Világgazdaság, 1974. február (6. évfolyam, 22/1272-41/1291. szám)

1974-02-01 / 22. (1272.) szám

Holland konferencia a keleti kereskedelemről Tudósítónktól: A Holland Kereskedelmi Kamara kelet-európai tagozata 1974. január 9—11. között háromnapos konferenciát szervezett Welfben a kelet-európai kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről, s a kelet—nyugati kereskedelem kibontakozásának lehetőségeiről. A konferencián azoknak a nagyvállalatoknak a vezetői vettek részt, amelyek valamilyen formában érdekeltek a szocialista országok piacán, így a mintegy 80 főnyi résztvevő között jelen volt a Philips, az AKZO, az Unilever, az Algemeine Bank Nederland, a Stork Amsterdam igazgatója is. A szocialista országokból dr. Ravasz Károlyt, az INTERCORPORATION főosztályvezetőjét hívták meg. A konferencián előadások hangzottak el a szocialista országok gazdaságpolitikájáról, a Benelux- és KGST-országok közötti kooperációs lehetőségekről, a kelet-európai piac sajátosságairól és a kelet-nyugati kereskedelem pénzügyi, jogi kérdéseiről. Az egyik vitaindító előadást dr Ravasz Károly tartotta, s többek között beszámolt a magyar—holland kapcsolatokról. Hollandia külkereskedelmének 2,5 százalékát az európai szocialista országokkal bonyolítja le (1972. évi adat).Ez az arány, összehasonlítva a többi nyugat-európai, s főleg közös piaci országok részesedésével, igen alacsony. A 2,5 százaléknak egynyolcada jut Magyarországra, ami azt jelenti, hogy Hollandia külkereskedelmének kevesebb, mint fél százalékát bonyolítja le Magyarországgal. A holland—magyar kereskedelmi kapcsolatok struktúrája a következő: 1972-ben a magyar export 22 százalékát tették ki a különböző anyagok és félkésztermékek, 46 százalékát fogyasztási javak és 31 százalékát mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek. A magyar gépek és berendezések kivitelének aránya egy százalék körül mozog. Ugyanebben az évben a holland kivitel 68 százalékát alkotta az anyagok és a félkésztermékek rivitele, a gépek és berendezések részaránya 16 százalék, a fogyasztási javaké 6, a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeké pedig 10 százalék volt. Nyugat-európai vállalatok és Magyarország között mind ez ideig 300 kooperációs megállapodás jött létre, amiből húszat írtak alá holland vállalatok, összehasonlítva a holland—magyar kereskedelem részarányának igen alacsony voltával, Hollandia részesedése a magyar—nyugat-európai kooperációkban nem olyan alacsony, de messze távol van a lehetőségektől. A legutóbbi holland—magyar vegyes bizottsági ülésen például több mint száz ipari, műszaki és tudományos kooperációs téma volt napirenden. S. A. • Lengyel küldöttség utazott az Egyesült Államokba Nowak bányászati és energetikai miniszterhelyettes vezetésével. A küldöttségben a külkereskedelmi, a nehéz- és vegyipari minisztérium képviselői kaptak helyet. A svájci óragyárak 1973-ban az előző évhez képest 14,7 százalékkal növelték kivitelüket. Az exportált órák értéke 3,2 milliárd svájci frank volt. Az amerikai Export Import Bank és a Chase Manhattan Bank egyenként 2,1 millió dolláros hitelt adott az angolai Banguela (BRC) vasúttársaságnak. A kölcsönből a vállalat 12 darab Diesel-elektromos mozdonyt és más berendezést vásárol a General Electric cégtől. A BBC tulajdonában van Angola legfontosabb vasútvonala, ezen keresztül szállítják a rezet, Zairéből és Zambiából Banguela kikötőjébe. A Daimaru, az egyik legnagyobb japán áruházi vállalat március elsején áruházat nyit Párizsban. Az eladásra kínált áruk között a japán elektromos háztartási felszereléseken és egyéb cikkeken kívül francia termékek is szerepelnek. A Daimarut megelőzve már két másik japán vállalat is nyitott Párizsban áruházat. 