Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)
1973-03-22 / 57. (1059.) szám
A KÜLGAZDASÁGI KAPCSOLATOK ALAKULÁSA Gazdasági kérdések az országgyűlésen Focsk Jenő, a Minisztertanács elnöke az országgyűlés szerdán megnyílt tavaszi ülésszakán ismertette a gazdasági élet előtt álló feladatokat és megoldandó problémákat. Ezután dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter Magyarország külgazdasági kapcsolatairól adott áttekintést. A miniszterelnök gazdaságpolitikánk egyik fő irányvonalának, a termelés hatékonyságának gyors ütemű fejlesztését jelölte meg. Az elmúlt két évben társadalmi termelésünk hatékonysága nőtt, de ütemével nem lehetünk elégedettek. A munka termelékenységét tekintve a szocialista országok sorában középen foglalunk helyet, a legfejlettebb kapitalista országokhoz képest tíztizenötéves elmaradásunk van. A kormány egyik legfontosabb feladatának tekinti a beruházási munka megjavítását. A beruházások mértéke mérséklődött, az 1972. évi beruházások az előző évihez képest összehasonlító áron számítva 2 százalékkal csökkentek. Továbbra sem megnyugtató a befejezetlen beruházások aránya. Számuk ugyan valamelyest csökkent, de a kivitelezés nem javult eléggé, nagyok a többletköltségek, a befejezési határidőknél késések mutatkoznak. Az egyensúly megteremtése 1971-ben a tervezettnél jobban nőtt az állami költségvetés hiánya, ami részben a tőkés világpiaci inflációból eredő áremelkedésekből, részben a beruházási többletköltségekből és a nem kielégítő gazdaságossággal működő vállalatok tervezettnél alacsonyabb befizetéséből, vagy támogatásának növekedéséből adódott. Ezen változtatnunk kellett, és az elmúlt évet a tervezett 3,2 milliárddal szemben 2,6—2,7 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zártuk. Az országgyűlés által jóváhagyott 1973-as költségvetési törvényben ugyanennyi hiányt irányoztunk elő, figyelembe kell venni azonban, hogy mind a bevételek, mind a kiadások mintegy 20 milliárd forinttal magasabbak a tavalyinál. A költségvetési egyensúly teljes megteremtése még a további évek feladata. Ennek fő útja gazdálkodásunk javítása és a gazdasági szerkezet tervszerű fejlesztése. Fokozni kell a vállalati jövedelmezőséget, a költségvetési bevétel növelését. Az egyensúlyi helyzet áttekintése után a miniszterelnök a gazdaságos termelés fejlesztéséről szólt. A többi között elmondta, hogy az ipar kedvező szerkezeti átalakítását jelzi egyes ágazatoknak az átlagos növekedési ütemét lényegesen meghaladó fejlesztése. Kijelölt vállalatok A gyártmányszerkezet korszerűsítése érdekében a vállalatoknak, az iparágaknak az eddiginél szélesebb körű összefogása szükséges. A vállalatok munkájának fejlődését a kormány egyebek között azzal is segíti, hogy a Központi Bizottság állásfoglalása alapján a közelmúltban határozatot hozott 50 gazdálkodó egység, 180 vállalat tevékenységének figyelemmel kísérésébe. Ezek állítják elő az egész ipari termelésünk 55 százalékát, s az ipari exportunk kétharmadát. A megfigyelt vállalatok változatlanul az általánosan érvényes gazdaságirányítási rendszer keretei között működnek. A kijelölés önmagában nem jelent jogcímet valamiféle kivételes elbánásra, engedményekre. Az általánostól eltérő módszereket fognak viszont alkalmazni jelenleg hat, a későbbiek során valószínűleg 8—10-re szaporodó nagyvállalat átszervezésére, korszerűsítésére, ahol a termelési szerkezet átalakításához szükséges anyagi eszközöket saját erőből nem tudják biztosítani. A Minisztertanács határozata alapján a Gazdasági Bizottság kijelölte az érintett vállalatokat: ezek a Magyar Hajó- és Darugyár, Ganz-MÁVAG Mozdony-, Vagon- és Gépgyár, a Csepel Autógyár, a Vörös Csillag