Világgazdaság, 1973. március (5. évfolyam, 42/1044-64/1066. szám)
1973-03-21 / 56. (1058.) szám
VILÁGGAZDASÁG 1973. MÁRCIUS 21., SZERDA V. ÉVFOLYAM, 56. (1058.) SZÁM Brüsszel—Washington dialógus A valutaválság megoldására hozott párizsi intézkedések eloszlatták az atlanti együttműködés egén tornyosuló legsötétebb felhőket, de Nyugat- Európa és az USA között a komoly kereskedelempolitikai erőpróba még csak ezután kezdődik. Nyugati sajtójelentések szerint rendkívül „kemény vonalat” vitt az amerikai küldöttség Genfben, a kártérítési tárgyalások megindulásakor, és várhatóan ugyanilyen erőteljesen lépnek fel ma Brüsszelben, ahol — az intézményesített dialógus keretében — a kibővülés óta első ízben ülnek össze a közösség és az USA képviselői. A brüsszeli tárgyalások előterében az amerikaiak kártérítési követelése áll, amelyet néhány nappal ezelőtt már Genfben is előterjesztettek. A GATT-szabályokra hivatkozva igényt tartanak a Közös Piac kibővülése miatt mezőgazdasági exportjukat érő veszteségek pótlására. Genfben rendkívül kemény vonalat képviselt az amerikai küldöttség: egyértelműen elutasították azt a közös piaci javaslatot, hogy az agrárexportot érő veszteségek ellensúlyozásának tekintsék az iparcikkek vámjainak csökkenését. Az amerikaiak listát terjesztettek elő, amely — mint ismeretes — mintegy 1 milliárd dollár értékű exportcikket sorol fel, mindazokat a termékeket, amelyeknek az USA az angol, dán és ír piacon a legfőbb vagy jelentős szállítója. A GATT-szabályok értelmében kérhet kártérítést, ha kimutatja, hogy Angliába, Dániába és Írországba irányuló exportja — amely egyébként 1970-ben és 1971-ben évi átlagban öszszesen 3,1 milliárd dollárt tett ki — veszélybe kerül a közösség importlefölözési rendszerének alkalmazása miatt. Egyelőre titok fedi, pontosan milyen termékekről van szó, noha köztudott, hogy mindenekelőtt az amerikai kukorica, búza, dohány és déligyümölcs kivitelének fenntartása okoz gondot az amerikai exportőröknek. A zárt ajtók mögött folyó megbeszéléseket március 26-ra elnapolták. Az USA a tárgyalások sikeres befejezését reméli, és ettől teszi függővé magatartását a szeptember 12-én Tokióban kezdődő újabb világkereskedelmi fordulón. Egy másik amerikai ütőkártya a már régóta vajúdó, de még mindig kongresszusi előterjesztésre váró kereskedelmi törvényjavaslat, amely, mint ismeretes, számos protekcionista intézkedés megtételére hatalmazná fel az elnököt. E törvény hangneme — mondják Washingtonban — attól függ, hogy mennyire tanúsít előzékenységet a Közös Piac a washingtoni kereskedelmi kívánságokkal szemben. E kereskedelempolitikai témákról folytatott eszmecserét Schultz amerikai pénzügyminiszter is, aki Brüsszelben Oriolinak, a bizottság elnökének fejtette ki az amerikai álláspontot, majd Londonban tett villámlátogatása alkalmával Heath brit miniszterelnökkel, Barber pénzügyminiszterrel és az angol pénzügyi világ más vezetőivel tárgyalt. Nixon legfőbb gazdasági tanácsadója azt is jelezte a brit vezetőknek, hogy Washington elégedetlen a pénzügyi reformra vonatkozó tárgyalások lassú ütemével. Nyugati hírügynökségek megállapítják: látogatásával a tárgyalások meggyorsítását szeretné elérni. Az e témát feszegető bonni nyilatkozatok, az eddigi hagyományokhoz híven, igen óvatos hangnemben fogalmazódtak. Scheel külügyminiszter egy tv-adás keretében hangsúlyozta, hogy a közösség és az USA közötti kereskedelmi háború lehetősége nem kizárt, de minthogy egyik félnek sem érdeke, mindent meg fognak tenni az elkerülésére. Párizsban kedvező feltételek teremtődtek a jövőbeni együttműködéshez — mondotta — és megismételte azt a korábbi nyugatnémet javaslatot, hogy az eddiginél szervezettebb formában, intézményesíteni kellene az USA-val