00 A Nemzetközi Valuta Alap 94,8 millió dolláros készenléti hitelt nyújt Chilének. Mint már hírül adtuk, ez ügyben chilei küldöttség járt Washingtonban. • A British Airways 1974-ben a tervezettnél 100 millió font sterlinggel többet költ üzemanyagra, jelentette be a vállalat elnöke. A többletköltséget a repülőtársaság teljes egészében az utasokra kívánja áthárítani, ami következtében a forgalom növekedése a korábbi évi 12 százalékról várhatólag 4 százalékra csökken. W Olechowski lengyel és Laine finn külkereskedelmi miniszter Helsinkiben aláírta a két ország 10 éves gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttműködési szerződését. A megállapodás értelmében tovább liberalizálják a gazdasági kapcsolatokat, számos iparágban és a mezőgazdaságban szoros együttműködést építenek ki. Megegyezés születet a műszaki információk és szakemberek cseréjéről, valamint vegyes bizottság felállításáról is. aMI JELENTI : Az Egyesült Államokban súlyos klórhiány uralkodik. A klórt elsősorban az ivóvíz fertőtlenítésére, valamint a műanyag- és a papírgyártásban használják. A hatóságokat sürgetik, adjanak prioritást az ivóvíz tisztításának. • Több mint 40 ország vesz részt az első dakari nemzetközi kereskedelmi vásáron november 28. és december 15. között. A vásár színhelye a 35 millió dollár költséggel most felépült világkereskedelmi központ. Szenegál fővárosában kétévenként rendeznek majd nemzetközi vásárt, a közbeeső időben kongresszusokat és bemutatókat tarthatnak a vásárközpontban. 00 Az Istituto Mobiliare Italiano olasz állami holdingvállalat 600 millió dolláros kölcsönt vett fel a First Boston (Europe) Ltd. vezette bankkonzorciumtól. A hitelt tízéves lejáratra nyújtották, a kamatláb 0,75 százalékkal magasabb a mindenkori hathónapos eurodollár kamatrátánál. A nagy összegű hitelüzlet hátterében az áll, hogy az olasz kormány tekintettel a rekordméretű fizetési deficitre, fokozni kívánja az állami vállalatok külföldi kölcsönfelvételét. 09 Argentína és Uruguay szorosabbra fűzik gazdasági kapcsolataikat és egy montevideói újság szerint Bordaberry elnök a közeljövőben Argentínába látogat. Márciusban aláírják a vámunió létesítéséről szóló szerződést, ami fontos lépés a gazdasági integráció irányába. 1974. FEBRUÁR 1. HEATH ÚJ JAVASLATA Brit sztrájk-statisztika A sztrájkok következtében az elmúlt esztendőben, a kormány új jövedelempolitikájának első évében 7,2 millió munkanap ment veszendőbe Nagy-Britanniában. Ez jóval kevesebb, mint 1972-ben, amikor 1926 óta a legtöbb idő, 23,9 millió munkanap veszett kárba. A konzervatív kormány 1970 júniusi uralomra jutása óta a munkások kétszer annyi ideig, 50 millió napig sztrájkoltak, mint a Munkáspárt azt megelőző hatéves uralma idején. Tavaly a legsúlyosabban érintett iparág az autó- és a gépgyártás, valamint a bányászat volt. A szakszervezet felhívásának eleget téve a bányászok tegnap megkezdték a szavazatok leadását. A fenyegető bányászsztrájk elkerülésére a kabinet szinte a huszonnegyedik órában feladta makacs álláspontját, és