Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)

1974-03-23 / 58. (1308.) szám

1974. MÁRCIUS 23. Románia harca a mezőgazdasági lemaradás ellen Az állami és szövetkezeti mezőgazdasági termelő egységek vezető káderei számára február végén országos konferenciát rendeztek Romániában. Az értekezletnek különös jelentőséget ad, hogy Romániában tavaly nem sikerült teljesíteni a mezőgazdasági tervelőirányzatokat, és bár az 1970—72-es évek átlagát elérték, a mezőgazdasági termelés összességében csak 0,2 százalékkal nőtt, azaz 16 százalékkal lemaradt a tervezettől. Az országos mezőgazdasági értekezleten Ceausescu elnök megnyitóbeszédében megemlítette, hogy 25 év alatt az ország mezőgazdasági termelése háromszorosára nőtt, s hogy a múlt évben zöldségből és szőlőből igen jó volt a termés. Elmondta, hogy a búza hektáronkénti terméshozama a legjobban gazdálkodó termelőegységekben 35—40 mázsa volt, a kukoricáé 40—45 mázsa, a napraforgóé több mint 30 mázsa. Egy hektáron 400 mázsa cukorrépát és 300 mázsa burgonyát takarítottak be. Az egyes területeken elért eredmények mellett részletesen beszélt a hiányosságokról. Bírálta a mezőgazdasági termelőegységeiket a mezőgazdasági földterületek pazarlása miatt, megállapította, hogy az elmaradás a növénytermesztési terv előirányzatától elsősorban nem a kedvezőtlen időjárási viszonyokmiatt, hanem főként azért következett be, mert hiányosságok adódtak a vetésben és a növényápolási munkákban. Ezt az is bizonyítja, hogy ugyanabban a megyében, illetve ugyanabban az övezetben egyes gazdaságok kétszer-háromszor akkora hozamokat értek el, mint szomszédaik. Az állattenyésztéssel kapcsolatban megállapította, hogy határozott intézkedésekre van szükség a belföldi állatfajták, főként a szarvasmarha-fajták javítása érdekében. Ceausescu helytelenítette, hogy elmaradt a termelés megfelelő övezetesítése, s hogy számos gazdaságban megsértették a szocialista törvényességet. Ehhez hozzájárult, hogy bizonyos központi szervezetekben hiányzott a bizalom, kételkedtek, hogy a szövetkezeti parasztok képesek a korszerű gépek használatára. Ugyancsak központi hiba, hogy aláértékelték a mezőgazdaság fontosságát a népgazdaság egészében. Maguknál a szövetkezeteknél és állami gazdaságoknál gyenge volt a munkaszervezés, hiányzott a felelősségérzet. A mezőgazdasági termelőegységek nem jutottak elég hibrid vetőmaghoz (különösen az ipari növényeknél) lassult az állattenyésztésben az új technikai vívmányok felhasználása. Élesen bírálta azokat a szövetkezeti dolgozókat, akik minden ünnepet felhasználnak arra, hogy abbahagyják a munkát. „Hagyjuk a szenteket, arassuk le a termést” — mondta. Megállapította, hogy sok esetben a szövetkezetek anyag- és bérgazdálkodásával volt a baj. A mezőgazdasági dolgozók jövedelme nem emelkedett a megfelelő mértékben. A célkitűzéseket az elmúlt év nem kielégítő mezőgazdasági eredményei ellenére sem csökkentik. Az idén 18 millió, 1975-re 20 millió tonnás gabonatermést tűztek ki célul. A tervekben szerepel, hogy 1980-ban a nem öntözött területeken egy hektárról 60—80 mázsa búzát (öntözött területen 80—100 mázsát), kukoricából 90—120 mázsát (150— 200) takarítanak be. Egy hektár cukorrépával bevetett területről 60—80 mázsa cukrot, egy hektár napraforgóval beültetett területről 15—20 mázsa olajat, egy hektár kenderrel bevetett területről 30—40 mázsa, egy hektár lennel bevetett területről 13—15 mázsa rostot kell nyerni. Amerikai becslés A VILÁG GABONATERMÉSÉNEK VÁRHATÓ JAVULÁSÁRÓL Az USA mezőgazdaságiminisztériuma (USDA) legutóbbi részletes beszámolója szerint az 1974. július 1-én induló gazdasági év alatt a világon 31,3 millió tonnával több gabonát takarítanak be, mint az előző évben. A teljes termést 965,5 millió tonna helyett 996,8 millió tonnára becsülik. A