Világgazdaság, 1974. március (6. évfolyam, 42/1292-63/1313. szám)
1974-03-27 / 60. (1310.) szám
DÖNTŐ SZAKASZBAN AZ USA-EGY GAZDASÁGI VITA Eberle titkos útja Brüsszelbe Az amerikai elnök fő külkereskedelmi megbízottja titkos tárgyalásokat folytatott Brüsszelben. Ezen a puszta tényen kívül kézzelfoghatóértesülések alig vannak az Egyesült Államok és a Közös Piac gazdasági tárgyalásainak új fejleményeiről, de a kiszivárgott értesülések arra mutatnak, hogy döntő szakaszba érkezett a tárgyalás a kárpótlásról, amelyet az USA követel a kilencektől a Közös Piac kibővítése miatt elszenvedett külkereskedelmi veszteségekért. Az USA és nyugat-európai partnerei közötti vita súlypontja pillanatnyilag a gazdasági kérdésekre terelődött át, miután Kissinger legutóbbi bonni látogatása után — mint ismeretes — olyan hírek terjedtek el, feltehetőleg magának az amerikai külügyminiszternek a sugalmazására, hogy Washington lemondott a közös elvi deklaráció tervéről, s megelégedne azzal, hogy intézményesen hozzászólási lehetőséget biztosítsanak neki a Közös Piac politikai döntéseihez. Brüsszelben a múlt hét végén tárgyalt Eberle, Nixon elnök fő külkereskedelmi megbízottja, a Közös Piac bizottságának tagjaival. A látogatást sikertelenül igyekeztek titokban tartani, sem Washingtonban, sem Brüsszelben nem voltak hajlandók hivatalos tájékoztatást adni a megbeszélések tartalmáról. Legföljebb annyit ismertek el a brüsszeli tisztviselők, hogy a megbeszélések témája az a kártérítés volt, amelyet az USA a GATT előírásai alapján követel a Közös Piactól, mert Anglia, Dánia és Írország csatlakozása miatt veszteség éri az exportját. Maga Eberle csak annyit mondott egy, más összefüggésben tett nyilatkozatában, hogy az USA „jelenleg igen kemény és kényes alkudozásokat folytat” a Közös Piachoz tartozó partnerekkel. A régóta húzódó vitában Washington a Közös Piac ajánlatait sorra ki nem elégítőnek minősítette, s közeledik a határidő, amelyet a GATT előírásai adnak arra, hogy az USA ellenintézkedésekkel válaszoljon, ha nem sikerül megegyezni. Ezért olyan hírek terjedtek el — írja a Reuter washingtoni tudósítója —, hogy Eberle ultimátumot adott át Brüsszelben. Lehet, hogy ez túlzott fogalmazás, de az AP—DJ úgy értesült washingtoni kereskedelempolitikai körökben, hogy az EGK egy héten belül új jóvátételi ajánlatot terjeszt elő. Washingtonban és Brüsszelben egyaránt szeretnék elkerülni, hogy az USA megtorló intézkedésekhez folyamodjon. Brüsszelt érzékenyen érintené, ha az amerikaiak mintegy évi 1,6 milliárd dollár értékű közös piaci exportcikk vámjait emelnék. Washingtonnak viszont fontos, hogy mezőgazdasági termékeinek jobb elhelyezési lehetőséget találjon Nyugat-Európában. A Nixon elnöknek tárgyalási felhatalmazást adó kereskedelmi törvény kongresszusi megszavazását is komplikálná, ha nem sikerül megegyezni a kilencekkel. A megtorlásnak szánt vámemeléseket ugyanis szintén jóvá kell hagyatni a kongresszussal, és Nixon elnök attól tart, hogy politikájának kongresszusi ellenfelei kihasználják a lehetőséget: megtagadják a kereskedelmi törvény megszavazását, arra hivatkozva, hogy a nyugat-európaiak ellen indított kereskedelmi háború fölöslegessé teszi a tokiói LATT-tárgyalásokat, ezért a kormánynak nincs szüksége tárgyalási felhatalmazásra. A hivatalos titkolózás miatt nehéz lemérni, hogy Eberle milyen eredményt ért el a brüsszeli megbeszéléseken, ahol tárgyaló partnere Soames volt, a brüsszeli bizottságnak kereskedelmi ügyekben illetékes tagja, de tájékozott körökben általában arra számítanak, hogy az EGK miniszteri tanácsának jövő hétfőn tartandó ülése jóváhagyja az új kártalanítási ajánlatot, amely