folytatott párbeszédet. Érti mezőgazdasági miniszter annak a véleménynek adott hangot, hogy nem lesz újabb „csirkeháború” és meg lehet majd állapodni, esetleg a mennyiségi szabályozások alapján, az agrárkereskedelmi kérdésekben. E bonni véleményeket nyilvánvalóan az is befolyásolta, hogy a közeljövőben meg kell kezdődni az USA és az NSZK közötti devizakiegyenlítési tárgyalásoknak. A június 30-án lejáró legutóbbi 2 éves megállapodás előírta, hogy az NSZK nyugatnémet márkában — import útján — egyenlítse ki a nyugatnémet támaszpontokon állomásozó amerikai csapatok fenntartásának dollárköltségeit. Az USA a hírek szerint azt kívánja szövetségesétől, hogy az eddiginél nagyobb részt vállaljon a költségek kiegyenlítésénél. Erre szorítja őket a washingtoni szenátus demokrata párti többségének legutóbbi határozata, amely a külföldön állomásozó 600 ezer amerikai katona nagy részének hazahozására szólította fel Nixont. Az USA-nak évi 30 milliárd dollárjába kerül külföldi támaszpontjainak és az ott állomásozó katonaságának fenntartása. Ebből egyedül az Európában levő amerikai fegyveres erők költségei 17 milliárd dollárt tesznek ki. A Nyugat-Európával kapcsolatos gazdasági problémák a jelek szerint valóban az amerikai vezetők érdeklődésének homlokterébe kerültek, és ennyiben beigazolódott Nixonnak egy nemrég elhangzott kijelentése, hogy „1973 Európa éve lesz”. Washingtonból egyébként olyan híreket szivárogtattak ki, hogy az amerikai elnök még tavasszal, de legkésőbb nyáron látogatást tesz a nyugateurópai fővárosokban, ahol a NATO- val kapcsolatos problémákról és a közös piaci ügyekről kíván megbeszéléseket folytatni az arra leginkább illetékes államférfiakkal. (Reuter, DPA, MTI) A KGST beruházási bankjának hitelügylete A Nemzetközi Beruházási Bank és a londoni National Westminster Bank egyezményt kötött, amelynek értelmében a moszkvai pénzintézet 50 millió dollár értékű hétéves lejáratú kölcsönt vesz fel. A hitelt a szocialista országok olyan gépek és berendezések importjához veszik igénybe, amelyeket nyugati cégek szállítanak. Az importált gépeket olyan létesítményekhez használják fel, amelyeket a Nemzetközi Beruházási Bank finanszíroz. A visszafizetés az angol pénzintézetnek konvertibilis valutában történik. (Reuter) A Szovjetunió hitelmegállapodása az Eximbankkal Az Egyesült Államok Export-Import Bankja bejelentette, hogy tető alá került a megállapodás, amelynek értelmében 202,4 millió dollár értékű amerikai kölcsönt folyósítanak a Szovjetuniónak ipari berendezések vásárlásához. Az e héten aláírandó egyezmény értelmében az Eximbank 101,2 millió dollárt közvetlenül folyósít a Szovjetunió külkereskedelmi bankjának, 101,2 millió dollárt pedig három amerikai kereskedelmi bank nyújt, és ezeket a kölcsönöket az Eximbank garantálja. A Szovjetunió — ahogy már hírül adtuk — az egyezmény értelmében 225 millió dollár értékű amerikai beruházási cikket vásárol. A vételár kölcsönök által nem fedezett részét készpénzben egyenlíti ki. Értesülések szerint elsősorban a Káma menti teherautógyár számára szerez be gépi felszereléseket. Ez az Eximbank első hitele a Szovjetuniónak. (Reuter) A kormány a kamatemelések ellen Volcker reálisnak tartja a dollár árfolyamát Az amerikai hivatalos szervek rosszallással vették tudomásul, hogy a nagybankok sorban emelték a legfontosabb ügyfeleknek felszámított kedvezményes kamatot, a prime rate-et. A szenátus bankügyi bizottságának elnöke azzal vádolta a bankokat, hogy összejátszanak a trösztellenes törvények megsértésében. Gazdasági körök attól tartanak, hogy a hitel drágulása végső soron fékezi a gazdasági tevékenységet és erősíti az inflációt. A kormány a dollár visszaáramoltatása érdekében más területen akar harcolni: meghosszabbítja a kamatkiegyenlítési adó érvényét, a külföldi tőke visszatartására vonatkozó adót pedig el kívánja törölni. Washington így próbálja tartani a dollár jelenlegi árfolyamát, amelyet Volcker pénzügyminiszterhelyettes reálisnak minősített, kizárva minden további leértékelést. Folytatódott a Wall Streeten az árfolyamok már tegnap jelzett zuhanása. A prime rate felemelését az üzleti élet mellett a hivatalos gazdasági vezetés is rossz néven veszi. „Egyáltalában nem világos, vajon a kamatemelés összhangban van-e a kamatok és osztalékok biztonságának alapelveivel”, — sürgönyözte a hír vétele után az érintett bankoknak Burns, a Federal Reserve Board elnöke, aki egyben a kamatok és osztalékok bizottságának élén is áll. A kamatok 6,25 százalékról 6,75 százalékra történő emelése az első ilyen nagyobb jelentőségű lépés 1971 júliusa óta, és ellentétben áll a hiteldrágulás visszaszorítását célzó intézkedésekkel, — írja Burns, aki csütörtökre összehívta az érintett bankvezéreket, magyarázzák meg álláspontjukat. A kamatot emelő bankok sorába lépett a tegnap említett Manufacturers Hanover Trust és a Marine Midland mellett a Continental Illinois, a Franklin National és a First Pennsylvania is. A megfigyelők szerint nem valószínű, hogy a bankok a hivatalos nyomásnak engedve, ismét olcsóbbá tennék a hitelt. A kamatok emelése a valutáris bizonytalanságok elhárítása szempontjából hasznos lehet, hiszen dollárokat csalogat vissza Amerikába — mondják gazdasági körökben, de egyben fékezheti a fellendülést, és erősíti az inflációt. A kormány más módon igyekszik a külgazdasági egyensúlyt megteremteni. A szenátus pénzügyi bizottsága az eredetileg javasolt 15 hónap helyett a kormány kérésére jóváhagyta a kamatkiegyenlítési adó kétéves meghosszabbítását. Az adó visszatartja az amerikai befektetőket attól, hogy a magasabb külföldi kamatszínvonalat kihasználva, dollárt vigyenek ki az országból. A képviselőház korábban 15 hónapos hoszszabbítást engedélyezett, s a javaslatról a szenátus teljes ülése még nem tárgyalt. Washington ugyanakkor a külföldi befektetéseket sújtó adó eltörlésével meg akarja könnyíteni a külföldi tőke beáramlását. Ezt jelezte Volcker amerikai pénzügyminiszter-helyettes. Egyidejűleg közölte, hogy a kormány más intézkedéseket is tervez a tőkebeáramlás megkönnyítésére, így egyszerűbbé akarja tenni, hogy a bankok külföldi leányvállalataiktól vegyenek fel hiteleket. Az amerikai hitelintézetek külföldi ügyleteit viszont korlátozni kívánják. Az említett lépésekkel Washington lényegében eleget tenne a párizsi pénzügyminiszteri értekezleten tett ígéretének, hogy ösztönözni fogja a külföldi tőke beáramlását. Volcker a dollár helyzetéről is nyilatkozott, és reálisnak nevezte az amerikai valuta jelenlegi árfolyamát. Egy szenátusi bizottság előtt elmondott beszédében kizárta azt a lehetőséget, hogy a dollárt belátható időn belül ismét leértékelik. A miniszterhelyettes mindazonáltal utalt arra, hogy időbe kerül, amíg a dollár leértékelése és a párizsi valutáris határozatok hatása mutatkozik a fizetési és a külkereskedelmi mérlegben. Volcker azt várja, hogy jövőre már jelentékenyen megjavul a fizetési mérleg. A miniszterhelyettes egyébként 2,25 milliárd dollárt kért a szenátustól, mert a devalválás miatt ennyivel növekedett az USA hozzájárulása a Valuta Alaphoz. (AP, DPA, Reuter) NAPRÓL NAPRA ♦ ÁRFOLYAMZUHANÁSSAL REAGÁLT A WALL STREET A KAMATOK emelkedésére. A kormány is állást foglalt a legnagyobb ügyfeleknek nyújtott kedvezményes kamatok felemelése ellen, mert attól tart, hogy a hitel drágítása erősíti az inflációt és egyben fékezi a gazdasági tevékenységet. A dollár visszaáramlását Washington inkább különböző adópolitikai intézkedésekkel szeretné