kínálat és kereslet helyzetét ugyanebben az időszakban valamivel kiegyensúlyozottabbnak látják, mint régebben. Az eredmények javulása főként az USA-ban várható. A másutt jelentkező jobb termést teljes mértékben ellensúlyozza, hogy egyes területeken nem érik el a tavalyi kitűnő eredményeket. Ez elsősorban a Szovjetunióra vonatkozik. Nem lenne ésszerű ugyanolyan kiugróan magas terméseredményt várni, mint tavaly. Számítások szerint a szovjet gabona 17,3 millió tonnával lesz kevesebb, mint az elmúlt évben, az USA termése viszont 35,3 millió tonnával több. Az USDA — helyesbítve régebbi becsléseit — nagyobb átmenő készleteket vár ez év június 30-ra. Az előrejelzések — a Reuter híradása szerint — az 1974—75. gazdasági évre millió tonnában a következők (zárójelben az előző évi eredmények): Búza és búzaliszt: világtermelés 375,2 (367,0) ; export 71,7 (72,1); fogyasztás 365,5, (358,0) ; zárókészlet 1975. június 30-án 33,5 (22,7). Takarmánygabona: világtermelés 621,6 (598,5) ; export 71,9 (70,4); fogyasztás 605,1 (594,5) , zárókészlet 1975. június 30-án 103,5 (88,2). Mint látható, a fogyasztást összesen csak 18 millió tonnával becsülik nagyobbra az előző évinél, holott a legutóbbi évek folyamán a növekedés átlag mintegy 28 millió tonnát tett ki. Ennek következménye, hogyezúttal az átmenő készletekben mérsékelt emelkedésre lehet számítani. Beszámoló készült az USA gabonatermésének részleteiről is. A nyilvánosságra hozott adatok kormányzati körökben optimizmust keltettek, mert arra mutatnak, hogy ismét rekordtermésre van kilátás az USA-ban. Az AP-DJ szerint azonban a termésbecslés csak következtetéssel született, hiiszen amikor készült, a kukorica és a tavaszi búza még el sem volt vetve. Az adatok kidolgozásánál abból indultak ki, hogy az időjárás kedvező lesz és nem lesz fennakadás az üzemanyag- és műtrágyaellátásban. A rekorderedmények csak ebben az esetben reálisak. Az USDA termésbecslése szerint az Egyesült Államok területén a tavalyi 5,64 milliárd busheles rekordtermés helyett kukoricából idén 6,7 milliárd bushel várható. A búza mennyisége pedig 1,7 milliárd helyett 2,07 milliárd bushel lesz. Egy régebbi előirányzatban az exportőrök előzetes bejelentései alapján az idei búzaexportot 1,3 milliárd bushelre becsülték. Ezt most 1,25 milliárdra szállították le, sőt az is lehetséges, hogy ennyi sem lesz. Devizák Mut« valuta! ndex 1974. III. 22. - 10,19 ZURICH, DEVIZA, svéd frankban USA......................... Egyesült Királyság , Kanada . . • . ■ NSZK.................... Hollandia . . . ■ Franciaanxég ■ • COffly ■ ■ ■ • a • HHIi «««••• Belg tam .... Olaszország . • • Ausztria .... lapén , • • • • 1 USA DOLLAR as agyra országok noméban ■écs ...... Brilsssel . . • • Pétin . • • Frankfurt .... Milánó.................... Amszterdam . . . ANGOL FONT érték« USA-dollérfean PÁRIZS ARANYÉRME frankban Napoleon . . * • USA M dolláros . 3,0440-3,0490 7,1395-7,1440 3,1335-3,1380 118,10-118,35 112,80-113,10 63,60-63,85 7,68-7,71 - X 1,0975-1,1015 19,00-19,10 39,50-39,57 4,7800-4,7925 2,5600-2,5620 623,40 2,6992-2,7017 2,3405-2,3420 281,90 1500,00 NEMZETKÖZI ARANY 1 Iinomundag Urkks 177,50 Nyugatnémet állásfoglalások a marhahúsimportról A bonni mezőgazdasági minisztérium szóvivője kijelentette, az NSZK-nak nincs szándékában, hogy az EGK más tagjaihoz hasonlóan megakadályozza a marhahús bevitelét — jelenti a Reuter. A piaci helyzet a belföldi állattenyésztők számára nem olyan kedvezőtlen, mint például Franciaországban, ahol a hústermelés lényegesen nagyobb, mint az NSZK-ban. Nincs is e tekintetben nézeteltérés a belföldi tenyésztőkkel, akik az ország szükségletének csupán 90 százalékát fedezik. Más a helyzet ezzel szemben abban a négy országban, amely a brüsszeli bizottságtól a marhahúsimport időleges