Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)
1973-03-23 / 58. (1060.) szám
• A Szovjetunió 5 ezer tonna lenmagolajat vásárolt egy Buenos Aires-i magánexportőrtől. Tonnánként 265 dolláros fori áron. • Az ugandai kormány saját kezébe vette a Mercedes-Benz ugandai ügynökségét, amely egy Kenyában működő motorgyár leányvállalata. A vállalat tőkéje főként kelet-afrikai eredetű, így az az ígéret, amelyet Amin tábornok a nyugatnémet tőkéseknek tett a kártalanításra — kenyai értesülések szerint — nem bír túl nagy jelentőséggel. Egyiptomban idén öt új vegyipari üzem kezdi meg működését, ezek 6 ezer személy számára nyújtanak új munkalehetőséget. • A Szovjetunió nagyüzemi belvízi halászata tavaly 3,2 mázsa halat adott, 1970-ben még csak 2,4 millió mázsa volt a belvizekben kifogott hal mennyisége. • Az NSZK nettó valutatartalékai 88,1 milliárd márkára estek vissza a március 15-vel befejezett héten. A frankfurti központi bank összes tartalékai 94,4 milliárd márkát, külföldi kintlevőségei 69,5 milliárdot, tartozásai 1,16 milliárd márkát tesznek ki. A japán Kansai Electric Power Co. és a Royal Dutch Shell csoport tárgyalásokat folytat Osakában arról, hogy 1973-tól kezdve öt éven át 2 milliárd liter folyékony földgázt importálna a japán vállalat. A kondenzátumot Bruneiből kapná, ahol a Shell jelenleg aknázza ki az olajat és a földgázt. A Kansas egyébként Líbiától is kapott ajánlatot folyékony földgáz szállítására. Franciaország arany- és konvertibilis valutatartalékai 46,16 milliárd frankot tesznek ki, SDR-tartalékai 3,7 milliárd frankot, tartozásai pedig 1,35 milliárd frankot. A kínai külügyminiszter elhalasztott európai látogatásának új dátumát rövidesen közzéteszik. Csi Peng-fej többek között Olaszországba Franciaországba, Angliába, Romániába és Jugoszláviába szándékszik utazni. Lengyelországban gdanski székhelylyel tengergazdálkodási tanács alakult. Feladatául a tengergazdálkodás kérdéseinek komplex tanulmányozását, e téren a tudományos és műszaki fejlesztés irányítását jelölték ki. Az argentin pénzügyminiszter tegnap cáfolta azt a New York-i lapjelentést, hogy a pesot rövidesen 30 százalékkal leértékelik. Szófiában megkezdte tárgyalásait a nyugat-berlini üzletemberek küldöttsége. Bolgár külkereskedelmi vállalatok, állami gazdasági egyesülések és más gazdasági szervezetek vezetőivel találkoznak. Bulgária és Nyugat-Berlin kereskedelmi és gazdasági kapcsolatairól, illetve azok bővítési lehetőségeiről tárgyalnak. aW ® JELENTI • A Sao Pauló-i árutőzsdén ideiglenesen felfüggesztették a gyapot július és jövő március közötti időszakra szóló terminügyleteit. Az ok, hogy visszavonták a rendelkezést, amely a helyi gyapotot kivonta a 15,5 százalékos belföldi eladási adó köréből. Az amerikai Caltex Petroleum (a Standard Oil of California és a Texaco 50—50 százalékos közös vállalkozása) biztosította a tokiói Nippon Oil csoportot, hogy továbbra is kielégíti annak nyersolajszükségletét. Jelenleg 700 ezer barrelt ad naponta a Caltex és ezzel a Nippon nyersolajigényének 93 százalékát fedezi. Tokióban olyan hírek láttak napvilágot, hogy ,a két vállalat megegyezett: a Caltex a következő 20—30 évben biztos szállítója marad a Nippon Oilnak. A nyugatnémet ipari termelői árak indexe februárban 1 százalékkal emelkedett és így 1962-es bázison számítva 120,7 pontot mutat. A nagykereskedelmi árak indexe 0,8 százalékkal ment feljebb és 120,4 pontot jelez. Franciaországban 364 ezren kerestek munkalehetőséget február végén, 4800-zal kevesebben, mint januárban. Ugyanakkor a betöltetlen munkahelyek száma 232 ezerre emelkedett a januári 222 ezerről. A szovjet-indiai árucsere-forgalom tavaly 3,7 milliárd rúpia volt (1953- ban 13 millió rúpia). A Szovjetunió főleg gépeket, komplett üzemeket szállít