Traktorgyár, a Hajtómű- és Felvonógyár, valamint a Beton- és Vasbetonipari Művek. A IV. ötéves terv folyamán a nemzetközi gazdasági kapcsolatok további bővülésével számolnak. Az a törekvés, hogy jobban kihasználjuk a nemzetközi gazdasági szervezetek működésében rejlő lehetőségeket. Exporttermékeink gazdasági, műszaki színvonalától, minőségétől függ, mennyire tudjuk forgalmunkat bővíteni az elkövetkezendő években. Hazánknak a világpiacon becsülete, súlya és hitele van — mondotta Fock Jenő. Az export és a nemzeti jövedelem Dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter felszólalásában elmondotta, hogy 89 országgal van érvényes államközi szerződésünk, 30 országgal hoszszú lejáratú megállapodásunk. A magyar vállalatok 142 ország vállalataival tartanak fel export—import kapcsolatot. Külkereskedelmünk gyorsan fejlődik, az export aránya a nemzeti jövedelemben megközelíti a 40 százalékot. A tervek szerint, a külkerkedelmi forgalom 1975-ig 1970-hez képest 40—50 százalékos emelkedést ér el, a IV. ötéves terv első két esztendejében 1971- ben és 1972-ben is lényegesen meghaladta a termelés és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét. 1971-ben az import növekedett nagyobb mértékben, 1972-ben pedig határozottan törekedtünk az egyensúly helyreállítására. A számítások , helyesnek bizonyultak, a múlt évben sikerült megvalósítani a népgazdaság arányosabb fejlődését. Ez kedvezően hatott a belső piacra és a külkereskedelmi forgalomra is. A belföldi gazdálkodási körülmények javulása mellett a kedvező külkereskedelmi eredmények elérését segítette, hogy a szocialista országok igényei lehetővé tették a gépipari és általában feldolgozóipari termékexportunk növelését. Ezzel egyidejűleg élénkült a tőkésországokban a konjunktúra, javultak eladásai lehetőségeink és forgalmunk cserearánya is. Az említett változásoknak megfelelően az export az 1971. évihez képest a rubel- és dollárfizetési viszonylatokban 21 százalékkal növekedett, a behozatal 3 százalékkal mérséklődött. A rubelfizetésű kivitel dinamikája erősebb volt, ily módon az 1970-ben és 1971-ben kialakult negatív előjelű áruforgalmi egyenleggel szemben 1972-ben aktív egyenleget sikerült elérni. Növekedett a kivitelünk a dollárfizetésű országokba is. Itt a legnagyobb emelkedést a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeknél értük el, de ezen belül lényeges az egyes termékeknél elért konjunkturális árnyereség. A miniszter hangsúlyozta, hogy az 1972-es év külkereskedelmi eredményei az egész népgazdaság eredményei. Az exportunk fokozását fejlesztési elgondolásokkal együtt kell vizsgálnunk, figyelemmel arra, hogy a termékek bármelyik időben bármilyen piacon egyaránt gazdaságosan értékesíthetők legyenek. A fokozottan exportorientált termelés távlati megalapozása az egész népgazdaság fejlesztési politikájának döntő kérdése. Ezután kitért a miniszter a szocialista országok közötti gazdasági kapcsolatokra és a sokoldalú együttműködésre. Példaként említette, hogy a járműipari egyezmény keretében az idén a Szovjetunióba 4700 darab autóbuszt és 22 ezer darab hátsóhidat szállítunk. Ezek értéke az 1973. évi gépipari exportunk 33 százaléka. A zöldség-gyümölcs egyezmény keretében szállításra kerülő friss- és konzerváru a mezőgazdasági forgalom 56 százalékát adja. Kereskedelempolitika Árucsere-forgalmi megállapodásaink kölcsönösen bővítették az exportlehetőségeket, a liberalizációs folyamat folytatódott, és ma már több országgal kereskedünk teljesen liberalizált elvek alapján. Több olyan megállapodást írtunk alá, illetve parafáltunk, amelyek értelmében ezek az országok kölcsönösségi alapon, biztosítják