a korábbinál nagyobb vámkedvezményeket nyújt az USA mezőgazdasági exportjának. (Reuter, AP—DJ) Újból tárgyalnak A nemzetközi valutarendszer reformja és az olajválsággal való összefonódása a fő napirendi téma a Nemzetközi Valuta Alap (IMF) 24-es csoportjának helyettesi szintű washingtoni érkezletén. A kétnapos ülésszak a Húszak bizottságának március 27—29-re tervezett miniszterhelyettesi találkozója előtt összegezi a fejlődő világ állásfoglalását. A 24-es csoport Ázsia, Afrika és Latin-Amerika 8—8 országának küldötteiből áll. Hivatalosan ez a szervezet képviseli a fejlődő világ érdekeit a valutareform-tárgyalásokon. Washingtoni pénzügyi megfigyelők szerint az összegyűlt szakemberek főként az olajárak emelkedésének a fizetési mérlegekre gyakorolt kihatásait elemzik, s igyekeznek tiszta képet kapni arról, mennyiben befolyásolja az úgynevezett „olajalap” a már meglevő segélyezési csatornákon folyó tevékenységet. Ennek felállításában az IMF egyes körei már megállapodtak. Az alap a jelentősebb olajimportáló országok fizetési gondjait hivatott mérsékelni. A fejlődő világban tartanak attól, hogy ez az új pénzügyi alap nem kiegészítője lesz az eddigi segélycsatornáknak, hanem fokozatosan elsorvasztja őket. A csoport néhány tagja új típusú általános kölcsönzési megállapodás (GAB) kidolgozását sürgeti. Ennek keretében az olajtermelők lennének a fő segélyezők, a fejlődő világ másik csoportja pedig a kedvezményezett. Ez a rendszer hasonlítana ahhoz, amelyben a 10 legfejlettebb tőkésország szervezetileg vállalta a fejlődő államoknak a segélynyújtást. a valutareformról A 24-es csoport áttekinti a valutareformra kidolgozott javaslatokat. A legfrissebbet ezek közül Morse irányítása alatt a Húszak bizottságának helyettesei dolgozták ki. Még ez is számos változatot tartalmaz az egyes kulcsfontosságú kérdésekben annak ellenére, hogy négy szakértői munkacsoport több hónapos munkájának eredményeit összegezi. A munkacsoportok a múlt hónapban adták át ajánlásaikat és további instrukciókatvárnak a Húszak bizottságától a valutareformmal összefüggő ajánlások kidolgozására. (Reuter) Magyar—lengyel tervkoordinációs jegyzőkönyv Befejeződtek Lázár György miniszterelnök-helyettes varsói tárgyalásai. A megbeszélések után aláírt jegyzőkönyv összefoglalja az 1976—80-as évek tervegyeztetésének első szakaszában elért eredményeket. A tervkoordináció során meghatározták a gépipar, különösen a járműipar, az elektronika és elektrotechnika, a szerszámgépipar és az ipari közfogyasztási cikkek termelésének fejlesztésével és munkamegosztásának elmélyítésével összefüggő feladatokat. A feldolgozóipar nyers- és alapanyagszükségletének biztosítása céljából megállapodtak, hogy folytatják a lengyel kőszén, kén és koksz exportját Magyarországra és a magyar timföldalumínium és kőolajtermékek szállítását Lengyelországba. (MTI) Brezsnyev Tokióba látogat Sikeres szovjet—japán megbeszélések Hétfőn befejeződött a japán—szovjet gazdasági vegyes bizottság ülésszaka. A sikeres megbeszélések eredményeként a tárgyalófelek nyilatkozatot tettek közzé, amelyben megerősítik elhatározásukat, hogy együttműködnek a szibériai olaj-, gáz- és szénlelőhelyek közös kiaknázásában. Az összesen hat nagy szibériai objektum gyorsított megvalósítására irányuló szándék leszögezése mellett egyetértésre jutottak abban is, hogy a vegyes bizottság következő ülését júniusban vagy júliusban tartják. A magas szintű gazdasági küldöttség vezetőit — ezúttal első ízben — fogadta Brezsnyev is, aki utalva Tanaka miniszterelnök levelére, kifejezte szándékát, hogy meglátogatja Japánt. Az Otemura és Nagano vezette küldöttség tárgyalópartnere