elérni. ♦ SOKAT ÍGÉRŐ KOOPERÁCIÓS MEGBESZÉLÉSEK FOLYNAK AZ NDK ÉS AUSZTRIA KÖZÖTT. A legjelentősebb tárgyalások a VÖEST-Alpine osztrák vállalattal zajlanak a külső piacokon való export-együttműködésről. Beil az NDKkülgazdasági miniszterhelyettese szerint a kétoldalú áruforgalom a diplomáciai kapcsolatok felvétele után 3 évvel megkétszereződhet. ♦ BAGDADBAN RATIFIKÁLTÁK IRAK ÉS LIBANON OLAJEGYEZMÉNYÉT, amely az olaj szállításával kapcsolatos minden kérdést szabályoz. Libanon vállalja, hogy nem zavarja az olaj útját. Korábban a két ország között vita robbant ki az IPC tulajdonában volt berendezések, közöttük a csővezeték és egy olajfinomító libanoni lefoglalása miatt. ♦ GYORSAN NÖVEKSZIK A LENGYEL—CSEHSZLOVÁK ÁRUFORGALOM. Az idén a kereskedelem 15 százalékos növekedésére számítanak. Jelenleg csehszlovák exportfelesleg mutatkozik, de ezt 1973 második felétől a Csehszlovákiába irányuló lengyel kivitel gyors ütemű növelésével kívánják ellensúlyozni. ♦ A TESCO 50 SZÁZALÉKKAL AKARJA NÖVELNI AZ IDÉN TŐKÉS EXPORTJÁT. Tavaly 4,3 millió dollár értékben adott el dollár viszonylatban magyar terveket, illetőleg végzett szerelési munkát. Az idén valószínűleg bővül az európai tőkésországokban végzendő szerelési munkák köre. ♦ CSÖKKEN AZ USA KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZTERMELÉSE. A földgázellátás 1972-ben 4,6 százalékkal esett vissza, a napi kőolajtermelés pedig az idén maximális erőfeszítések esetén is csak 10,3 millió barrel lehet, 350 ezerrel kevesebb az 1971. évinél. CSEHSZLOVÁKIÁBAN ALACSONYABB LESZ A NAGYKERESKEDELMI ÁRSZINT A kiskereskedelmi árszint érintetlenül hagyásával 1976. január 1-ig komplex módon átalakítják a nagykereskedelmi árak jelenlegi rendszerét — erről hozott döntést a csehszlovák kormány. Az intézkedés fő célja, hogy a gazdaságirányítási rendszer most folyó tökéletesítésének keretében ilyen módon is előmozdítsák a termelés gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételét, fokozzák az anyagi érdekeltséget, és a nagykereskedelmi árrendszert közelítsék a többi KGST-országok árrendszeréhez. A jelenlegi Csehszlovák árrendszerben ugyanis a korábbi években elkövetett hibák következtében fogyatékosságok tapasztalhatók. Egyebek között , 1967. január 1-én megalapozatlanul, megfelelő előkészületek nélkül láttak hozzá a nagykereskedelmi árak rendszerének átalakításához, majd 1968—69-ben, amikor lényegében megszűnt a tervirányítás, az egész árrendszer deformálódott. Az 1969-ben bevezetett általános ármoratórium jelentős mértékben gátat emelt az árrendszer aránytalanságai további elmélyülése elé, de a nagykereskedelmi árak körében bizonyos fokig konzerválta a korábbi kedvezőtlen helyzet. Az 1976. január 1-vel hatályba lépő intézkedés értelmében leszállítják a nagykereskedelmi árszintet a legdinamikusabban fejlődő ágazatokban, így a gépiparban, a kohóiparban, a vegyiparban és a közszükségleti cikkeket előállító iparokban, valamint részlegesen az építőiparban. A közlekedésben csökkentik a gépkocsival történő teherszállítás tarifáját. Mindezek eredményeképpen alacsonyabb lesz az általános kereskedelmi árszint az iparban, az építőiparban, a közlekedésben, és a szállításban, bár a tüzelőanyag- és az energiatermelésben a nagykereskedelmi árak emelésével számolnak. (MTI) Friderichs a keleti kereskedelem új lehetőségeiről NYUGATNÉMET—OSZTRÁK KERESKEDELEMPOLITIKAI ESZMECSERE Az NSZK gazdasági minisztere az osztrák kereskedelmi kamara meghívására látogatást tett Ausztriában. Megbeszélést folytatott az osztrák kereskedelmi miniszterrel, a pénzügyminiszterrel és több más vezető személyiséggel. A tanácskozások eredményeiről sajtóértekezleten számolt be. Dr. Friderichs elmondotta: a két ország nézetei teljesen