a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését. Ez kedvező hatást gyakorolhat a vámtárgyalásokra, a külkereskedelmet szabályozó különböző előírásokra és segítheti az export és import jelenleginél nagyobb érdekeltségének megteremtését. Több tőkésországgal van olyan megállapodásunk, hogy 1975. január 1-vel megszüntetik a beviteli korlátozás alá vont cikkek körét. Az eredmények ellenére a jelenlegi korlátozó kontingensrendszert, amely exportunknak mintegy 30 százalékát érinti, sajnálatosnak tartjuk, és úgy ítéljük meg, hogy fékezik a forgalom nagyobb növekedését. A tőkésországok Magyarországgal szemben alkalmazott kereskedelempolitikáját illetően reálisan feltételezhető, hogy, már csak saját exportérdekeik miatt is, liberalizálják a Magyarországból származó áruk bevitelét. A korábbi és a jelenlegi valuta árfolyamváltozások nem okoztak károkat devizagazdálkodásunknak. Rugalmas kereskedelmi munkával, az új ár- és értékviszonyokhoz való gyors alkalmazkodással a jövőben is el tudjuk kerülni a problémákat a változó világpiacon. (MTI) Véget ért a francia repülőtéri sztrájk Párizsi tudósítónktól Több hetes sztrájk után a francia repülőtársaságok tegnapelőtt ismét elindíthatták járataikat, mert a kormány szokatlanul kemény nyomásának hatására a repülőtéri irányító személyzet felvette a munkát. Franciaországban három társaság működik, mind a három állami tulajdonban van. Az Air France elsősorban a nemzetközi járatokat tartja üzemben, kivéve az afrikai vonalakat. Ez utóbbival az UTA foglalkozik, míg a belföldi járatokat az Air Inter üzemelteti. A három vállalat azt tervezte, hogy az idén 215 millió frankos nyereségre tesz szert. Az eddigi becslések szerint az irányító személyzet sztrájkja körülbelül ugyanilyen nagyságú veszteséggel jár, így a tervezett nyereséget a sztrájk felemésztette. Emiatt a légitársaságok kénytelenek lesznek több repülőgép-megrendelésüket elhalasztani. A párizsi repülőtereken a légiforgalom előreláthatólag a mai nappal válik ismét teljessé. Általános viszont a tapasztalat, hogy az utasok még több héten keresztül vonakodni fognak az Air France szolgálatait igénybe venni. Gazdasági kérdések a helsinki előkészítő konferencia napirendjén A helsinki nagyköveti tanácskozás munkabizottsága szerdán folytatta a tervezett európai biztonsági és együttműködési értekezlet második napirendi pontjának, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés kérdésének megvitatását, szerkesztésre való előkészítését. A konzultáció ütemének felgyorsulására mutat, hogy a 34 érdekelt ország képviselői már a második teljes munkaülésen a napirendi pont megfogalmazásának vázlatáról tanácskoztak, s lényegében egyetértésre is jutottak. A szocialista országok elképzelését a konferencián alakítandó szakértői bizottság feladattervéről Csehszlovákia terjesztette elő, míg az EGK-tagállamok vázlatát az NSZK ismertette. Mivel a két munkaokmány hasonló tartalmú pontokból állt, bizonyos egyszerűsítésekkel össze lehetett egyeztetni őket, és elvileg kialakult a téma kerete. A konferencia köreiből származik az értesülés, hogy a gazdasági kérdésekre vonatkozó anyag általános vitája és a vázlat írásba foglalása már a jövő héten befejeződhet. (MTI) NAPRÓL NAPRA ♦ KÜLKERESKEDELMI FORGALMUNK FEJLŐDIK, növekedési üteme tavaly és tavalyelőtt lényegesen meghaladta a termelést és a nemzeti jövedelem növekedésének ütemét — hangsúlyozta dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter az Országgyűléstegnap megnyílt tavaszi ülésszakán. Az export aránya nemzeti jövedelmünkben megközelíti a 40 százalékot, jelenleg 89 országgal van érvényes államközi szerződésünk, s 142 ország vállalataival tartunk fenn export—import kapcsolatokat. ♦ DÁNIÁBAN NEGYEDMILLIÓ DOLGOZÓ SZÜNTETTE BE A MUNKÁT. A szakszervezetek és a munkaadók nem jutottak megállapodásra a kollektív szerződések meghosszabbításában, s nem vezetett eddig eredményre a kormány közvetítése sem. A munkabeszüntetés elsősorban a vas- és fém-, a bútor-, a textil-, a nyomdaipart, a gépgyártást és a szolgáltató ágazatokat érinti. ♦ ARGENTÍNA GAZDASÁGPOLITIKÁJÁBAN számottevő változásokat hozhat Campora új választott elnök hivatalba lépése — írja a Világasajtóból című rovatban ismertetett szemelvény. A justicialista párt gazdasági programjában fokozott szerep jut az állami beruházásoknak. Campora egy korábbi nyilatkozatában utalt arra, hogy Argentína esetleg áttér a tervgazdálkodásra. ♦ MAGYARORSZÁG KŐOLAJSZÜKSÉGLETÉT a hazai termelés mellett eddig szinte kizárólag a Szovjetunió fedezte. Becslések szerint az évtized végére a magyar kőolajigény 15 millió tonna körüli lesz, ezt a Szovjetunió már csak részben elégítheti ki, így a külkereskedelem érdeklődése mindinkább a Közel-Kelet felé fordul. Eddig Irakkal született hosszú lejáratú keretegyezmény, de a jövőben más arab országokban is megjelennek a magyar külkereskedők. ♦ ÉLEZŐDIK A VITA AZ AMERIKAI HÚSÁRAK KÖRÜL. A kongresszusban erősödik azoknak a tábora, akik az 1964-ben hozott húsimport-korlátozó törvény visszavonását követelik. Egy másik csoport árstopot sürget. A kormány eddig mereven elzárkózott az árkorlátozástól. Tíz év óta egyébként tavaly szaporodott a legnagyobb arányban az amerikai szarvasmarhaállomány. Elnapolják az Európai Valuta Alap vitáját Az EGK pénzügyminisztereinek konferenciája Látszólag technikai okokból, de valójában a zűrzavaros pénzügyi helyzet miatt elmarad a legfőbb téma megtárgyalása az EGK pénzügyminisztereinek ma kezdődő tanácskozásán. Jóllehet, az októberi csúcstalálkozón elhatározták, hogy 1973. április 1-én életbe léptetik a közös alapot, a miniszterek csupán az infláció leküzdésére kidolgozott akcióprogram eredményeiről tárgyalnak majd. Erről a brüsszeli bizottság — amely kedden és szerdán ülésezett — állított össze dokumentumot. A Közös Piachoz tartozó kilenc ország pénzügyminiszterei ma és holnap megbeszélést tartanak a valutahelyzetről és a közös pénzügyi politika továbbfejlesztéséről. Hiányozni fog azonban a napirendről az a kérdés, amit eredetileg a fő témának szántak: az Európai Valuta Alap életrehívása, mert — úgymond — nézeteltérés alakult ki a tervezett intézmény színhelyét illetően. Nagy-Britannia képviselője „a hatékonyság és az ésszerűség” szempontjaira hivatkozva nem járult, hozzá ahhoz, hogy az új szerv központja Luxemburgban legyen. Emiatt valószínűleg lehetetlenné válik, hogy a programnak megfelelő időben (április 1-én) az EGK országai a pénzügyi együttműködés magasabb formájára térjenek át. A jelek arra vallanak, hogy az elhelyezésről folyó vita hátterében nyomosabb nézeteltérések rejlenek. A francia lapok szerint — írja az MTI tudósítója — a halogatás közvetlen összefüggésben van azzal a ténnyel, hogy a Közös Piac a legutóbbi pénzügyi határozatok következtében lényegében két külön övezetre oszlott, vagyis avval, hogy az angol, olasz és ír valutát nem lebegtetik együtt a többi közös piaci valutával. A tudósítás a Les Echost idézve rámutat arra, hogy a Közös Piac átmeneti kettészakadása mindenképpen „halva születetté” tette a pénzügyi együttműködési alap tervét. Párizsban, ahol nagy reményeket fűznek az alap működéséhez, azzal vádolják Londont, hogy rendre megbénítja a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésére irányuló kezdeményezéseket. A Les Echos hangsúlyozza: az együttműködési alap létrehozásának elodázása olyan kudarc, amely nem fogja