Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)

1974-03-27 / 60. (1310.) szám

DÖNTŐ SZAKASZBAN AZ USA-EGY GAZDASÁGI VITA Eberle titkos útja Brüsszelbe Az amerikai elnök fő külkereskedelmi megbízottja titkos tárgyalásokat folytatott Brüsszelben. Ezen a puszta tényen kívül kézzelfogható­­értesülé­sek alig vannak az Egyesült Államok és a Közös Piac gazdasági tárgyalásai­nak új fejleményeiről, de a kiszivárgott értesülések arra mutatnak, hogy döntő szakaszba érkezett a tárgyalás a kárpótlásról, amelyet az USA köve­tel a kilencektől a Közös Piac kibővítése miatt elszenvedett külkereskedelmi veszteségekért. Az USA és nyugat-európai partnerei közötti vita súlypontja pillanatnyilag a gazdasági kérdésekre terelődött át, miután Kissinger leg­utóbbi bonni látogatása után — mint ismeretes — olyan hírek terjedtek el, feltehetőleg magának az amerikai külügyminiszternek a sugalmazására, hogy Washington lemondott a közös elvi deklaráció tervéről, s megelégedne azzal, hogy intézményesen hozzászólási lehetőséget biztosítsanak neki a Kö­zös Piac politikai döntéseihez. Brüsszelben a múlt hét végén tár­gyalt Eberle, Nixon elnök fő külkeres­kedelmi megbízottja, a Közös Piac bi­zottságának tagjaival. A látogatást si­kertelenül igyekeztek titokban tartani, sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem voltak hajlandók hivatalos tájé­koztatást adni a megbeszélések tartal­máról. Legföljebb annyit ismertek el a brüsszeli tisztviselők, hogy a megbeszé­lések témája az a kártérítés volt, ame­lyet az USA a GATT előírásai alapján követel a Közös Piactól, mert Anglia, Dánia és Írország csatlakozása miatt veszteség éri az exportját. Maga Eberle csak annyit mondott egy, más összefüg­gésben tett nyilatkozatában, hogy az USA „jelenleg igen kemény és kényes alkudozásokat folytat” a Közös Piachoz tartozó partnerekkel. A régóta húzódó vitában Washington a Közös Piac ajánlatait sorra ki nem elégítőnek minősítette, s közeledik a határidő, amelyet a GATT előírásai ad­nak arra, hogy az USA ellenintézkedé­sekkel válaszoljon, ha nem sikerül megegyezni. Ezért olyan hírek terjed­tek el — írja a Reuter washingtoni tu­dósítója —, hogy Eberle ultimátumot adott át Brüsszelben. Lehet, hogy ez túlzott fogalmazás, de az AP—DJ úgy értesült washingtoni kereskedelempoli­tikai körökben, hogy az EGK egy héten belül új jóvátételi ajánlatot terjeszt elő. Washingtonban és Brüsszelben egy­aránt szeretnék elkerülni, hogy az USA megtorló intézkedésekhez folyamodjon. Brüsszelt érzékenyen érintené, ha az amerikaiak mintegy évi 1,6 milliárd dollár értékű közös piaci exportcikk vámjait emelnék. Washingtonnak vi­szont fontos, hogy mezőgazdasági ter­mékeinek jobb elhelyezési lehetőséget találjon Nyugat-Európában. A Nixon elnöknek tárgyalási felha­talmazást adó kereskedelmi törvény kongresszusi megszavazását is kompli­kálná, ha nem sikerül megegyezni a kilencekkel. A megtorlásnak szánt vámemeléseket ugyanis szintén jóvá kell hagyatni a kongresszussal, és Nixon elnök attól tart, hogy politiká­jának kongresszusi ellenfelei kihasznál­ják a lehetőséget: megtagadják a ke­reskedelmi törvény megszavazását, arra hivatkozva, hogy a nyugat-európaiak ellen indított kereskedelmi háború fö­löslegessé teszi a tokiói LATT-tárgya­­lásokat, ezért a kormánynak nincs szüksége tárgyalási felhatalmazásra. A hivatalos titkolózás miatt nehéz le­mérni, hogy Eberle milyen eredményt ért el a brüsszeli megbeszéléseken, ahol tárgyaló partnere Soames volt, a brüsszeli bizottságnak kereskedelmi ügyekben illetékes tagja, de tájékozott körökben általában arra számítanak, hogy az EGK miniszteri tanácsának jö­vő hétfőn tartandó ülése jóváhagyja az új kártalanítási ajánlatot, amely a ko­rábbinál