a kohászat, a gépgyártás, a kőolajkitermelés és -feldolgozás, valamint a műtrágyaipar fejlesztése érdekében. India pedig teát, juhát, cipőt, festékeket, gyógyszereket, gyapjút, és gyapotot vld. • • • • 2 1973. MÁRCIUS 23. Miközben Kuvait és Irak feszült kapcsolataiban a keddi határincidens óta nem mutatkoznak az enyhülés jelei, a libanoni fővárosban teljes egyetértésben üléseztek többek között e két ország képviselői is az OPEC tanácskozásán. A sajtóközlemény szerint a miniszterek úgy döntöttek, hogy azonnali tárgyalásokatkezdenek a nemzetközi olajvállalatokkal a dollárleértékelést ellensúlyozó olajáremelésről. A tárgyaló küldöttséget is felállították, élére Mabruk líbiai olajipari miniszter került, s a delegációban helyet kap Irak és Kuwait képviselője. A hírügynökségi jelentések szerint Bejrútban az OPEC-nek mind a 11 tagállama képviseltette magát még Venezuela, Nigéria és Indonézia is, amelyek pedig közvetlenül nem érdekeltek a genfi egyezményben. Ezek az országok külön döntenek a dollárleértékelés ellensúlyozásáról. Például Venezuela egy héttel ezelőtt emelte 8,83 százalékkal az adózás alapjául szolgáló posted price árat. A genfi egyezményt 1972 januárjában kötötték meg a Perzsa-öböl menti olajtermelő országok és a nemzetközi olajkonszernek. Ez az egyezmény az egy évvel korábbi teheráni és tripoli olajármegállapodások kiegészítése, fő rendeltetése az árfolyamok módosulásának az olajárakba való átgyűrűztetése. A genfi dokumentumot az első dollárleértékelés után dolgozták ki, azóta napvilágra kerültek hiányosságai, főként most, a második dollárdevalválás után. Az egyezmény mechanizmusa a következő: negyedévenként megvizsgálják a dollár és a kilenc legfontosabb tőkés valuta átlagárfolyamának egymással szembeni alakulását. Ha a dollár legalább 2 százalékkal értékelődött le vagy fel az átlagárfolyammal szemben, azonos arányban módosítják az olajárakat. Az arab olajtermelő országok azért elégedetlenek ezzel a megoldással, mert a mostani dollár leértékelés 10 százalékos, az olajárak viszont csak 6 százalékkal emelhetők a másik kilenc fő valuta egymással szembeni változása miatt. Ezen túlmenően — hozzák fel érvként az OPEC-országok — az árakat csak az új negyedévi ciklus beindulásával, azaz április 1-ével lehet emelni, holott a leértékelés február közepén történt. A miniszteri bizottság felhatalmazza a háromtagú tárgyaló küldöttséget, hogy szólítsa fel az olajvállalatokat az azonnali tárgyalások megkezdésére, és hívja össze az OPEC rendkívüli konferenciáját, ha az szükségesnek mutatkozik — hangsúlyozza a közlemény. A konferenciához közelálló körök értesülései szerint az OPEC nem tervezi a genfi egyezmény teljes hatálytalanítását, hanem csak bizonyos mértékű módosítását. Algéria a múlt pénteken és szombaton tartott bécsi rendkívüli OPEC-konferencián olyan javaslatot terjesztett elő, amely a jelenlegi ármegállapítás teljes rendszerét megváltoztatná. Ezt az indítványt akkor elutasították, a szervezet tagállamainak többsége ugyanis tartani akarja magát a teheráni és tripoli olajáregyezményekhez, amelyek 1975 végéig határozzák meg az olajárakat. Algéria elképzelése szerint az árak megállapításához már nem szükséges az olajvállalatokkal való előzetes tanácskozás, ehelyett az exportáló országoknak kell egyeztetniük tervezeteiket. Az ország iparügyi minisztere azzal indokolta javaslatát, hogy az OPEC-országokban végrehajtott nagyarányú államosítások és a tavaly októberben kötött New York-i részesedési megállapodás után az exportáló országok egyre nagyobb arányban rendelkeznek a kitermelt olajjal, s — véleménye szerint — megérett az idő arra, hogy az árképzésnél mellőzni lehessen az olajvállalatokkal való tárgyalásokat. Algéria elképzelése szerint az OPEC-országok már