azonosak abban a tekintetben, hogy a nemzetközi kereskedelem szabadságát minél nagyobb mértékben biztosítani kell, s a protekcionista áramlatokat, kivált azokat, amelyek az utóbbi időben kaptak erőre, meg kell fékezni. A kereskedelempolitikával összefüggő kérdések, mondotta — amelyekről a két kormány egyformán gondolkodik —, fontos szerepet kapnak majd a GATT következő, Tokióban tartandó értekezletén. A kétoldalú témákról szólva kifejtette: Ausztria helyesen cselekedett, midőn a schillinget felértékelte, bár az NSZK-nak az az érdeke, hogy az import olcsóbb legyen. Megvitatták az osztrák kereskedelmi passzívum témáját, ami az NSZK-nak is fejtörést okoz, annál is inkább, mert azt a számottevő idegenforgalom sem tudja kiegyensúlyozni. Nyugatnémet részről ügyelnek majd arra, hogy az osztrák cégek jobb lehetőséghez jussanak a nyugatnémet piac feltárására. Ebben az összefüggésben gondolnak a kooperációkra is, főleg a „termék-kiegészítések” vonatkozásában. Ezzel szemben mindkét fél elvetette a dirigista intézkedések gondolatát. A nyugatnémet gazdasági miniszter megállapította: mindkét ország fokozza erőfeszítéseit, hogy legalábbis megfékezze az árak növekedésének ütemét. A legutóbbi valutaválság megoldása fölöttébb biztató — állította, majd hozzáfűzte —: nézete szerint a semleges országok nem csatlakozhatnának a gazdasági és pénzügyi unió keretében tervezett közös alaphoz. A szocialista kereskedelemnek nagy a távlati jelentősége, — hangoztatta dr. Friderichs. Ha a politika a jelenlegi vágányokon halad tovább, az árucsere növekedésére lehet számítani. Különösen megnövekszik a hagyományos áruforgalomhoz képest a kooperációk jelentősége, már csak azért is, mert az áruforgalom nehézkes fizetési mérlegproblémákat idéz elő, amelyek a kooperációk esetében eleve messzemenően kiküszöbölhetők. Túl ezen a kooperációk rendszere mindkét partner számára távlati előnyöket ígér. Friderichs megjegyezte: foglalkoztak a keleti piacokért folyó versennyel, közelebbről azzal, hogy sem az NSZK-ban, sem Ausztriában nem folyósítanak állami hitelt a keleti kereskedelem lebonyolításához, ugyanakkor más országok különböző szubvenciókkal merőben eltorzított hitelhelyzetet teremtettek. A keleti kereskedelem témájával foglalkozva a nyugatnémet gazdasági miniszter kitért a vendégmunkások problémájára, amit — úgymond — most az NSZK-ban újból átgondolnak. Személyes nézete szerint az helyes, ha a vendégmunkások beözönlésének elősegítése helyett külföldre terelik át a termelést, elsősorban azokba az országokba, ahonnan a vendégmunkások jönnek. A téma azonban jelentőséget nyer majd a keleti kereskedelemmel kapcsolatban is. Példaként megemlítette egy német vállalat és egy szocialista ország tárgyalását, ami arra irányul, hogy a nyugatnémet cég egy termelési ágazatot fokozatosan megszüntet, és azt az említett szocialista országba telepíti át. A felszabadult kapacitást pedig új termék bevezetésére használja majd fel. (APA) Csehszlovák—kínai kereskedelmi megállapodás Tegnap Prágában aláírták az 1973. évi csehszlovák—kínai árucsere-forgalmi és fizetési megállapodást, amelynek értelmében a tavalyihoz képest 11 százalékkal növekszik a kölcsönös árucsere. A két ország áruforgalma 1971-ben 426 millió korona volt. A most aláírt megállapodás szerint Csehszlovákia elsősorban Tátra tehergépkocsikat, szerszámgépeket, autódarukat, Diesel-motorokat, gördülő anyagokat, hengerelt árut, 110 megawattos turbógenerátorokat, gépkocsi- és más pótalkatrészeket szállít Kínának. A Kínai Népköztársaság pedig sertés-, húst és hústermékeket, rizst, gyümölcskonzerveket, gyantát, színesfémeket, irodai berendezéseket, textilárukat, sportfelszereléseket és egyéb anyagokat szállít Csehszlovákiába. (Reuter, MTI)