nagyobb vámkedvezményeket nyújt az USA mezőgazdasági export­jának. (Reuter, AP—DJ) Újból tárgyalnak A nemzetközi valutarendszer reform­ja és az olajválsággal való összefonó­dása a fő napirendi téma a Nemzetkö­zi Valuta Alap (IMF) 24-es csoportjá­nak helyettesi szintű washingtoni ér­­kezletén. A kétnapos ülésszak a Hú­szak bizottságának március 27—29-re tervezett miniszterhelyettesi találkozó­ja előtt összegezi a fejlődő világ állás­­foglalását. A 24-es csoport Ázsia, Afri­ka és Latin-Amerika 8—8 országának küldötteiből áll. Hivatalosan ez a szer­vezet képviseli a fejlődő világ érdekeit a valutareform-tárgyalásokon. Washingtoni pénzügyi megfigyelők szerint az összegyűlt szakemberek fő­ként az olajárak emelkedésének a fize­tési mérlegekre gyakorolt kihatásait elemzik, s igyekeznek tiszta képet kap­ni arról, mennyiben befolyásolja az úgynevezett „olajalap” a már meglevő segélyezési csatornákon folyó tevékeny­séget. Ennek felállításában az IMF egyes körei már megállapodtak. Az alap a jelentősebb olajimportáló orszá­gok fizetési gondjait hivatott mérsékel­ni. A fejlődő világban tartanak attól, hogy ez az új pénzügyi alap nem ki­egészítője lesz az eddigi segélycsator­náknak, hanem fokozatosan elsorvaszt­ja őket. A csoport néhány tagja új típusú ál­talános kölcsönzési megállapodás (GAB) kidolgozását sürgeti. Ennek keretében az olajtermelők lennének a fő segélye­zők, a fejlődő világ másik csoportja pedig a kedvezményezett. Ez a rend­szer hasonlítana ahhoz, amelyben a 10 legfejlettebb tőkésország szervezetileg vállalta a fejlődő államoknak a segély­­nyújtást. a valutareformról A 24-es csoport áttekinti a valutare­formra kidolgozott javaslatokat. A leg­frissebbet ezek közül Morse irányítása alatt a Húszak bizottságának helyette­sei dolgozták ki. Még ez is számos vál­tozatot tartalmaz az egyes kulcsfontos­ságú kérdésekben annak ellenére, hogy négy szakértői munkacsoport több hó­napos munkájának eredményeit össze­gezi. A munkacsoportok a múlt hónap­ban adták át ajánlásaikat és további instrukciókat­­várnak a Húszak bizott­ságától a valutareformmal összefüggő ajánlások kidolgozására. (Reuter) Magyar—lengyel tervkoordinációs jegyzőkönyv Befejeződtek Lázár György minisz­terelnök-helyettes varsói tárgyalásai. A megbeszélések után aláírt jegyzőkönyv összefoglalja az 1976—80-as évek terv­egyeztetésének első szakaszában elért eredményeket. A tervkoordináció során meghatároz­ták a gépipar, különösen a járműipar, az elektronika és elektrotechnika, a szerszámgépipar és az ipari közfogyasz­tási cikkek termelésének fejlesztésével és munkamegosztásának elmélyítésével összefüggő feladatokat. A feldolgozóipar nyers- és alap­anyagszükségletének biztosítása céljá­ból megállapodtak, hogy folytatják a lengyel kőszén, kén és koksz exportját Magyarországra és a magyar timföld­­alumínium és kőolajtermékek szállítá­sát Lengyelországba. (MTI) Brezsnyev Tokióba látogat Sikeres szovjet—japán megbeszélések Hétfőn befejeződött a japán—szovjet gazdasági vegyes bizottság ülésszaka. A sikeres megbeszélések eredményeként a tárgyalófelek nyilatkozatot tettek köz­zé, amelyben megerősítik elhatározásu­kat, hogy együttműködnek a szibériai olaj-, gáz- és szénlelőhelyek közös ki­aknázásában. Az összesen hat nagy szi­bériai objektum gyorsított megvalósí­tására irányuló szándék leszögezése mellett egyetértésre jutottak abban is, hogy a vegyes bizottság következő ülé­sét júniusban vagy júliusban tartják. A magas szintű gazdasági küldöttség vezetőit — ezúttal első ízben — fo­gadta Brezsnyev is, aki utalva Tanaka miniszterelnök levelére, kifejezte szán­dékát, hogy meglátogatja Japánt. Az Otemura és Nagano vezette kül­döttség tárgyalópartnere elsősorban Szemicsaszinov