fokozni a valuták közös lebegtetéséhez fűzött közös reményeket sem. A derűlátók most abban bíznak, hogy a közös alap kérdését a külügyminiszterek április 2-án kezdődő tanácskozásán vitatják meg. A ma kezdődő megbeszélésen — ami az első fejezete a gazdasági és pénzügyi unió megvalósítására hivatott három értekezletnek — az árak emelkedése elleni küzdelem öszszehangolása mellett tárgyalnak a devizapiacok újranyitása utáni helyzetről és a Húszak március 26-án kezdődő értekezletének előkészítéséről. (Mint ismeretes, a jövő héten Washingtonban tartandó megbeszélés napirendjén a nemzetközi pénzügyi rendszer megreformálásáról tanácskoznak. (Reuter, AFP, MTI) Diplomáciai pezsgés Ausztráliában • Patolicsev befejezte új-zélandi tárgyalásait Nemzetközi kapcsolatainak kiterjesztésén munkálkodik a csendes-óceáni két nagy országban, Ausztráliában és Új- Zélandban kormányra került munkáspárti vezetés. Erről árulkodik a diplomáciai élet felpezsdülése, amit egyrészről Patolicsev szovjet külkereskedelmi miniszter és Bijedics jugoszláv miniszterelnök tárgyalása, másrészt pedig a Koreai NDK kereskedelmi küldöttségének ez évre tervezett látogatása jelez. A szovjet külkereskedelmi miniszter tegnap befejezte új-zélandi megbeszéléseit, amelyekről közös közleményt csak később adnak ki, de eredménye (hasonlóan a Canberrai megbeszélésekhez) egyértelműen az, hogy bővíteni kell a kétoldalú árucserét. Walding wellingtoni külkereskedelmi miniszter egyenesen „elkerülhetetlen”-nek nevezte a Szovjetunióval folytatott kereskedelem növelését, evvel kapcsolatban utalt a nemzetközösségi preferenciák elvesztésére. Példaként néhány terméket (karórákat, fényképezőgépeket és traktorokat) említett, amelyek szállítója a szovjet külkereskedelem, és amelyekre Új-Zéland vevő lenne. Bijedics jugoszláv miniszterelnök elsősorban politikai kérdéseket érintett Whitlam miniszterelnökkel folytatott megbeszélésén, és mint a Tanjug hírügynökség közli, a Canberrai kormány hangot adott azon kívánságának, hogy együttműködjék az el nem kötelezett országokkal. Kiszivárgott értesülések szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Ausztrália megfigyelőkkel képviselteti magát az el nem kötelezett országok szeptemberi algíri csúcsértekezletén. Ausztrália a csendes-óceáni térségben vitt eddigi szerepének megváltoztatására is lépéseket tesz. Ezek közé sorolható a Koreai NDK-val szemben megváltozott magatartása. A demokratikus Korea elismerését ugyan még nem tervezik — írja egy kormányszóvivőt idézve a Reuter canberrai tudósítója —, de ennek indoka kizárólag az, hogy „ne hátráltassuk a két Korea újraegyesítését”. Az viszont tény, hogy a két kormány megállapodása értelmében még ebben az évben észak-koreai delegáció látogat az ausztrál fővárosba. Hosszú lejáratú brit-lengyel együttműködési megállapodás Lengyelország és Nagy-Britannia kedden 10 évre szóló gazdasági, ipari, tudományos és műszaki együttműködési megállapodást kötött. A dokumentumot Olechowski lengyel külkereskedelmi miniszter és Amery angol külügyminiszterhelyettes írta alá. A lengyel miniszter aznap érkezett háromnapos hivatalos látogatásra Londonba. A Reuter szerint brit gazdasági körökben remélik, hogy a megállapodás ösztönözni fogja az iparcikkek kétoldalú kereskedelmét és az eddiginél szorosabb kooperációt. Lengyelország tavaly 71 millió font értékben exportált Angliába, ahonnan 75,5 millió fontért vásárolt különböző árucikkeket. Olechowski tegnap eszmecserét folytatott Davies brit „Európa-miniszterrel”, akivel megvitatta az Anglia közös piaci tagságából adódó problémákat. A lengyel miniszter tárgyalt Stodart mezőgazdasági, halászati és élelmiszeripari államminiszterrel is.