új javaslattal állt elő. Elismeri, hogy „speciális esetekben” az inflációellenes törvények szabta kereteknél magasabb fizetésemelésre is sor kerülhet. Heath megbeszélésre hívta meg a munkáltatók és a szakszervezetek vezetőit, hogy egyeztessék álláspontjaikat. A bányászszakszervezet vezetője máris elvetette az indítványt, amely — mint mondotta — csak arra szolgál, hogy a sztrájkért áthárítsa a felelősséget a bányászokra, és megtisztítsa az utat a választások előtt. A bányászok ma befejezik a szavazatok leadását, és ha legalább 55 százalékuk igennel dönt, akkor feltehetőleg február 10-én sztrájkba lépnek. Azangol ipari termelés 1974-ben valószínűleg nem éri el a tavalyi szintet, még akkor sem, ha februárban ismét visszatérnek a normális munkakörülmények — jelentette ki Worswick, a gazdasági és társadalmi kutatóintézet (NIESR) igazgatója. A készletek kimerülése miatt a teljes munkahétre történő visszaállás után is az üzemek sokáig csak csökkentett kapacitással termelhetnek. (Reuter, AP— DJ) Svéd gyár szárazdokkot épít Gdyniában Stockholmi tudósítónktól. A Svenska Cementgjuteriet AB. 170 millió svéd korona értékben szárazdokkot épít Gdynia kikötőjében. A rövidesen megkezdődő és 1976-ig tartó építkezésen részt vesznek svéd szakemberek is, a felszerelést és az építőanyagot is nagyrészt Svédországból szállítják. A szárazdokk daruit a finn Kone OY cég szállítja. Ismét elnapolták a regionális alap vitáját A Közös Piac külügyminiszterei tegnapi tanácskozásukon sem jutottak megállapodásra a Közös Piac regionális fejlesztési alapjának nagyságában — jelenti a Reuter-iroda. Úgy döntöttek, hogy a témával legközelebb február 18-án foglalkoznak. A brüsszeli bizottság addig kidolgozza új javaslatait. Scheel nyugatnémet külügyminiszter a mostani tanácskozás után kifejezte azt a reményét, hogy legközelebb megszülethetik a végső megállapodás. Részleges államosítás Kuvaitban A kuvaiti kormány tegnap jóváhagyta a két nappal ezelőtt aláírt új részesedési megállapodást, amely szerint Kuvait 60 százalékban államosítja a British Petroleum és a Gulf Oil konszernek közös olajipari vállalatát. Atiki olajipari miniszter tegnapi bejelentése szerint az ország 112 millió dolláros kártalanítást fizet a cégeknek. A részesedési megállapodás egyelőre öt évre szól, de lehetőséget ad lejárta előtti módosításra. Az olajipari miniszter hozzátette, hogy az államosítás kiterjed az angol és az amerikai olajkonszern kuvaiti finomítóhálózatára és földgázcseppfolyósító berendezéseire is. A 60 százalékos részesedés nyomán szerzett olajmennyiséggel a kuvaiti állami olajvállalat szabadon rendelkezik. A British Petroleum és a Gulf Oil közös vállalata, a Kuwait Oil Company (KOC) az ország olajtermelésének 95 százalékát fedezi. Emellett még japán érdekeltségek találhatók a Perzsa-öböl menti országban. Mint ismeretes, a kuvaiti kormány és a két nemzetközi olajkonszern 1972 végén már kötött részesedési megállapodást, ugyanolyat mint Szaúd-Arábia és Abu Dhabi. De ezt a kuvaiti kormány nem ratifikálta, mert a kezdeti 25 százalékos állami részesedést túl kevésnek találta. (Reuter, AFP) Amerikai cégek képviselői Varsóban Az amerikai Control Data és az International Harvester vezető képviselői Varsóban a kooperációs tevékenység bővítéséről tárgyalnak a lengyel illetékesekkel. Mindkét nagyvállalat képviselőjét fogadta Wisniewski lengyel