leállítását kérte; ezek Franciaország, Olaszország, Belgium és Hollandia. A nyugatnémet mezőgazdasági miniszter — tudósítónk beszámolója szerint — egy húsipari szaklapnak adott nyilatkozatában azt mondta, nem kell túlértékelni az EGK marhahúspiacának az egyes tagországok behozatali korlátozásai miatti megbomlását. A korlátozások ugyanis csak a kívülálló országokból származó friss és hűtött marhahúsra vonatkoznak, de nem akadályozzák az élő állat és a mélyhűtött hús importját, és a korlátozások csak március 24-ig érvényesek. Az intézkedések az NSZK-t nem érintették, azok negatív hatásai (például a behozott áruk exportja és így a harmadik országokból érkező import növekedése) még nem jelentkeztek. A miniszter a továbbiakban elmondta, hogy 1974-re sertéshúsból 3—5 százalékos, marhahúsból 5—10 százalékos többletre számítanak. MEDDŐ TÁRGYALÁSOK A KAKAÓEGYEZMÉNYRŐL Londonban a múlt héten ismét tárgyaltak a megkötendő nemzetközi kakaóegyezmény feltételeiről. A VILÁGGAZDASÁG március 16-i számában már jeleztük, hogy a tárgyalások — a termelők és a fogyasztók közötti éles ellentétek miatt — aligha hozhatnak különösebb eredményt. Az AP- DJ legutóbbi jelentése ezt igazolja: ötnapos tárgyalás után a döntést az augusztusban sorra kerülő legközelebbi ülésre halasztották. Figyelemre méltó, hogy Magyarország, a Szovjetunió, Románia, Bulgária, az NSZK és Kanada az áremelésre vonatkozó kívánságokat elutasította, Franciaország, Anglia és Hollandia viszont 50 százalékot hajlandó volt megadni. A FAO egyik szakértője azt jósolta, hogy 1974-ben az egész világon 1,5— 1,52 millió tonna kakaóbabot dolgoznak fel. Ez némi visszaesés. Ha megmaradnak az elmúlt év folyamán kialakult árak, a szakértő szerint a nyugati világ országaiban 1,27 millió tonnát, a szocialista országokban pedig 230—250 ezer tonnát használnak fel. (AP—DJ, Reuter) KÁVÉEXPORT-TILALOM KÖZÉP-AMERIKÁBAN Újabb közép-amerikai országok függesztették fel kávéeladásaikat a nemzetközi piacokon. Mint jelentettük, a sort Guatemala nyitotta meg, majd ezen a héten Mexikó, Costa Rica, Honduras és El Salvador csatlakozott hozzá. Az export leállítása összhangban áll a közép-amerikai kávétermelők március 9-i tanácskozásának döntésével. Ez előirányozza, hogy a kávétermelők felfüggesztik az eladásokat, ha túlzottan esik a nemzetközi árszínvonal. (Reuter) Bizonytalan kilátások A szilva termelése és feldolgozása Jugoszláviában A jugoszláv szilva, frissen és feldolgozott állapotban, egyre nagyobb világpiaci versenynek van kitéve. Nőnek a termelési költségek, csökken a bevétel. A világ legnagyobb szilvatermelője a feldolgozás és a kereskedelem terén egyaránt a második helyre szorult, az Egyesült Államok mögé. A múlt évi terméseredmények előzetes becslések alapján nem a legjobbak. Kárt okozott a májusi nagy meleg, s így a gyümölcstermés az 1966—70. évi 1 156 000 tonnával szemben csupán 772 000 tonna volt. Nem végleges adatok szerint aszalásra mindössze 22 000 tonna került. A szilvát — más országoktól eltérően — Jugoszláviában elsősorban pálinkának dolgozzák fel. A termés 65 százalékából készítenek pálinkát, 20 százalékát frissen fogyasztják, 10 százalékát aszalják, 5 százalékából pedig lekvár lesz. Jugoszláviában 1972-ben 1 071 000 tonna szilvát termeltek. Annak ellenére, hogy a minőség, cukor- és nedvességtartalom nem volt a legmegfelelőbb, jó minőségű aszaltszilva az átlag felett, mintegy 33 ezer tonna készült. A — főként a kelet-európai országokba irányuló frissgyümölcs-export elérte a 20 ezer tonnát. Az 1972. évi faállomány 72,4 millió darab volt, 55 százaléka hazai. Pozegaca fajta, ennek termése friss fogyasztásra, szárításra, és más feldolgozásra egyaránt alkalmas. A fennmaradó 40 százalék csak pálinkakészítésre, 5 százalék pedig friss fogyasztásra alkalmas. A