csak a fogyasztó országokkal vitatnák meg összehangolt árskálájukat. V. A. AZ OPEC A GENFI EGYEZMÉNY MÓDOSÍTÁSÁT KÖVETELI Néhány nappal a bécsi tanácskozás után tegnap Bejrút egyik szállodájában ismét üléseztek a Kőolajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) olajipari miniszterei. A napirenden ezúttal az olajárak szerepeltek. A rövid ülés után nyilvánosságra hozott közleményből kiderül, hogy Irak, Kuvait és Líbia képviselőinek részvételével tárgyaló küldöttséget állítanak fel. Ennek az a feladata, hogy tanácskozzon az olajvállalatokkal a genfi egyezmény módosításáról. Az USA nem hitelez Egyiptomnak Amerika addig nem ad újabb állami hiteleket Egyiptomnak áruvásárlásra,, amíg Egyiptom nem fizeti vissza esedékes adósságait — mondotta egy washingtoni kormányszóvivő. A Reuter szerint Kairó gyapotmagolaj vásárlása iránt érdeklődik. A jelenlegi körülmények között azonban csak készpénzért vehet, mert nem fizette vissza a január 1-én lejáró 11,7 millió dolláros hiteltartozását. Tavaly januárban az Egyesült Államok és Egyiptom megállapodást kötött, amelynek értelmében Kairó vállalta, hogy 84,8 millió dolláros adósságát 11,7 millió dolláros, féléves részletekben visszafizeti 6,65 százalékos kamattal. Washington viszont hozzájárult, hogy a visszafizetett kölcsönök 95 százalékát hároméves áruhitelek formájában viszszajuttatja Egyiptomnak. (Reuter) Devizapiaci intézkedések Törökországban Leértékelték a török lírát a nyugatnémet márkával és a svájci frankkal szemben, de a többi tőkés valutához viszonyított árfolyama változatlan maradt — jelenti Ankarából a Reuter. A török központi bank közleménye szerint 1 márka 5 török lírával (korábban 4,827 líra), 1 svájci frank pedig 4,34 lírával (4,1666) egyenlő. Csütörtöki hatállyal feloldották a devizapiaci és importkorlátozásokat, amelyeket március 5-én, a legutóbbi pénzügyi válság elmélyülése idején rendeltek el. Lengyel—nyugatnémet bank nyílt Frankfurtban A Handlowy Warsawhe és a Hessische Landesbank Giro-Zentrale közös bankot nyitott Frankfurtban. Az új hitelintézmény, amely a Mitteleuropäische Handelsbank nevet kapta, 16 millió márka alaptőkével rendelkezik. Ebből a lengyel részesedés 70 százalék. A bank elsősorban a nyugatnémet—lengyel kereskedelmet finanszírozza majd. (Reuter) Amerikai—jugoszláv hitelügylet terve Jugoszlávia valószínűleg már a közeljövőben nagy összegű amerikai hitelt kap búza, kukorica és növényi olaj vásárlására. A javaslat, amely jelenleg a nemzetközi pénzügyi tanácsadó bizottság (NAC) előtt van jóváhagyásra, 85 millió dolláros áruhitelt irányoz elő a CCC-program keretében, hároméves lejáratra. Az összegből Jugoszlávia a következő 12 hónapban gabonát és növényi olajat vehet. Az ügylet megvalósulása esetén ez lesz a legnagyobb hitelöszszeg, amelyet Jugoszlávia egy évben bármikor is kapott az Egyesült Államoktól. Belgrád több százezer tonna búzát, kukoricát és 70 ezer tonna növényi olajat (elsősorban szójaolajat) kíván vásárolni az USA-tól. Becslések szerint Jugoszlávia ebben a gazdasági évben körülbelül félmillió tonna búza bevitelére szorul. Emellett az ősszel valószínűleg 230 ezer tonna kukorica importjára is szükség lesz. Jugoszlávia tavaly ősszel már vásárolt 170 ezer tonna kukoricát az USA-tól. Washingtoni körökben úgy számolnak, hogy a hitelügyletet már a hét végén vagy a jövő hét elején bejelentik. (Reuter) Francia számjegyvezérlő-berendezés a Szovjetuniónak A Cit-Alcatel francia cég, a Cie Générale d’Electricite érdekeltsége, 12 millió frankos megrendelést kapott a szovjet Sztankoimport külkereskedelmi vállalattól számjegyvezérlő-berendezések szállítására. A vállalat szóvivője szerint a berendezést szovjet gyártású szerszámgépek vezérlésére használják. A francia cég már korábban is