volt, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. Fogadta őket Koszigin szovjet miniszterelnök is. A japán küldöttség vezetői sajtóérte­kezletet tartottak, ahol elmondották, hogy Brezsnyev a megbeszélésen han­goztatta: Szibéria fejlesztése a kölcsö­nösség és egyenlőség elvei alapján tör­ténjék, a fejlesztési tervek végrehajtá­sának egyaránt szolgálnia kell a japán és a szovjet gazdaság érdekeit. A két fél egyetértett abban, hogy már a legközelebbi jövőben meg kell állapodni a hosszú lejáratú bankhitel feltételeiről. A hat tervezett közös vál­lalkozáshoz Japán 4 milliárd 800 millió dolláros bankhitellel kíván hozzájárul­ni, de meglehet, hogy végül is nagyobb összeget bocsát majd rendelkezésre. A kölcsönös törekvést a kapcsolatok továbbfejlesztésére jelzi az is, hogy a következő vegyes bizottsági ülés előtt szakértői szinten folytatódnak a meg­beszélések. (Kyodo, AP-DJ, MTI) Szovjet földgáz Jugoszláviában Moszkvai tudósítónktól: Jugoszlávia előreláthatólag 1976— 80-as évektől kezdődően kap szovjet földgázt. A két ország szakembereiből életre hívott munkacsoport a napokban Bakuban tanácskozott és tisztázta a szénhidrogének kitermelésében, feldol­gozásában, valamint szállításában való együttműködés műszaki feltételeit. Meg­vitatták a földgázszállítás lehetséges útvonalát is. Megállapították, hogy leggazdaságosabb, ha a földgáz továb­bítására a Szovjetunió más KGST-or­­szágokkal összekötő gázvezetéket ve­szik igénybe. Alkudozások a yaoundéi konvenció felváltásáról Brüsszelben újabb tárgyalások foly­nak a Közös Piac és a fejlődő világ 44 országának küldöttsége között. A tárgyalássorozat, amelynek ezt meg­előző fordulóját novemberben tartot­ták, arra irányul, hogy felváltsák és kiterjesszék az EGK és 19 francia nyelvű afrikai ország társult tagsági viszonyát szabályozó yaoundéi kon­venciót. A brüsszeli tanácskozás fő témái: a fejlődő országok termékeinek vámmentes bejutása a Közös Piacra; a feltételekhez nem kötött pénzügyi segítség; és az EGK fejlett techno­lógiájának átadása. A tanácskozáson a fejlődő országok részéről a francia nyelvű afrikai országok mellett a Nemzetközösség afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni tagállamai vesznek részt. Megfigyelők hosszadalmas alku­dozásokra számítanak. Damaszkuszban Cheysson, az EGK brüsszeli bizottságának tagja a Szíriai kormány képviselőivel kezdett tárgya­lásokat Szíria és a Közös Piac első gazdasági, tudományos-műszaki és ke­reskedelmi együttműködési egyezmé­nyének előkészítéséről. Szíria nem tartozik azok közé az államok közé, amelyek Brüsszelben a társult tagság­ról tárgyalnak. (Reuter, AFP) NAPRÓL NAPRA ♦ A KÖLCSÖNÖSSÉG ÉS EGYENLŐSÉG ELVEI ALAPJÁN KELL SZIBÉRIÁT FEJLESZTENI — hangsúlyozta Brezsnyev, az SZKP fő­titkára, a magas szintű japán gazdasági küldöttség vezetőivel folyta­tott megbeszélésén. Ezúttal először fogadta a főtitkár a Moszkvában tárgyaló japán szakembereket, és előttük Tanaka miniszterelnök leve­lére utalva közölte szándékát, hogy meglátogatja Japánt. ♦ AZ AMERIKAI CÉGEK KÖZÖTT ÉLES VERSENY DÚL A SZOVJET PIACÉRT, és mint a Business Week írja, a kezdeményező, az Occi­dental Petroleum Corp. alighanem kiszorul a nagy műtrágyaüzletből, a Szovjetunió ugyanis helyette a Kellogg vállalattal tárgyal. Építési vállalkozóként az eredeti javaslatban a Bechtel Corp. szerepelt, az amerikai magazin értesülése szerint a műtrágya üzemeket végül is nem ő fogja felépíteni. ♦ MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT CHILE ÉS A PÁRIZSI KLUB 12 hi­telező országa között, a tavalyról fennmaradt, és az idén esedékes tör­lesztések átütemezéséről. Eszerint a szóban forgó háromnegyed mil­liárd dollár húsz százalékát kell csak