szilvatermelő gyümölcsök többsége kis magántermelők kezében van. A fajállomány lassan elöregszik, s az új termesztési módszereket nem tudják gazdaságosan bevezetni. A termésátlag vidékenként nagyon különböző, 1965 óta azonban megduplázódott, s így jelenleg kissé meghaladja az 55 kilogrammot. A 21 milliós lakosság mintegy 15 százaléka foglalkozik szilvatermesztéssel, -feldolgozással. A jugoszláv kormány 1968-ban támogatási programot dolgozott ki és vezetett be, amelynek lényege, hogy a termelők kedvezményes feltételek mellett juthatnak hosszú és középlejáratú hitelekhez. Árgaranciát vállalnak a szárításra és aszalásra kerülő szilvánál, támogatják az aszaltszilva exportját a tőkésországokba. Kiemelten szerepel ez a tétel a kelet-európai országokkal fennálló kereskedelmi szerződések árulistáin is. Az exporttámogatás értéke 1972-ben elérte a szerződéses ár 11 százalékát. Emellett a kormány magára vállalja a szerződéses ár csökkenéséből adódó veszteségeket is. A szilvatermesztés és -feldolgozás jövője mindezek ellenére elég bizonytalan. Hozzájárul ehhez a munkaerő elvándorlása a mezőgazdaságból, a faállomány elöregedése és a korszerűtlen gazdálkodás, valamint az is, hogy más gyümölcsök jobban tárolhatók, s hűtött raktározás után ízletesek, fogyasztásra alkalmasabbak maradnak. (Foreign Agriculture) ÁRU- ÉS ÉRTÉKTŐZSDÉK Mezőgazdasági cikkek Felvilágosítás: 9 ás 17 óra között az árfolyammal kapcsolatos kérdésekben a 300-193 telefonszámon REUTER NYERSANYAG-ÁRINDEX (BÁZIS: 1931. IX. 18.) MÁRCIUS 22. 1401,8 1974. III. 14-21. 1973. III. 14-21. A r u Egység leglagalaleglagalamagasabb csonyabb magasabb csonyabb BÚZA Chicago, No. 1.3. cent/60 március .............................................. librás bushel 533 512% 232V2 219 V, május ........... Winnipeg, kanadai 523 478 227 214 % CWRS, 14,5% cent/bushel 592% 590% 27072 270 Amb.r, Durum, No. 1......................... London Font/lto 822% 821 28278 281% Canada, Western Rad Spring, No. 1....................................................... május............................................. . Amerikai, No. 1. Hard Winter~ --“ április . ..............................................-44,25 43,50 TENGERI Chicago, Yellow No. 1. cent/56 március ............................................. librás bushel 305 286 162% 158 május.................................................. London, Amerikai Yallow, No. 1. 30772 2914 159 155%68,50 66,75 35,00 34,20 május..............................a a . . 68,75 67,25 35,00 34,20 ROZS Canada, Western, No. 2. Font/ltoW -'X - május......................... ... július.................................................. kanadai cent/bushel 32933 322 29574 283 141 142% 137 139 ZAB Canada, Western, No. 1. május................................................... kanadai 156 156 118 113% július.................................................. cant/bush.l 147% 147V2 113 107% ARPA Winnipeg, Canada Wastam, No. 1. május................................................... kanadai 2751/2 2751/2 148% 145% július................................................... cant/bulh.l 247 247 148V2 145% március ................................................... Font/ho 63,50 59,90 32,20 32,00 május ................................... 65,20 60,90 32,60 32,00 LENMAG Winnipeg, No. 1. május................................... kanadai 1137 1103 496% 446% július ........................................ cont/buihal 1093 1061 478 428 REPCEMAG Winnipeg, No. 1. kanadai 731 711 378% 368% június .................................................. cont/bash. 702% 600 3841/4 364% SZÓJABAB Chicago, Amerikai Yellow, No. 2. március.................................................. cont/10 641 621/2 656 601 május ........... librás bushel 630 1451/2 618 567 SZÓJADARA Chicago március ................................................................................ Dollár/te 158,50 150,00 212,00 184,00 május ........................................................ . 162,00 158,00 199,60 176,00 FOLDIDIÓOLAJ New York, nyers ....... cant/lb 50,25 49,00 19,25 18,50 SZÓJAOLAJ New York, nyers........................................................ cant/lb 33,15 29,40 14,76 13,99 LENOLAJ New York................................................................................. cant/lb 46,66 46,60 13,51 13,51 RICINUSOLAJ Fülöp-szigeti ........................................................................ cant/lb 50,00 49,00 65,00 65,00 FAGGYÚ Moz. 4% FFA................................................................ cant/lb 23,50 22,50 8,62 8,62 CUKOR New York, Kontrakt No. 11. aionnall......................................................................................... majus ......................................................................................... London, Kontrakt Ne. 1. napi év . május a . e e e ■ e e e e . rant/lb 22,50 21,00 8,90 8,50 22,50 20,30 8,90 8,50 Font/ho 241,00 231,50 223,00 212,50 89,00 86,60 87,00 84,00 RIZS USA exportérak Dollár/IS/ lb 33 37 33 37 Extra Nancy Nato.......................... Extra Fancy Blue Bannet .... ... Trópusi termékek 1974. III. 14-21. 1973. III. 14-21. Áru Egység laglegalelaglagalamagasabb csonyabb magasabb csonyabb RAVE New York azonnalként/tb 63,00 Santos No. 4................................................ 70,00 70,00 64,50 Columbian MAMS .............................. 80,50 79,75-7-Ambrix „A”......................................................................... 62,75 62,25 50,75 50,25 Guatemala........................................................................ 73,00 69,00 64,00 61,00 Indonesian Robusta ...... New York határidéji 59,50 58,50 42,50 42,50 Santos No. 4............................................ 74,00 73,50 64,25 «2,00 Indonesian Robuste.......................... 60,00 60,00 42,50 42,50 Victoria 5.s ......................................... Santos, kontrakt „D*' cruxelro/10 kg 73,00 73,00— *" március t ••••»••* • 64,10 63,30 43,20 43,20 London, Uganda, Bukóba, Angola font/1 to 65,20 64,40 43,70 43,70 Robuste március.................................................... 583,0 535,0 430,0 425,0 májUS ..eoeeeneao 598,0 550,0 441,5 435,0 KAKAO New York, határidős március . . . . . . . . .cant/lb 83,00 76,40 40,40 36,65 május........................................................ New York, azonnali cant/lb 78,40 69,50 39,70 4672 36,85 4278 93 86 Bahia........................................................ 85% 78 45% 71% London, határidős ghanai IBtermés Font/ho 883,0 749,0 750,0 365,5 341,0 május........................................................ New York, kakaópor és kakaóról cant/lb 661,0 373,5 100,00 349,0 90,00 Kakaóval, belfBidl ............................. 183,00 165,00 Kakaóval, brazillal ...... 173,00 155,00 93,80 81,61 • Kakaópor, 22% zsír............................. Kakaópor, 10-14% zsír ..... 47,00 47,00 36,00 36,00 31,00 31,00 26,00 26,00 BORS Szingapúr Fekete: Sarawak alia....................... straits doller, plrul 225,00 222,50 172,50 170,00 Sarawak special.................................. 187,50 185,00 150,00 147,50 305,00 302,50 217,50 cant/lb 292,50 290,00 210,00 207,50 New York Malabar, fekete, ab............................. 75 81 55 55 Lampong, fekete, ab ..... . 82 75 54 Muntok, fehér, ab ... • • • • 113 113 71 Sarawak, fekete, ab . . • • • •— • .1 Brazillal, fekete, ab ........................ 54 Malabar, fekete, dl............................. 78 55 515 106 102 55 70 55 70 Sarawak, lakat., elf............................. 72