kapott hasonló megrendelést tavaly, például a mostaninak kétszeresét kitevő öszegben. (Reuter) Bonnt aggasztja a Thyssen terjeszkedése „Komoly fenntartásai” vannak Friderichs nyugatnémet gazdasági miniszternek a Thyssen terjeszkedése miatt. A miniszter egy parlamenti interpellációra válaszolt, azzal kapcsolatban, hogy a Thyssen — mint már jelentettük —, megszerezte a Rheinstahl alaptőkéjének több mint 60 százalékát. A miniszter szerint ezzel a lépéssel a Thyssen vezető piaci helyzetre tesz szert a nyersacélpiac mellett a feldolgozott acélipari termékek forgalmában is. A többségi részesedéssel megváltoztak a feldolgozott acélipari termékek piacának versenyfeltételei. Kevéssé valószínű — írja a miniszter —, hogy a Thyssen tovább ésszerűsítheti a termelést. Igazi verseny nélkül semmi sem kényszeríti a céget racionalizálásra és arra, hogy annak előnyeiből a fogyasztókat is részesítsék. A kormány az üggyel kapcsolatban hivatalosan ,csak április végén ismerteti véleményét. Amennyiben a Thyssen akciója a szén- és acélpiacon kívül más területeket is érint (így a gépipart és a hajóépítést), a kartellhivatal vizsgálatot rendelhet el, vajon az ügylet nem juttatja-e piaci egyeduralkodó helyzetbe a Thyssent. (Reuter) Az amerikai autógyártás Csúcstermelésre számít az amerikai gépkocsiipar. A kereskedelmi minisztérium szerint a gyártók 11,5 millió járművet akarnak piacra dobni. A tavalyi 8,8 millióval szemben 9 millió személyautót, 2,5 millió helyett 2,6 millió autóbuszt és teherautót kívánnak gyártani. Várhatóan 1980-ban 11 millió személyautó, valamint 3 millió autóbusz és teherautó kerül le a futószalagról. A külföldi személyautók részesedése előreláthatólag 15 százalék körül marad. VILÁGGAZDASÁG A brüsszeli bizottság aggódik az infláció miatt Javaslat az új mezőgazdasági árakról A brüsszeli bizottság aggódó hangú jelentést terjesztett a Közös Piac pénzügyminiszteri tanácskozása elé a közösség inflációs helyzetéről. A hivatalosan nyilvánosságra nem hozott dokumentum szerint a kiskereskedelmi árak emelkedése a tagállamokban 5,7 és 8,2 százalék között ingadozik. A brüsszeli szakértők azt ajánlják, hogy a tagállamok feltétlen elsőbbséget biztosítsanak a következő hónapokban az inflációellenes harcnak. Ennek módszerei eltérőek lehetnek, más gazdaságpolitikára van szükség a munkanélküliséggel küszködő országokban, és másra azokban az államokban, ahol lényegében teljes a foglalkoztatottság. A bizottság figyelmeztet: nem sikerül elérni a tavaly elhatározott célt, hogy az áremelkedés ne haladja meg a 4 százalékot, ha a tagállamok nem próbálják az eddigieknél erőteljesebb módszerekkel megfékezni a drágulási hullámot. A teljes foglalkoztatottságot mutató országokban megszorító költségvetési politikát kell alkalmazni, akár a közületi kiadások visszafogásával, akár az adók emelésével. Az említett államok hosszú lejáratú kölcsönöket is kibocsáthatnak a költségvetési deficit fedezésére. Ott ahol munkanélküliség van, a költségvetési és pénzügyi politikával csak bizonyos határok között lehet manőverezni. A felsorolt államokban: Olaszországban, Angliában és Írországban ösztönözni kell az ipari beruházásokat, a fogyasztói kereslet visszatartása mellett. Ez utóbbit a brüsszeli szakértők a fogyasztói hitelek korlátozásával vélik megvalósíthatónak. A dollár leértékelése ellenére Brüszszel változatlanul fenntartja véleményét, hogy időlegesen 20 százalékkal le kellene szállítani az ipari vámokat az árszínvonal stabilizálása érdekében. Nagy-Britanniára vonatkozóan a bizottság üdvözli az új költségvetést, mint a termelés ösztönzésének, a foglalkoztatottság növelésének és a fizetési mérleg kiegyensúlyozásának egyik eszközét. Figyelmezteti azonban Londont, hogy a gyors gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkentése az eddiginél nagyobb beruházásokat tesz szükségessé. A dokumentum végül a gazdasági növekedés kilátásait elemezve arra a következtetésre jut, hogy a tagállamok bruttó összterméke 5 százalékkal fog az idén gyarapodni. Franciaország és Nagy-Britannia expanziója 6 százalékos, Dániáé 5,5 százalékos, Olaszországé 5 százalékos lesz. Az NSZK-ban, a Benelux-államokban és Írországban 4,5 százalékos növekedés várható. Szerdán egyébként a brüsszeli bizottság közös álláspontot alakított ki az 1973—74-es évad mezőgazdasági árait illetően. Tájékozott források szerint a bizottság 2—3 százalékos emelést javasol az idei árakhoz képest, ezen belül azonban lényeges eltérések vannak az átlagtól aszerint, hogy az egyes szektorokban ösztönözni vagy fékezni kívánják a termelést. Az utóbbi mindenekelőtt a tejtermékekre érvényes. A krónikus vajtöbblet csökkentésére törekedve a bizottság a vaj támogatási árának 11 százalékos leszállítását javasolja. Az állattenyésztők kárpótlása érdekében viszont azt ajánlja, hogy a szárított tejpor garantált minimális árát 24 százalékkal emeljék fel. Hogy marhahúsból több legyen, a szubvenciót 10 százalékkal kívánják emelni. A javaslat értelmében a legtöbb gabona ára 2,76 százalékkal emelkedne, a cukoré hasonló mértékben, a sertéshúsé 6,76 százalékkal. Nem lenne emelés a kemény búza, a rizs és az olívaolaj esetében. A bizottság javaslatának másik fő vonása: a különböző pénzügyi megrázkódtatások során szétzilált agrárpiac fokozatos egyesítése. A javaslat — megfigyelők szerint — a Benelux-csoport sikere az angol állásponttal szemben, amely az árak befagyasztását és a termelők más módon való kompenzálását tartja kívánatosnak. Az árjavaslat a miniszteri tanács elé kerül, s az április végén hoz döntést. (Reuter) Kanada gazdasági helyzete Tudósítónktól: Az 1972-es év kedvező gazdasági eredményeket hozott Kanada számára. Az árutermelés és a szolgáltatások összértéke meghaladta a régen várt és határkőnek tekintett 100 milliárd dollárt. Idén a fellendülés folytatódására számítanak. A Canadian Imperial Bank of Commerce gazdasági elemzése szerint a nemzeti össztermelés értéke ebben az évben el fogja érni a 114 milliárd dollárt. A bank szakértőinek jóslata szerint a kiskereskedelmi áruforgalom 9 százalékkal, a gyárak építésére és az ipari berendezések fejlesztésére fordítandó tőkeberuházások összege 15 százalékkal fog emelkedni. Van azonban Kanada gazdasági helyzetének árnyoldala is: a folytatódó infláció és a továbbra is magas munkanélküliség. Ezek a jelenségek nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kormány a mintegy három hónappal ezelőtti választásokon jelentős veszteségeket szenvedett, aminek következtében Trudeau miniszterelnök liberális pártja kisebbségbe került a parlamentben. A belkereskedelmi árak folyamatos meredek emelkedése következtében a választási kampány során az ellenzék egyik követelése az USA-ban és Angliában bevezetett rendszerhez hasonló árellenőrzés életbeléptetése volt. A Trudeau-kormány ezt nem tette magáévá. Az inflációnál is nagyobb problémának tekintik általában a munkanélküliség kérdését. A munkanélküliek száma 1972 végén a teljes munkaerő 6,8 százalékát tette ki, ami a Toronto Dominion Bank elnökének cikke szerint a világ fejlett ipari államaiban fennálló legrosszabb arányszám és valóságos nemzeti betegség. Az eredmények elérésében döntő szerepet játszó gazdasági ágak közül az amerikai sajtó Kanadával foglalkozó cikkei a következőket emelik ki: Mezőgazdaság. A kanadai farmerek számára az elmúlt év előnyös változásokat hozott. Míg három évvel ezelőtt a gabonaraktárakban 1 milliárd bushel búzafelesleget tároltak, addig 1972-ben a Szovjetuniótól és máshonnan beérkezett nagy megrendelések