — kiemelte: a gazdasági haté­konyság­ pénzben kifejezett értéke Csehszlovákia számára tavaly körül­belül 64 millió korona volt. A legjobb eredményt az energetika, a nehézipar, a kohászat, a gépgyártás és a vegyipar területén érték el. Az albizottság ülésén különös gondot fordítanak a két ország tudományos­műszaki fejlesztési tervének egyezteté­sére. (TASZSZ) A régi út helyett — LÉCE ÚT! Magyar géppel — Spanyolhonda B­UDAPEST—MADRID Dél-Amerika és Kuba felé csatlakozó járatok! OTP-HITELLEHETŐSÉGEK! KEDVEZMÉNYES DÍJTÉTELEK! Részletes felvilágosítás, helyfoglalás, jegyeladás: Budapest V.,Dorottya utca 2. és Budapest V., Váci utca 1—3. Telefon: 186—805

Next