visszafizetnie Chilének a követ­kező három év során, a fennmaradó 80 százalékot 1977-től kezdődően 7 éven át féléves részletekben. ♦ AZ AGROMAS IGAZGATÓ TANÁCSA MÁJUS KÖZEPÉN BERLIN­BEN ÜLÉSEZIK, és ott megtárgyalja a következő ötéves periódus gyártásszakosítására Budapesten a napokban kidolgozott javaslatokat. Az 1975-ig érvényes gyártásszakosítási egyezmény alapján a Szovjet­unió, Bulgária és Magyarország 50-féle kertészeti gépet gyárt együt­tesen. Az együttműködés további szélesítését, a gyártmányszakosítási és műszaki-fejlesztési tervek továbbmélyítését, és az NDK bekapcsoló­dásával az AGROMAS tevékenységének hatékonyabbá tételét várja a berlini tanácskozástól az AGROMAS magyar igazgatóhelyettese.­­ A BOLGÁR KÖNNYŰIPAR FEJLESZTÉSÉRE idén 31 millió levával többet költenek, mint korábban tervezték. A lakosság életszínvonalá­nak emelkedése az árualapoknak az eddiginél gyorsabb ütemű bővíté­sét kívánja meg, és így a könnyűipari terv szerint 8,3 százalékkal töb­bet termelnek, a gyártmányok 90 százalékát a belföldi piacra szál­lítják. A­agy-Britannia új költségvetése 2,5 milliárd dolláros kölcsönfelvétel Denis Healey brit pénzügyminiszter kedden délután terjesztette a par­lament elé nagy érdeklődéssel várt költségvetési expozéját. Az új költség­­vetés igyekszik fenntartani a munkáspárt választási manifesztumának ígé­retei és a külföldi hitelezők által megkívánt gazdaságstabilizáló intézkedé­sek közötti kényes egyensúlyt. A súlyos gazdasági helyzetben 1,4 milliárd font sterlinggel emelik az adókat és több mint 1 milliárd font összegű köl­csönért fordulnak a külföldi hitelezőkhöz. Nagy-Britannia történelmének legsú­lyosabb kereskedelmi hiányát külföldi kölcsönfelvétellel kénytelen fedezni — jelentette be két és negyed órás­ költ­ségvetési expozéjában Healey pénzügy­­miniszter. A nemzetközi tőkepiacon példa nélkül álló kölcsönfelvételt az ország legnagyobb kereskedelmi bank­jaira bízzák. A tízéves időszakra szóló kölcsönből kívánják fedezni a közel­­keleti olajszámlák kiegyenlítését. Emel­lett az angol jegybank a New York-i Federal Reserve Bankkal megállapodott az eddigi 2 milliárd dolláros készen­léti hitelkeret 3 milliárd dollára törté­nő felemeléséről. Healey bejelentése előtt néhány órával hozták nyilvános­ságra, hogy februárban a szigetország minden eddiginél tetemesebb hiánnyal zárta külkereskedelmi mérlegét: az im­port 429 millió fonttal, majd 1 milliárd dollárral haladta meg az exportot. Az új költségvetés az állami kiadá­sok 700 millió font sterling összegű emelését irányozza elő 1974—75-ben, az adóbevételek ugyanakkor 1,4 milliárd font többletjövedelmet hoznak az ál­lamháztartásnak. A vásárlóerőt 200 mil­lió fonttal fogják lefaragni. Az árintéz­kedések elsősorban a luxuscikkeket, az italféleségeket, a cigarettát, az édessé­geket és a benzint érintik. Ezek tete­mes drágítása, valamint a magas jö­vedelműekre és az üzleti profitokra ki­vetett adók emelése mellett növelték az öregségi nyugdíjakat, a munkanélkü­liségi segélyt és a társadalombiztosítási kifizetéseket. Healey kilátásba helyezte, hogy a gazdagokra külön adót vetnek ki. Az infláció megfékezése érdekében 228 millió fonttal csökkentik a katonai költségvetés 3 milliárd fontos előirány­zatát. A pénzügyminiszter ígéretet tett az adózási kibúvók felszámolására, az északi-tengeri olajmezőkön tevékeny­kedő nemzetközi társaságok adózási rendelkezéseinek megszigorítására. No­vemberig elhalasztják a szén árának emelését, és a villanyáram díját csupán 30 százalékkal fogják emelni, kevésbé, mint ahogy korábban tervezték. Healey elismerte, hogy az államosított ipar­ágak súlyos helyzetben vannak, s ezért, valamint az évi 13,2 százalékos inflá­ciós ütemért a konzervatívok