külkereskedelmi miniszterhelyettes. (MTI) Szovjet-japán földgáztárgyalások Befejezte moszkvai megbeszéléseit Anzai, a japán—szovjet gazdasági vegyes bizottság egyik vezetője. Az északszibériai Jakutszk földgázlelőhelyeinek hármas kooperációban (szovjet—amerikai—japán) való kiaknázásáról tárgyalt szovjet vezetőkkel. A többi között Oszipov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettessel is tanácskozott. Anzal tegnap Moszkvából Párizsba utazott, ahol részt vesz a cseppfolyósított földgáz importőreinek február 4. és 6. között tartandó találkozóján. (Kyodo) Norvégia és az NDK kereskedelmi megállapodása Norvégia és az NDK hosszú lejáratú kereskedelmi és árucsere-forgalmi megállapodást kötött — jelenti az ADN hírügynökség tudósítását idézve a Reuter. A Berlinben tartózkodó Evensen norvég kereskedelmi és hajózási miniszter NDK-beli kollégájával, Horst Söllevel aláírta az 1974. évi árucsereforgalmi jegyzőkönyvet is. A két ország hosszú lejáratú kereskedelmi egyezménye az 1974 és 1978 közötti időszakot öleli fel. Norvégia és az NDK kereskedelmét igen jelentős norvég deficit jellemezte: 1972-ben Norvégia 102,4 millió márka (mintegy 40,8 millió dollár) értékű árut vásárolt az NDK-ból, míg kivitele 42,8 millió márkát tett ki. Takarékossági intézkedések Libanonban Tudósítónktól: A libanoni minisztertanács infláció elleni küzdelmét most újabb intézkedésekkel támasztja alá. Megtiltja minden elsőrendűen szükséges élelmiszer kivitelét, reexportját is. Elrendelte, hogy a libanoni vámigazgatóság három napon belül mérje fel a raktárakban felhalmozott élelmiszerek mennyiségét. A gazdasági minisztériumnak tíz napon belül kell felmérnie a magánraktárakban található élelmiszerek mennyiségét. Az új árpolitika kidolgozására nemzeti tanácsot hívott életre és végül bejelentette, hogy világpiaci áron vásárolják fel az ország idei gabonatermését. Európa benzinárjegyzéke Görögországban a legdrágább, Törökországban és Magyarországon a legolcsóbb napjainkban a benzin — derül ki a müncheni ADAC (Nemzetközi Autóklub) tegnap napvilágot látott összehasonlító jegyzékéből. A görög benzinállomásoknál 1,50 márkának megfelelő összeget számolnak a szuperbenzinért és 1,12 márkát a normálért. A lista végén Törökország áll: itt a szuperért 42, a normálbenzin literéért 33 pfenniget kérnek. Magyarországon a szuperbenzin litere 48 pfennig, a normálé 32 pfennig. A felsorolás a következő országot és árakat tartalmazza még: NSZK 94, illetve 86, Franciaország 96, illetve 89, Olaszország 81, illetve 77, Ausztria 78, illetve 68, Svájc 72, illetve 69, Spanyolország 71, illetve 58 és Jugoszlávia 73, illetve 69 pfennig. (APA) VILÁGGAZDASÁG Az olajválság és a fejlődő világ AZ AFP HÍRÜGYNÖKSÉG KOMMENTÁRJA Az arab—afrikai szolidaritás még nem jutott teljes egészében érvényre az olajháború frontján — írja az AFP kommentárja. A fekete kontinens országai azt várták a január 22-én és 23-án tartott kairói arab-afrikai együttműködési konferenciától, hogy ezen a közel-keleti olajtermelők preferenciális árat állapítanak meg a fejlődő világból jelentkező olajvásárlóknak, mindenekelőtt az afrikai országoknak, amelyek korábban megszakították diplomáciai kapcsolataikat Izraellel. A konferencia azonban — mint lapunk is jelentette — a kétcsatornás olajárrendszer bejelentése nélkül ért véget. A találkozón elfogadott záróközlemény hangsúlyozza, hogy az