elsősorban Szemicsaszinov volt, a külkereskedelmi miniszter első helyettese. Fogadta őket Koszigin szovjet miniszterelnök is. A japán küldöttség vezetői sajtóértekezletet tartottak, ahol elmondották, hogy Brezsnyev a megbeszélésen hangoztatta: Szibéria fejlesztése a kölcsönösség és egyenlőség elvei alapján történjék, a fejlesztési tervek végrehajtásának egyaránt szolgálnia kell a japán és a szovjet gazdaság érdekeit. A két fél egyetértett abban, hogy már a legközelebbi jövőben meg kell állapodni a hosszú lejáratú bankhitel feltételeiről. A hat tervezett közös vállalkozáshoz Japán 4 milliárd 800 millió dolláros bankhitellel kíván hozzájárulni, de meglehet, hogy végül is nagyobb összeget bocsát majd rendelkezésre. A kölcsönös törekvést a kapcsolatok továbbfejlesztésére jelzi az is, hogy a következő vegyes bizottsági ülés előtt szakértői szinten folytatódnak a megbeszélések. (Kyodo, AP-DJ, MTI) Szovjet földgáz Jugoszláviában Moszkvai tudósítónktól: Jugoszlávia előreláthatólag 1976— 80-as évektől kezdődően kap szovjet földgázt. A két ország szakembereiből életre hívott munkacsoport a napokban Bakuban tanácskozott és tisztázta a szénhidrogének kitermelésében, feldolgozásában, valamint szállításában való együttműködés műszaki feltételeit. Megvitatták a földgázszállítás lehetséges útvonalát is. Megállapították, hogy leggazdaságosabb, ha a földgáz továbbítására a Szovjetunió más KGST-országokkal összekötő gázvezetéket veszik igénybe. Alkudozások a yaoundéi konvenció felváltásáról Brüsszelben újabb tárgyalások folynak a Közös Piac és a fejlődő világ 44 országának küldöttsége között. A tárgyalássorozat, amelynek ezt megelőző fordulóját novemberben tartották, arra irányul, hogy felváltsák és kiterjesszék az EGK és 19 francia nyelvű afrikai ország társult tagsági viszonyát szabályozó yaoundéi konvenciót. A brüsszeli tanácskozás fő témái: a fejlődő országok termékeinek vámmentes bejutása a Közös Piacra; a feltételekhez nem kötött pénzügyi segítség; és az EGK fejlett technológiájának átadása. A tanácskozáson a fejlődő országok részéről a francia nyelvű afrikai országok mellett a Nemzetközösség afrikai, karib-tengeri és csendes-óceáni tagállamai vesznek részt. Megfigyelők hosszadalmas alkudozásokra számítanak. Damaszkuszban Cheysson, az EGK brüsszeli bizottságának tagja a Szíriai kormány képviselőivel kezdett tárgyalásokat Szíria és a Közös Piac első gazdasági, tudományos-műszaki és kereskedelmi együttműködési egyezményének előkészítéséről. Szíria nem tartozik azok közé az államok közé, amelyek Brüsszelben a társult tagságról tárgyalnak. (Reuter, AFP) NAPRÓL NAPRA ♦ A KÖLCSÖNÖSSÉG ÉS EGYENLŐSÉG ELVEI ALAPJÁN KELL SZIBÉRIÁT FEJLESZTENI — hangsúlyozta Brezsnyev, az SZKP főtitkára, a magas szintű japán gazdasági küldöttség vezetőivel folytatott megbeszélésén. Ezúttal először fogadta a főtitkár a Moszkvában tárgyaló japán szakembereket, és előttük Tanaka miniszterelnök levelére utalva közölte szándékát, hogy meglátogatja Japánt. ♦ AZ AMERIKAI CÉGEK KÖZÖTT ÉLES VERSENY DÚL A SZOVJET PIACÉRT, és mint a Business Week írja, a kezdeményező, az Occidental Petroleum Corp. alighanem kiszorul a nagy műtrágyaüzletből, a Szovjetunió ugyanis helyette a Kellogg vállalattal tárgyal. Építési vállalkozóként az eredeti javaslatban a Bechtel Corp. szerepelt, az amerikai magazin értesülése szerint a műtrágya üzemeket végül is nem ő fogja felépíteni. ♦ MEGÁLLAPODÁS SZÜLETETT CHILE ÉS A PÁRIZSI KLUB 12 hitelező országa között, a tavalyról fennmaradt, és az idén esedékes törlesztések átütemezéséről. Eszerint a szóban forgó háromnegyed milliárd dollár húsz százalékát kell csak