gazda­ságpolitikáját hibáztatta. Az állam az élelmiszerek szubvencionálására idén 500 millió fontot kíván költeni, hang­súlyozta a pénzügyminiszter. Jelezte, hogy egy éven belül újabb költségvetést fognak benyújtani. Megfigyelők szerint ez arra enged következtetni, hogy a munkáspárti kormány parlamenti hely­zetének megerősítésére nemsokára újabb választásokat fog kiírni. (Reuter) A bolgár—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok SCHEEL BEFEJEZTE SZÓFIAI LÁTOGATÁSÁT Scheel nyugatnémet külügyminiszter kedden Szófiában vendéglátójával, Mladenov bolgár külügyminiszterrel tárgyalt. Megbeszéléseiken kifejezésre jutott, hogy mindkét ország érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében, és ezt szer­ződésekkel kívánják­­alátámasztani. A szerződések kidolgozását a szakértők a közeljövőben megkezdik. A látogatás után kiadott közös köz­lemény szerint a kapcsolatok szerző­déses alapokra helyezése céljából a két kormány elhatározta, hogy aláírásra készíti elő a következő dokumentumo­kat: hosszú lejáratú egyezmény a gaz­dasági, ipari és műszaki együttműkö­dés fejlesztéséről; kulturális egyez­mény; közlekedési-szállítási egyezmény. Scheel kedden sajtótudósítók előtt tartott tájékoztatójában válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e szó a megbe­széléseken az NSZK által Bulgáriának nyújtandó hitelekről. A beruházások finanszírozásának számos lehetőségéről tárgyaltak — mondta. Scheel szerint az NSZK-ban csak a magántőke van olyan helyzetben, hogy megfelelő esz­közökkel támogassa a bolgár beruházá­sokat. A nyugatnémet külügyminiszter megemlítette, bolgár tárgyalópartnerei érdektelenek abban, hogy az Európai Gazdasági Közösség Bulgária számára is megadja azokat a preferenciákat, amelyeket a fejlődő országoknak nyújt. Scheel kedden este elutazott Szófiá­ból. Megbeszélésein feltehetőleg szó esett a két ország 1971-ben kötött és az idén lejárt kereskedelmi egyezményé­nek meghosszabbításáról is. Az árucse­re-forgalom 1971-ben 350 millió márka értékű volt, 1973-ra elérte a 600 millió márkát. Bolgár részről nem tartják kedvezőnek az export jelenlegi szerke­zetét, nevezetesen azt, hogy a gépipari termékek mindössze 4 százalékkal ré­szesednek az NSZK-ba irányuló kivi­telben. Ezért elsősorban a közvetlen ipari kooperációt és a harmadik orszá­gokban való közös értékesítést szorgal­mazzák. Jelenleg közel száz nyugatné­met céggel folynak kooperációs tárgya­lások. A hónap végére Szófiába várják a Siemens és az AEG képviselőit. (DPA, MTI) __________________ Schmidt megjegyzései a dollárról Schmidt nyugatnémet pénzügyminisz­ter azt jósolja, hogy a dollár-márka átváltási árfolyam 2,60 márka szint kö­rül állapodik meg a nyáron. A külföl­di sajtó képviselőinek kérdéseire vála­szolva kifejtette, hogy a dollár múlt heti hanyatlásában jelentős szerepe volt­ a lélektani tényezőknek. Elismerte azonban, hogy a halmozók valószínű­leg számításba vették az NSZK fizetési mérlegének kedvező voltát. Újból le­szögezte, hogy az NSZK nem gondol a márka felértékelésére, s egyszersmind kijelentette, hiszi, hogy az európai „va­lutakígyó” fennmarad. Egy sajtóértesülés szerint az NSZK kereskedelmi mérlege jelentős aktívum­mal zárult a múlt hónapban. A Rhei­nische Post azt írja, hogy februárban 4,7 milliárd márka exporttöbbletet mu­tat ki a mérleg, az előző hónapi 3,6 milliárd márkával szemben. Az eddigi legnagyobb aktívumot tavaly október­ben jegyezték fel: 3,96 milliárd márkát. A hivatalos közlemény a mérlegről a hét végén lát napvilágot: banki körök­­ben 4,5 milliárd márka többlettel szá­molnak, részben azzal összefüggésben, hogy a dollár a múlt héten számotte­vően gyengült a márkához viszonyítva. (Reuter, AP—DJ)

Next