arab olajtermelők ellátják az afrikai országokat a szükséges olajmennyiséggel. Emellett úgy döntöttek, hogy meggyorsítják az afrikai gazdaságfejlesztés finanszírozására tervezett arab pénzügyi intézet létrehozását. A bank alaptőkéjét eredetileg 195 millió dollárban állapították meg, de ezt feltehetőleg 500 millióra bővítik. Az afrikai országok az arab bankból jelképes, 1 százalékos kamattal vehetnek fel hiteleket, részben a gazdaságfejlesztési programok finanszírozására, részben az erre külön célból felállított alapból az olajvásárlások megkönnyítésére. A fejlett tőkés világ — jelentős áldozattal ugyan — de rövidebbhosszabb időre ellent tud állni az arab olajoffenzívának, akár az olajellátásról, akár az árakról legyen szó, de nem úgy a fejlődő országok, amelyeknek a jelenlegi helyzet kettős tragédiát okoz: nemcsak az állandóan emelkedő olajárat kell megfizetniük, hanem a fejlett tőkcés országokból importált késztermékek mind magasabb árát is. Ilyen körülmények között egyre nagyobb nyugtalansággal szemlélik az olajválságot és annak tovagyűrűző hatásait. E tények ismeretében vezető politikusok részéről is egyre több nyilatkozat hangzik el, amely figyelmeztet az olajhelyzetnek a fejlődő világ gazdaságára gyakorolt drámai hatására. Úgy vélik, hogy mindez, tönkreteheti Afrika amúgy sem fejlett iparát, sőt egyes országok létét is veszélyeztetheti. Elsősorban azokról van szó, amelyeknek az olajproblémák mellett egyéb nehézségekkel is meg kell küzdeniük, például a Szaharától délre fekvő országokról. A kőolaj és az ipari termékek növekvő árai felemésztik a fejlődő országok pénzügyi erejét, így csak az a választásuk marad, hogy közösen próbáljanak valami kiutat találni a válságos helyzetből. Erre lehetőséget ad, hogy az olajválság által sújtott fejlődő világban találhatók a legfontosabb nyersanyagok. S az a tudat, hogy ennek birtokában vannak, megvilágosíthatja előttük, hogy a fejlett ipari országok nem olyan „sérthetetlen óriások”, mint korábban hitték. Tudják, hogy a nyersanyagtermelés terén való összefogás igen hatékony eszköz lehet az iparilag fejlett országok és a fejlődő államok jelenlegi kapcsolatainak átértékelésére és módosítására. A fejlődő országok erejét a következő adatok igazolják: a világ réz-, vasérc-, ólom-, kén- és horganyfogyasztásának 50 százalékát fedezik, a felhasznált bauxit és ón 80, a nikkel 30 százalékát szolgáltatják, s gyakorlatilag teljes egészében a fejlődő világ adja a gyapotot és a természetes gumit. A nyersanyagok birtoklásának tudata számos afrikai országban már intézkedésekben is tükröződik. Marokkó például az év első napjaiban emelte háromszorosára a foszfát árát, ezt követte Nigéria és Gabon csatlakozása az arab országok olajáremeléséhez. Gabon emellett javaslatot tett, hogy a világ urántermelő fejlődő államai — a Kőolaj exportáló Országok Szervezetének (OPEC) mintájára — alapítsák meg az urántermelők egyesülését. Ezzel egyidejűleg fokozta az állami ellenőrzést a belső uránérc-termelésben és feldolgozásban. Zaire, a világ harmadik legjelentősebb rézexportáló országa és az elsőszámú kobalt- és mangántermelője, állami ellenőrzés alá vonta a teljes bányaipart. Togó a közelmúltban emelte 35 százalékról 51 százalékra az állami részesedést a foszfáttermelő konzorciumokban. Az ország kivitele ebből a termékből tavaly 2,5 millió tonna volt. A legfrissebb nyersanyagpolitikai