eredményeként az ország búzakészletei, a becslések szerint, a húsz év óta nyilvántartott legalacsonyabb szintre, 200 millió bushelre csökkenhetnek. A korábban kedvezőtlen világpiaci helyzet, a világ legnagyobb búzatermelő országában, Ausztráliában, valamint a Szovjetunióban és Indiában bekövetkezett rossz termés miatt megváltozott és a megnövekedett kereslet a búza árának jelentős emelkedéséhez vezetett. A kormány által néhány éve folytatott erélyes eladási kampány is sikeres volt, és így Kanada a valószínűnek tartott indiai vásárláson kívül olyan új nagy vevőktől beérkező búzarendelésekre is számít, mint Kína, Peru és a Fülöp-szigetek. Az 1972-es aratás hozama búzából 533 millió bushel volt. Mivel Kanada búzatermésének háromnegyed részét exportálja, mezőgazdaságának helyzetét a világpiaci helyzet alakulása erősen befolyásolja. A jelenlegi kedvező kilátások alapján valószínűnek tartják, hogy a búza vetésterületét a tavalyi 20 millió acre-ról legalább 28 millió acre-ra fogják emelni. Olajipar. A Canadian Petroleum Institute adatai szerint az ország ismert „hagyományos” olajkészletei mintegy 10 milliárd barrelra tehetők. Tavaly a termelés napi 1,5 millió barrel volt. A termelés ütemének és az export volumenének növekedésével azonban ezek a tartalékok csökkenőben vannak, ami gazdasági körökben aggodalmat, a sajtóban élénk vitát váltott ki. A kitermelt olaj legnagyobb részét az Egyesült Államokba szállítják, ami sok szakértő szemében önmagában is kifogásolható. A közvélemény egy része azt sürgeti, hogy a jövőbeni szükségletek fedezésére több olajat és gázt tartalékoljanak az országban. Ilyen körülmények között különösen jelentősek az országban felfedezett új olajlelőhelyek kiaknázása terén elért és nagy reményeket keltő eredmények. Autóipar. Tíz évvel ezelőtt Kanada személy- és teherautókivitele évi 15 ezer darab volt. Az elmúlt évben csak az USA-ba 1 millió darab gépkocsit exportált, méghozzá vámmentesen. Az óriási méretű fellendülést az 1965-ben kötött kanadai—amerikai gépjárműkereskedelmi egyezmény indította meg, amely lehetővé teszi, hogy ma nagyrészt a nagy detroiti vállalatok érdekeltségéhez tartozó — autógyárak szabadon szállíthassanak személy- és teherautókat és sokfajta alkatrészt a határon át, mindkét irányban, anélkül, hogy bármelyik országnak vámot fizetnének. Amikor, az eredetileg a kanadai munkanélküliség csökkentését célzó szerződést aláírták, a két ország közötti gépjárműkereskedelem mérlege 658 millió dollár többletet mutatott az USA javára. Tavalyelőtt a 191 milliós többlet Kanada javára jelentkezett, és az 1972-es év, a becslések szerint, hasonló eredményt mutat. Washington, már a mérleg Kanada javára billenése óta elégedetlen a szerződéssel és szeretné azt megváltoztatni. Ez volt egyik tárgya a fizetési mérleg általános problémáival foglalkozó múlt év eleji tárgyalásoknak, amelyeket Connally akkori pénzügyminiszter vezetett. A tárgyalásokat, mint ismeretes, váratlanul megszakították, ami mindkét részről keserű szájízt hagyott hátra. így egyelőre továbbra is az a helyzet, hogy Kanadában sokkal több autót gyártanak, mint amennyit a kanadaiak megvásárolnak, és kétszer annyi gépkocsi lépi át a határt Kanadából az USA-ba, mint fordított arányban. Külkereskedelem. Az ország külkereskedelmi mérlege felesleggel zárult. A kivitel összértéke meghaladta a 12 645 millió dollárt, míg a behozatal összege 12 milliárd 72 millió dollár volt. A teljes export 70 százaléka az USA-ba, 14 százaléka Nyugat-Európába, 2 százaléka Kelet-Európába, 7 százaléka Ázsiába és 2 százaléka Dél-Amerikába irányult. Az importált áruk 69 százaléka az USA- ból, 14 százaléka Nyugat-Európából, 1 százaléka Kelet-Európából, 8 százaléka Ázsiából és 3 százaléka Dél-Amerikából származott.