visszafizetnie Chilének a következő három év során, a fennmaradó 80 százalékot 1977-től kezdődően 7 éven át féléves részletekben. ♦ AZ AGROMAS IGAZGATÓ TANÁCSA MÁJUS KÖZEPÉN BERLINBEN ÜLÉSEZIK, és ott megtárgyalja a következő ötéves periódus gyártásszakosítására Budapesten a napokban kidolgozott javaslatokat. Az 1975-ig érvényes gyártásszakosítási egyezmény alapján a Szovjetunió, Bulgária és Magyarország 50-féle kertészeti gépet gyárt együttesen. Az együttműködés további szélesítését, a gyártmányszakosítási és műszaki-fejlesztési tervek továbbmélyítését, és az NDK bekapcsolódásával az AGROMAS tevékenységének hatékonyabbá tételét várja a berlini tanácskozástól az AGROMAS magyar igazgatóhelyettese. A BOLGÁR KÖNNYŰIPAR FEJLESZTÉSÉRE idén 31 millió levával többet költenek, mint korábban tervezték. A lakosság életszínvonalának emelkedése az árualapoknak az eddiginél gyorsabb ütemű bővítését kívánja meg, és így a könnyűipari terv szerint 8,3 százalékkal többet termelnek, a gyártmányok 90 százalékát a belföldi piacra szállítják. Aagy-Britannia új költségvetése 2,5 milliárd dolláros kölcsönfelvétel Denis Healey brit pénzügyminiszter kedden délután terjesztette a parlament elé nagy érdeklődéssel várt költségvetési expozéját. Az új költségvetés igyekszik fenntartani a munkáspárt választási manifesztumának ígéretei és a külföldi hitelezők által megkívánt gazdaságstabilizáló intézkedések közötti kényes egyensúlyt. A súlyos gazdasági helyzetben 1,4 milliárd font sterlinggel emelik az adókat és több mint 1 milliárd font összegű kölcsönért fordulnak a külföldi hitelezőkhöz. Nagy-Britannia történelmének legsúlyosabb kereskedelmi hiányát külföldi kölcsönfelvétellel kénytelen fedezni — jelentette be két és negyed órás költségvetési expozéjában Healey pénzügyminiszter. A nemzetközi tőkepiacon példa nélkül álló kölcsönfelvételt az ország legnagyobb kereskedelmi bankjaira bízzák. A tízéves időszakra szóló kölcsönből kívánják fedezni a közelkeleti olajszámlák kiegyenlítését. Emellett az angol jegybank a New York-i Federal Reserve Bankkal megállapodott az eddigi 2 milliárd dolláros készenléti hitelkeret 3 milliárd dollára történő felemeléséről. Healey bejelentése előtt néhány órával hozták nyilvánosságra, hogy februárban a szigetország minden eddiginél tetemesebb hiánnyal zárta külkereskedelmi mérlegét: az import 429 millió fonttal, majd 1 milliárd dollárral haladta meg az exportot. Az új költségvetés az állami kiadások 700 millió font sterling összegű emelését irányozza elő 1974—75-ben, az adóbevételek ugyanakkor 1,4 milliárd font többletjövedelmet hoznak az államháztartásnak. A vásárlóerőt 200 millió fonttal fogják lefaragni. Az árintézkedések elsősorban a luxuscikkeket, az italféleségeket, a cigarettát, az édességeket és a benzint érintik. Ezek tetemes drágítása, valamint a magas jövedelműekre és az üzleti profitokra kivetett adók emelése mellett növelték az öregségi nyugdíjakat, a munkanélküliségi segélyt és a társadalombiztosítási kifizetéseket. Healey kilátásba helyezte, hogy a gazdagokra külön adót vetnek ki. Az infláció megfékezése érdekében 228 millió fonttal csökkentik a katonai költségvetés 3 milliárd fontos előirányzatát. A pénzügyminiszter ígéretet tett az adózási kibúvók felszámolására, az északi-tengeri olajmezőkön tevékenykedő nemzetközi társaságok adózási rendelkezéseinek megszigorítására. Novemberig elhalasztják a szén árának emelését, és a villanyáram díját csupán 30 százalékkal fogják emelni, kevésbé, mint ahogy korábban tervezték. Healey elismerte, hogy az államosított iparágak súlyos helyzetben vannak, s ezért, valamint az évi 13,2 százalékos inflációs