intézkedést január 24-én Kongóban és Gabonban jelentették be. A két ország úgy döntött, hogy összhangba hozza nyersanyagkitermelési politikáját. Hasonló intézkedések és törekvések figyelhetők meg egyébként a latin-amerikai országokban is. Mindez természetesen nem marad titok a fogyasztó országok előtt sem. Mégis igen eltérőek az ipari államokban az álláspontok arról, miként fogadják ezeket az új fejleményeket. Az Egyesült Államok „a fogyasztó országok konzorciumának” létrehozását javasolja, gyakorlatilag minden nyersanyag esetében, de ez az elképzelése sok országban ellenállásra talál. Az amerikai tervek legnagyobb ellenzője Franciaország. Messmer miniszterelnök a közelmúltban az egyik francia lapnak adott nyilatkozatában azt indítványozta, hogy „a legfontosabb nyersanyagok esetében szerződéseket kell kötni a termelő és a fogyasztó országok között”. Franciaország számára az olajvita a kiindulópont, aminek alapján folytatni lehetne valamennyi nyersanyag piacának és árának rendezését, beleértve a mezőgazdasági és trópusi termékeket is. Afrikának ezek a tárgyalások megfelelő alkalmat adhatnának arra, hogy visszavágjanak évszázados sérelmeikért — írja befejezésül a francia hírügynökség kommentátora. A Világbank nem ad hitelt az olajvásárlásra A Világbank nem ad hitelt a fejlődő országoknak az olajimport finanszírozására — közölte tv-nyilatkozatában McNamara, a Világbank elnöke. Hozzáfűzte: a pénzintézet kizárólag egyedi fejlesztési programokat finanszíroz. A jelenlegi energiaválság nemcsak és elsődlegesen nem is hiányt jelent, hanem az árak állandó emelkedését. Ez rövid távon súlyos pénzügyi problémákat okoz a fejlett ipari országoknak, de még ennél is nagyobb gondot okoz, rövid és hosszú távon egyaránt, az olajimportáló fejlődő államoknak. McNamara szerint a harmadik világ országainak az idén szigorú energiatakarékosságot kell folytatniuk, hogy a 10 milliárd dolláros importtöbbletet megtakaríthassák. Ez természetszerűleg maga után vonja, hogy a növekedési ütem sokkal szerényebb lesz, mint korábban tervezték. (AFP, AP—DJ) Az Eurafrikai Parlament ülésszaka Ma ér véget Rómában az Eurafrikai Parlament évi közgyűlése. A háromnapos tanácskozáson a Közös Piac Európai Parlamentjét 57 küldött képviselte, s ugyanennyien jöttek a Közös Piaccal társult tagsági viszonyban levő afrikai országokból. A nemzetközösségi országok közül azokat, amelyek ugyancsak társult kapcsolatot akarnak kiépíteni az EGK-val, megfigyelők képviselték. Az energiaválság ösztönözni fog az ipari országok és a fejlődő világ kapcsolatainak újraértékelésére — mondta Rumor olasz miniszterelnök, amikor a tanácskozás résztvevőinek küldöttségét fogadta. Ugyanerre mutatott rá a parlament előtt tartott beszédében az egyik holland küldött. Hangsúlyozta: az energiaválság tudatára ébreszti az EGK-t és az afrikai országokat, hogy a társulás megfelelő eszköz a jelenlegi nehézségek áthidalására. (Reuter) AZ ÜZLETEMBEREK REPREZENTATÍV TALÁLKOZÓHELYE A HALÁSZBÁSTYA ÉTTEREM BÁR BOROZÓ ESZPRESSZÓ Ebéd (munkaebéd), vacsora, esküvők, bankettek, turistacsoportok, állófogadások, bemutató rendezvények alkalmával 5-20%-os kedvezmény. Nyitva: reggel 8-tól éjjel 2 óráig. Állandó melegkonyha. A zenét a borozóban Boros Lajos, a népművészet mestere és cigányzenekara, a bárban a Beamter együttes szolgáltatja. Asztalrendelés telefonon: 161-533, 354-363.