ütemért a konzervatívok gazdaságpolitikáját hibáztatta. Az állam az élelmiszerek szubvencionálására idén 500 millió fontot kíván költeni, hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Jelezte, hogy egy éven belül újabb költségvetést fognak benyújtani. Megfigyelők szerint ez arra enged következtetni, hogy a munkáspárti kormány parlamenti helyzetének megerősítésére nemsokára újabb választásokat fog kiírni. (Reuter) A bolgár—nyugatnémet gazdasági kapcsolatok SCHEEL BEFEJEZTE SZÓFIAI LÁTOGATÁSÁT Scheel nyugatnémet külügyminiszter kedden Szófiában vendéglátójával, Mladenov bolgár külügyminiszterrel tárgyalt. Megbeszéléseiken kifejezésre jutott, hogy mindkét ország érdekelt a kapcsolatok fejlesztésében, és ezt szerződésekkel kívánjákalátámasztani. A szerződések kidolgozását a szakértők a közeljövőben megkezdik. A látogatás után kiadott közös közlemény szerint a kapcsolatok szerződéses alapokra helyezése céljából a két kormány elhatározta, hogy aláírásra készíti elő a következő dokumentumokat: hosszú lejáratú egyezmény a gazdasági, ipari és műszaki együttműködés fejlesztéséről; kulturális egyezmény; közlekedési-szállítási egyezmény. Scheel kedden sajtótudósítók előtt tartott tájékoztatójában válaszolt arra a kérdésre, hogy volt-e szó a megbeszéléseken az NSZK által Bulgáriának nyújtandó hitelekről. A beruházások finanszírozásának számos lehetőségéről tárgyaltak — mondta. Scheel szerint az NSZK-ban csak a magántőke van olyan helyzetben, hogy megfelelő eszközökkel támogassa a bolgár beruházásokat. A nyugatnémet külügyminiszter megemlítette, bolgár tárgyalópartnerei érdektelenek abban, hogy az Európai Gazdasági Közösség Bulgária számára is megadja azokat a preferenciákat, amelyeket a fejlődő országoknak nyújt. Scheel kedden este elutazott Szófiából. Megbeszélésein feltehetőleg szó esett a két ország 1971-ben kötött és az idén lejárt kereskedelmi egyezményének meghosszabbításáról is. Az árucsere-forgalom 1971-ben 350 millió márka értékű volt, 1973-ra elérte a 600 millió márkát. Bolgár részről nem tartják kedvezőnek az export jelenlegi szerkezetét, nevezetesen azt, hogy a gépipari termékek mindössze 4 százalékkal részesednek az NSZK-ba irányuló kivitelben. Ezért elsősorban a közvetlen ipari kooperációt és a harmadik országokban való közös értékesítést szorgalmazzák. Jelenleg közel száz nyugatnémet céggel folynak kooperációs tárgyalások. A hónap végére Szófiába várják a Siemens és az AEG képviselőit. (DPA, MTI) __________________ Schmidt megjegyzései a dollárról Schmidt nyugatnémet pénzügyminiszter azt jósolja, hogy a dollár-márka átváltási árfolyam 2,60 márka szint körül állapodik meg a nyáron. A külföldi sajtó képviselőinek kérdéseire válaszolva kifejtette, hogy a dollár múlt heti hanyatlásában jelentős szerepe volt a lélektani tényezőknek. Elismerte azonban, hogy a halmozók valószínűleg számításba vették az NSZK fizetési mérlegének kedvező voltát. Újból leszögezte, hogy az NSZK nem gondol a márka felértékelésére, s egyszersmind kijelentette, hiszi, hogy az európai „valutakígyó” fennmarad. Egy sajtóértesülés szerint az NSZK kereskedelmi mérlege jelentős aktívummal zárult a múlt hónapban. A Rheinische Post azt írja, hogy februárban 4,7 milliárd márka exporttöbbletet mutat ki a mérleg, az előző hónapi 3,6 milliárd márkával szemben. Az eddigi legnagyobb aktívumot tavaly októberben jegyezték fel: 3,96 milliárd márkát. A hivatalos közlemény a mérlegről a hét végén lát napvilágot: banki körökben 4,5 milliárd márka többlettel számolnak, részben azzal összefüggésben, hogy a dollár a múlt héten számottevően gyengült a márkához viszonyítva. (Reuter, AP—DJ)